Ludwig EmilVeszprémi tájkép, csata előtt

Sorsdöntő összecsapásra került sor a veszprémi határban

Ludwig Emil – 2015.02.10. 06:07 –

Koppány somogyi nagyúr hadra kelt a Géza fejedelem távoztával megüresedett trónszékért István ellen; az ifjú herceg legyőzte unokabátyját, majd királlyá koronázták. Mindez 997 és 1000 között történt, már régen nem él olyan idős ember a Bakony erdejében, aki emlékezne rá, további érdekesség, hogy a Séd menti ütközet eldöntötte Magyarország sorsát, jövőjét a rá következő, kezdeti sikerekben gazdag évszáza­dokon át.

Változnak az idők és az erkölcsök. Meg a közlekedési eszközök, a bajor Gizellával hazánkba jött papok és vértes lovagok helyett most a bajorországi autógyárosoknak köszönhetjük a jelenkori uruszágunk teljesítményét. De mintha most is sorsfordító időket élnénk! Az akkori őshitűek és az új vallást átvevők közötti harc helyett egymás ellen folyik hajsza a hatalomért, a befolyásért és anyagi előnyökért, és az sem vigasz, hogy minálunk ez csak jóval kisebb mértékben, szerényebb színvonalon történik, mint tőlünk nyugatra. De mi legalább – legalább is napjainkig – messziről nézhettük, ahogyan a művelt Európának egy évezred elmúltával újból meg kell vívni a háborúját a hódító iszlám ellen.

Mi, magyarok e téren is tapasztaltabbak vagyunk a franciáknál, belgáknál, németeknél vagy angoloknál: 145 évig éltünk török hódoltság alatt, és hallhattuk naponta ötször a müezzin fohászkodását a harcias istenükhöz. Veszprém 1552 és 1683 közötti török megszállása idején a dunántúli magyar vitézek ötször kikergették a városból a muzulmán hitű „testvéreket”. Akik aztán visszajöttek négyszer. Most hasonlóképpen visszasündörögnek azok a janicsárok, harácsszedők és kerengő dervisek; másképp mondva: jelenkori kalandorok, megélhetési népboldogítók Veszprémbe, akiket már több alkalommal elhajtottak onnan a szavazópolgárok. A bizarr felvonulás az időközi országgyűlési képviselő-választás hírére történik, amit az európai uniós biztossá választott Navracsics Tibor megüresedett székéért írtak ki február 22-ére. Nagyszabású ütközetre ezúttal nem számíthatunk a királynék városában, legfeljebb olyasféle csatazajra, mint amikor konyhai tányércsapkodásba torkollik a vasárnapi családi ebéd.

Tudni való, hogy a veszprémi választópolgárok többsége 1990 – az első szabad választás óta – megtartott mind a hét voksoláson jobboldali-nemzeti képviselőt küldött az Országházba, dr. Horváth Balázstól dr. Navracsicsig. Ezúttal Veszprém alpolgármestere, Némedi Lajos áll sorompóba a Fidesz–KDNP színeiben a parlamenti székért. A hatvanéves, tapasztalt önkormányzati politikus, aki csaknem négy évtizedig volt a városüzemeltetésért felelős vezető, úgyszólván jutalomajándékként kapja az országos tisztségre a megbízást. Aligha kell szorongania, a jelenlegi kilátások mellett még megszorítani sem nagyon tudják a riválisai; egyedül a Jobbik jelöltje, dr. Varga-Damm Andrea ügyvéd reménykedhet tisztes eredményben – második helyezésben – mögötte. Eddig Veszprém megyéből – az MSZP-s Pál Bélát kivéve – csakis pártlistáról kerültek be baloldali indulók és egyéb, törpe pártok aspiránsai a parlamentbe. A megyeszékhelyen kívül huszonnégy további település tartozik a választókerülethez, a községekben élők hagyományosan még a városi szavazóknál is nagyobb arányban voksolnak jobboldali képviselőkre, mint a szocialistákra. Idegenkedik a falvak népe a „feketeinges” Jobbiktól is, az emberek nem szeretik hallani a Fidesz és a kormány szidalmazását (még ha egyes dolgokban neheztelnek is rájuk). Mindössze két-három közepes nagyságú városban – Tapolcán, Ajkán, Devecserben – alakult ki szavazóbázisa a protestáló pártnak, főleg a helyben levő politikai és etnikai problémák, hibás döntések miatt. A többi, morzsalék indulónak kár a benzinért falura, kisvárosba utazni, kampányolni. Különösen egy olyan jelöltnek – Kész Zoltánnak hívják – nem érné meg a voksharc. Ő az, akit az MSZP és Gyurcsány DK-ja, az Együtt, a PM valamint a „száztagú liberális zenekar” egy szívvel támogat, ő lenne az a szociálisan érzékeny népviselő, aki azt vallotta magáról: nem hisz a segélyezésben, az esélyegyenlőségben, mindenki fizessen az egészségügyi ellátásért, továbbá azt tanácsolja, hogy aki egyenlő akar lenni, menjen el Észak-Koreába.
Több vélemény-cikkben is megfogalmazódott (a Magyar Hírlapban is), a miniszterelnök is megerősítette, hogy a küszöbön álló időközi választás eredménye nem sokat oszt-szoroz a kétharmados parlamenti többség megtartása szempontjából. A következő három évben egyszerű többséggel is lehet döntéseket hozni. Ezzel a politikai szakértők is egyetértenek. A tavalyi három, egymást követő választási siker után amúgy is ideje volna egy kissé lelazulni, alaposabb mérlegelés után dönteni fontos ügyekről, amint az elmúlt év végén történt.

A két cikluson át tartó választási „polgárháború” véget ért. Nem lesz tehát újabb, sordöntő csata Veszprém megye 1. számú, régi történelmi emlékekben gazdag választókerületében 2015. februárban, egy fontos okból megüresedett képviselői helyért. Csak remélni merjük, hogy az utóbbi években a közéletben elterjedt mocskos beszédet, a riválisok rágalmazását, továbbá az esélytelenséget leplező fedezetlen ígérgetést és nyílt színi hazudozást ezúttal otthon hagyják. Legalább 22-én, vasárnapra.