Többen használják az autópályákat

– Hogyan fogadta a Magyar Szocialista Párt múlt pénteki országos demonstrációját? Volt alapja az új matricarendelet ellen tüntetni?

– A demokráciához tartozik, hogy a politikai pártok demonstrációt szervezzenek, de megítélésem szerint ennek a tartalmi alapja kétes. Megjelent az új útdíjrendelet módosítása, amely fontos változásokat tartalmaz, az ország nagy része ezt tudomásul vette és pozitívan fogadta. A januártól hatályos megyei matricarendszer és annak mostani módosítása révén az autósok hetven százaléka veheti olcsóbban igénybe a hazai autópálya- és gyorsforgalmi úthálózatot.

– A gyakorlatban mik a tapasztalatok?

– Az elmúlt hónapban több mint egymillió matricát vásároltak az autósok, ez nagyságrendekkel meghaladja a tavaly januári értéket. Aki például egy megyében használja az autópályákat munkába járáshoz, évi ötezer forintért tudja ezt megtenni az eddigi 43 ezer forint helyett. Ezt a lehetőséget sokan kihasználják. Másrészt az országos éves matricából negyven-ötven százalékkal több fogyott eddig, mint tavaly, ami azt jelenti, hogy összességében többen használják a gyorsforgalmi utakat.

– Az eddigi ingyenes szakaszok díjasításával mennyire lett jellemző a gyorsforgalmi utak elkerülése?

– A tapasztalatok szerint a települések útvonalai nem terheltebbek, mint eddig, már csak azért sem, mert az olcsóbb megyei matrica révén aki eddig a régi utat használta, az most az autópályán éri el a célját. Másrészt attól, hogy bizonyos városi elkerülő szakaszok fizetősek lettek, az autózási szokások vélhetően nem változtak. Harmadrészt pedig, akik az elkerülő utakat használják, ugyanúgy igénybe veszik a többi megyei szakaszt is.

– Miért volt szükség az eddigi ingyenes szakaszok díjasítására?

– Alapvetően az igazságosság elvét vettük figyelembe, vagyis, hogy minden autópályát egységes feltételek mellett használjunk. Eddig bizonyos városok esetében voltak ingyenes elkerülők, a többségnél viszont nem. A januári matricarendszer bevezetése a közös teherviselést is szolgálja. Ugyanakkor lényegi pontosításokat valósítottunk meg február 1-jével: azok a szakaszok, ahol nincs alternatív útvonal vagy áthaladási lehetőség, például a Duna-hidaknál, ismét ingyenesek lettek.

– Az M0-s bizonyos szakaszainak díjasítása sem aratott osztatlan sikert Pest megyében, és úgy hírlik, a teljes fővárosi elkerülőt fizetőssé tenné a kormány.

– Az egységes gyorsforgalmi úthálózat elve alapján lehetne fizetős a teljes útgyűrű. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy két fizetési konstrukció szerint készültek a szakaszok. Az egyiket a költségvetés finanszírozta, a másikat nagyrészt az Európai Unió. Utóbbinál a díjmentességet bizonyos ideig fenn kell tartani. A költségvetés érdekeit is figyelembe kell venni a döntésnél, hiszen nem szeretnénk ebből adódóan pénzt visszafizetni az uniónak. Azokon a szakaszokon, amelyek jelenleg ingyenesek, bevezetnénk az útdíjat a következő években. Ebben az esetben különböző elméleti kérdéseket kell még tisztázni az unióval, megkezdődnek a tárgyalások, ennek alapján lehet egy politikai döntés.

– Attól nem tartanak, hogy az eddig folyósított támogatást vissza kell fizetni?

– Az uniót leginkább az érdekli, hogy mekkora a forgalom, és milyenek egy-egy adott szakasz gazdasági és környezetvédelmi hatásai. Az M0-n a teherautóval közlekedőknek most is fizetniük kell, másrészt például Ausztriában, Bécsben még a belső elkerülő út is díjas.

– Mikor épül tovább az M0-s? Azt mennyire veszik figyelembe, hogy a forgalom alapján nagyobb szükség lenne az útgyűrű továbbépítésére, mint a határig épülő autópályákra.

– Az előkészítés megkezdődött, a 2020-ig elkészített tervekben szerepel a 10-es és a 11-es főutak közötti szakasz, ugyanakkor nem ez az elsődleges. Egyrészt mivel az út nagy része alagutakban épülne, fajlagosan nagyon drága. Másrészt a kormány döntése szerint elsődleges a megyeszékhelyek bekapcsolása az országos hálózatba és az országhatárokig történő kiépítés. Ez azt a célt szolgálja, hogy a hátrányosabb helyzetű régiók is fejlődjenek, és ezt támogatja az unió is. Brüsszeli forrásból nem is tudnánk lényeges autópálya-beruházást megvalósítani a központi régióban, ugyanis ez gazdaságilag a legfejlettebb. Brüsszel is a régiók felzárkóztatását támogatja az infrastruktúra fejlesztésekor.