Kultúra
Rejtve maradó titkok nyomában
Kamaradráma G. B. Shaw és a kor ünnepelt színésznőjének kapcsolatáról
Jó ideje műsoron van már a Rózsavölgyi Szalonban a Tisztelt hazudozó, Jerome Kilty sokat játszott darabja, jegyet alig lehet venni rá, folyamatosan telt ház van.
A Kedves hazug (Dear Liar) címen ismert előadást egyébként az eredeti, Mészöly Dezső-féle fordítás után Nádasdy Ádám ültette át újra magyar nyelvre, ekkor módosult a darab címe is Tisztelt hazudozóvá.
Egy különös, megfejthetetlen kapcsolat és összetartozás története G. B. Shaw és korának ünnepelt színésznője, Mrs. Campbell negyven éven át tartó szerelmi levelezése, találkozásai.A darab kapcsán Valló Péter korábban lapunknak beszélt arról, hogy éppen a Rózsavölgyi-féle intim terekbe való az efféle „cselekményben szegény” előadás afféle olvasmányértelmezésként, mert a néző itt egészen közelről találkozhat az alkalmasint a nézőtérről is megszólaló színészekkel.
Nagyjából a darab nemzetközi bemutatójával egy időben kezdték annak idején itthon is játszani, legtöbben mégis a Tolnay Klári–Mensáros László kettősre emlékeznek.
Az eredeti koncepció szerint Kiss Mari játszotta volna Mrs. Campbell figuráját a Rózsavölgyiben, de a művész egyéb munkái miatt Molnár Piroskát kérték fel a szerepre – akivel Jordán Tamás tíz évig együtt dolgozott Kaposváron, de azóta is számos darabban találkoztak.
A színművésznő tökéletesen hozza a korabeli világsztár allűrjeit, amikor eleinte eldobja magától a Pygmalion szövegét – amelyet a valóságban is a kedvesének írt Shaw –, később azonban korát meghazudtolva tökéletesen alakítja a faragatlan virágáruslányból úrinővé alakuló Eliza Doolittle-t Shaw instrukciói alapján, ám folyamatosan vitába szállva vele.
A kor két ünnepelt művésze közti érzelmi párbaj újabb talányai villannak fel e jelenetsorban. Szerelmük mindvégig plátói maradt, talán mert sokkal fontosabb volt számukra, hogy ez a titokzatos érzelmi és szellemi viszony örökké tartson.
De még így is rengeteg dráma és féltékenységi roham kísérte nem mindig kiegyensúlyozott kapcsolatukat. Shaw ugyanis folyamatosan házas volt, az ünnepelt színésznő viszont az első világháborúban elvesztette első férjét.A huszadik század két világégése kíséri kapcsolatukat: a századelő békebeli éveiben találkoznak, teljes egészében megélik az első világháborút, a világválságot, majd a második világháború éveit.
Miközben pedig ahogy a viszonyuk folyamatosan alakul, a világ is többször megfordul körülöttük. De alakjukon át látható a klasszikus színjátszás és a film fokozatos térnyerésének alakulása is: Mrs. Campbell London egyik legnagyobb színpadi sztárja volt, s noha több időt töltött Amerikában, aligha ismerte Hollywood csillagait.
A kétfelvonásos darab rendezője két asztal mellé ülteti a színészeket, ahonnan találkozásaik alkalmával állnak csupán fel: a csekély színpadi mozgással készült előadás és a minimális díszlet – például időnként a háttérbe kivetített korabeli utcaképek – mellett a néző figyelmét totálisan a két színész játéka köti le. Jordán Tamás és Molnár Piroska intenzív játékával másfél órán keresztül egy évtizedekig érlelődő, szünetelő, újraéledő, átalakuló és megfejthetetlen viszony közelébe kerülhetünk. De éppen csak annyira engednek be ebbe a viszonyba, hogy a titkuk rejtve maradjon.
A Kedves hazug (Dear Liar) címen ismert előadást egyébként az eredeti, Mészöly Dezső-féle fordítás után Nádasdy Ádám ültette át újra magyar nyelvre, ekkor módosult a darab címe is Tisztelt hazudozóvá.
Egy különös, megfejthetetlen kapcsolat és összetartozás története G. B. Shaw és korának ünnepelt színésznője, Mrs. Campbell negyven éven át tartó szerelmi levelezése, találkozásai.A darab kapcsán Valló Péter korábban lapunknak beszélt arról, hogy éppen a Rózsavölgyi-féle intim terekbe való az efféle „cselekményben szegény” előadás afféle olvasmányértelmezésként, mert a néző itt egészen közelről találkozhat az alkalmasint a nézőtérről is megszólaló színészekkel.
Nagyjából a darab nemzetközi bemutatójával egy időben kezdték annak idején itthon is játszani, legtöbben mégis a Tolnay Klári–Mensáros László kettősre emlékeznek.
Az eredeti koncepció szerint Kiss Mari játszotta volna Mrs. Campbell figuráját a Rózsavölgyiben, de a művész egyéb munkái miatt Molnár Piroskát kérték fel a szerepre – akivel Jordán Tamás tíz évig együtt dolgozott Kaposváron, de azóta is számos darabban találkoztak.
A színművésznő tökéletesen hozza a korabeli világsztár allűrjeit, amikor eleinte eldobja magától a Pygmalion szövegét – amelyet a valóságban is a kedvesének írt Shaw –, később azonban korát meghazudtolva tökéletesen alakítja a faragatlan virágáruslányból úrinővé alakuló Eliza Doolittle-t Shaw instrukciói alapján, ám folyamatosan vitába szállva vele.
A kor két ünnepelt művésze közti érzelmi párbaj újabb talányai villannak fel e jelenetsorban. Szerelmük mindvégig plátói maradt, talán mert sokkal fontosabb volt számukra, hogy ez a titokzatos érzelmi és szellemi viszony örökké tartson.
De még így is rengeteg dráma és féltékenységi roham kísérte nem mindig kiegyensúlyozott kapcsolatukat. Shaw ugyanis folyamatosan házas volt, az ünnepelt színésznő viszont az első világháborúban elvesztette első férjét.A huszadik század két világégése kíséri kapcsolatukat: a századelő békebeli éveiben találkoznak, teljes egészében megélik az első világháborút, a világválságot, majd a második világháború éveit.
Miközben pedig ahogy a viszonyuk folyamatosan alakul, a világ is többször megfordul körülöttük. De alakjukon át látható a klasszikus színjátszás és a film fokozatos térnyerésének alakulása is: Mrs. Campbell London egyik legnagyobb színpadi sztárja volt, s noha több időt töltött Amerikában, aligha ismerte Hollywood csillagait.
A kétfelvonásos darab rendezője két asztal mellé ülteti a színészeket, ahonnan találkozásaik alkalmával állnak csupán fel: a csekély színpadi mozgással készült előadás és a minimális díszlet – például időnként a háttérbe kivetített korabeli utcaképek – mellett a néző figyelmét totálisan a két színész játéka köti le. Jordán Tamás és Molnár Piroska intenzív játékával másfél órán keresztül egy évtizedekig érlelődő, szünetelő, újraéledő, átalakuló és megfejthetetlen viszony közelébe kerülhetünk. De éppen csak annyira engednek be ebbe a viszonyba, hogy a titkuk rejtve maradjon.