Rogán Antal: Nem készül Orbán Viktor államfőnek

A tüntetők nem a kormányt akarják leváltani, hanem a baloldalra mérgesek

Pindroch Tamás, Szajlai Csaba – 2015.01.19. 07:46 –

Háromszor nyertünk választást 2014-ben. Háromszor dönthettek volna másként az emberek, mégis mindig minket választottak. Az ősszel új kormányzati ciklus kezdődött, és amikor kormányzunk, konfliktusos döntéseket is kell hoznunk. Minden kormányzati ciklus eleje óhatatlanul együtt jár a kormányzó pártok népszerűségének csökkenésével – mondta Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

Beszélt az ellene folytatott lejárató kampányról is. Úgy fogalmazott: „Ami pedig a személyre szabott lejárató kampányokat illeti: a korábban kormányzó szocialista miniszterek és miniszterelnökök sem ürgelyukakban élnek, és nem Trabanttal járnak.” Arra, a baloldalról érkező sejtetésre, hogy Orbán Viktor államfő lesz, Rogán úgy reagált, hogy „ostobaság”. Orbán Viktor volt a miniszterelnök-jelöltünk, őt választották az emberek, és ki fogja tölteni a ciklusát. A baloldalon kínjukban már mindent kitalálnak, csak hogy valahogy szabaduljanak tőle, de hiába: Orbán Viktor már harmadszor, szabad választáson kapta meg az emberek bizalmát, ő a miniszterelnök, és az is marad – hangsúlyozta.
roganRogán Antal úgy látja, a párizsi merénylet is azt igazolja, hogy egész Európában felül kell vizsgálni a migrációs gyakorlatot (Fotó: Kövesdi Andrea)
– A polgármestersége idején történt V. kerületi ingatlaneladások miatt támadja Juhász Péter, belvárosi ellenzéki képviselő. Minek tulajdonítja, hogy célkeresztbe került?

– Azért támadják a Belvárost, mert én vagyok a Fidesz frakcióvezetője. Ennek a rágalomhadjáratnak az én lejáratásom és a Fidesz gyengítése a célja. Bűnnek állítják be, hogy a bérlők a Belvárosban vételárkedvezményt kaptak lakás- vagy ingatlanvásárláskor. Mélyen hallgatnak arról a baloldali lapok, hogy az én polgármesterségem előtt, 2000 és 2007 között a bérlők ötmilliárd-hatszázmillió forintnak megfelelő kedvezményt kaptak az önkormányzattól. Sokkal többet, mint az én polgármesterségem idején. Mert ezek a kedvezmények a lakástörvényen alapulnak, és minden bérlőnek egyformán járnak. A Belváros önkormányzati rendeleteit és képviselő-testületi döntéseit a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok közigazgatási hivatalai rendszeresen vizsgálták, és törvényesnek találták. A rágalmazók ellen eddig tizenkét alkalommal tettem büntetőfeljelentést, és indítottam polgári peres eljárást.

– Miért volt szükség arra, hogy a kerület túladjon ezeken az ingatlanokon? Terhet jelentettek a helyiségek, lakások a kerület számára?

– A Belváros siralmas állapotban volt 2006-ban. Az önkormányzati üzlethelyiségek jelentős része lepusztult állapotban volt, a terek, az utcák nem voltak méltók egy európai belvároshoz. Eldöntöttem, hogy ezen változtatok. Ha nem adtunk volna el üzlethelyiségeket, nem lett volna pénzünk felújításokra és a pályázatok önrészére. Minden forintot visszaforgattunk a Belváros megújításába. Az Állami Számvevőszék is kimutatta: ennek köszönhetően a Belváros vagyona nem csökkent, hanem nőtt. Ha nem adtunk volna a bérlőknek tulajdonjogot, akkor a Belváros egésze még ma is úgy nézne ki, mint a jobb sorsot érdemlő Kossuth Lajos utca. Tele lennénk lepusztult üzletekkel, betört kirakatokkal. Tessék megnézni, milyen változások voltak a Belvárosban a Bazilika környékén, a Főutca program eredményeként, vagy éppen az Egyetem tér környékén. Az új tulajdonosok beruháztak, építettek, megérdemlik, ha ma többet érnek az ingatlanjaik.

– Az elmúlt hónapokban az ellenzéki pártok azt bizonygatták, hogy a társadalom folyamatosan szegényedik, a Fidesz politikusai eközben pedig gazdagodnak.

– A szegénység a szocialista kormányok elhibázott gazdaságpolitikájának következménye. A devizahitelek elterjesztésével kis híján a középosztályt, a bérből és fizetésből élő embereket is tönkretették. Négy éve küzdünk azért, hogy a bérből és fizetésből élőket jobb helyzetbe hozzuk. Ezért csökkentettünk adót, ezért van családi adókedvezmény, erről szól a rezsicsökkentés, ezért nem engedtük csökkenni a nyugdíjak vásárlóértékét, és ezért harcoltunk a bankok ellen a lakáshitelesek érdekében. Van egy koncepcionális különbség, ellentét köztünk és a baloldali liberálisok között. Ők a segélyeket növelnék, mi segély helyett munkát akarunk adni. Ami pedig a személyre szabott lejárató kampányokat illeti: a korábban kormányzó szocialista miniszterek és miniszterelnökök sem ürgelyukakban élnek, és nem Trabanttal járnak.

– A Fidesz népszerűsége csökken a közvélemény-kutatások szerint. Hogyan kívánják megállítani a folyamatot?

– Háromszor nyertünk választást 2014-ben. Háromszor dönthettek volna másként az emberek, mégis mindig minket választottak. Az ősszel új kormányzati ciklus kezdődött, és amikor kormányzunk, konfliktusos döntéseket is kell hoznunk. Minden kormányzati ciklus eleje óhatatlanul együtt jár a kormányzó pártok népszerűségének csökkenésével. Messze a Fidesz a legnépszerűbb párt, és az emberek nem is látnak más kormányzóképes erőt, hiszen az ellenzéki pártok semmivel sem állnak jobban, mint az ősszel, az önkormányzati választások idején.

– Két időközi parlamenti választás is lesz a következő hónapokban. A balliberális ellenzék azzal kampányol, hogy a kétharmados többség lebontása a tét.

– Az elmúlt hónapokban az időközi vagy megismételt választások során az emberek egyszer sem változtatták meg korábbi véleményüket. Mindig úgy döntöttek, mint előtte. Újpesten a tavasszal is és most is az MSZP nyert. Veszprémben mi nyertünk, és bízom benne, hogy újra nyerni fogunk. A kétharmad pedig nem számít. Komoly jelöltünk van Veszprémben is, olyan ember, aki sikeresen tudja képviselni Veszprém és a választókörzet érdekeit. A választók számára ez a fontos, a kétharmad csak a politológusokat és a politikusokat érdekli.

– A baloldalon arról beszélnek, 2017-ben Áder János után Orbán Viktort szeretnék államfővé választani, és kiterjesztenék a köztársasági elnök jogkörét, így félprezidenciális államformát vezetnének be. Hogyan kommentálja ezeket a felvetéseket?

– Ostobaság. Orbán Viktor volt a miniszterelnök-jelöltünk, őt választották az emberek, és ki fogja tölteni a ciklusát. A baloldalon kínjukban már mindent kitalálnak, csak hogy valahogy szabaduljanak tőle, de hiába: Orbán Viktor már harmadszor szabad választáson kapta meg az emberek bizalmát, ő a miniszterelnök, és az is marad. Sőt, remélem, hogy a következő országgyűlési választáson is sikerrel fog szerepelni, a baloldali gondolkodók legnagyobb „örömére”.

– Nem is terveznek semmilyen alkotmánymódosítást?

– Nincs rá szükség. Az alaptörvény jó úgy, ahogy van, kiállta a legkeményebb kritikusok próbáját is. Az élet persze bármikor alakulhat úgy, hogy a sarkalatos törvények valamelyikét módosítani célszerű, de a kormányzóképességnek ez nem feltétele. A kormányzáshoz egyszerű többség kell, és a parlamentben a kormánypártoknak hatalmas többségük van. Vannak olyan kérdések, amikor egy sarkalatos törvény módosítása nem a kormánypártok, hanem az egész Országgyűlés kötelessége. Célszerűnek látom például, hogy újraszabályozzuk a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a tavasszal. Legyenek ellenőrizhetők a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok, és azonos feltételekkel kelljen nyilatkoznia minden közszereplőnek. Ehhez kell kétharmad. Legalább kiderül, hogy az ellenzéki pártok csak beszélnek, vagy vállalják a felelősséget is.

– Lát-e összefüggést az ellenzéki támadások, a demonstrációk és a külföldi, Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlás között?

– Én azt állítom önöknek, hogy az utcán nem a kormányt akarják leváltani, hanem a baloldali ellenzéket. Az utcákon ugyanis azok tüntetnek, akik nem tudják elfogadni a 2014-es parlamenti, európai parlamenti és önkormányzati választások eredményét. Ők sosem voltak a mi választóink, és most is azért tüntetnek, mert az ellenzék nem tudott nyerni. Leginkább azokkal a baloldali liberális pártokkal elégedetlenek, amelyek 2010 után újra három választást vesztettek el. Persze, ha a jobboldali sajtó a mélyére néz, akkor egyre világosabban látszik, hogy vannak külföldi pénzek és külföldi támogatók a tüntetések szervezői mögött, de ez is a baloldal gyengesége. Ki tudják őket használni. Minket nem lehet. Mi mindig az ország érdekét képviseltük, ha kellett az IMF-fel szemben, ha kellett az Európai Bizottsággal szemben, és ha kellett, Moszkvával szemben is. Ne felejtse el, 2010 és 2012 között rendszeresek voltak a konfliktusok Oroszország és a magyar kormány között, mert küzdöttünk például a Mol kisebbségi tulajdonrészének visszaszerzéséért. Egyetlen vita sem érintette soha Magyarország szövetségesi kötelezettségeit például a NATO- vagy az EU-tagságunk kapcsán. Minden vita ellenére Magyarország elsősorban EU-tag, a NATO-ban pedig az Egyesült Államok szövetségese, és az is marad.

– Ön szerint változhatnak a magyar–amerikai kapcsolatok azzal, hogy megérkezik Budapestre az új amerikai nagykövet?

– Az ember mindig reménykedik. Bízom abban, hogy a nagykövet asszony a magyarok jó barátja szeretne lenni. Tisztelettel fogjuk fogadni, és bízunk abban, hogy vele majd a vitás kérdéseket is őszintén meg lehet beszélni.

– Hogy áll hozzá a Fidesz-frakció a transzatlanti szabad kereskedelmi egyezményhez?

– A Fidesznek még nincs kialakult, végső álláspontja, miután a megállapodásnak lehet jó és rossz oldala is. Pozitív hozadék lehet, hogy vannak olyan gépipari ágazatok, amelyeknek az exportja még nőhet is, viszont negatívan érintheti az országot, hogy a mezőgazdaságunk az európai piacokon veszíthet pozíciójából. Az viszont nem az EU érdekeit és a miénket szolgálja, hogy az amerikai nagyvállalatokkal való vitás kérdésekben a magyar vagy az európai bíróságok helyett egy nemzetközi választott bíróság kezébe, az Egyesült Államokba kerülhet a joghatóság, a döntési jog.

– Mikor fognak igent vagy nemet mondani?

– Ez attól is függ, hogy más európai fórumokon mikor döntenek a kérdésben. A február elsejei parlamenti vitanap csak az álláspontok tisztázását jelentheti.

– Tavaly mintegy háromszázmilliárd forinttal lett kisebb a költségvetési hiány a tervezettnél. Milyen bázist jelent ez az államháztartásnak?

– Komoly eredmény, hogy az a Magyarország, amely 2010-ben a görögökkel együtt még a legrosszabb költségvetési helyzetben volt az EU-ban, és ellenünk folyt a leghosszabb ideig túlzottdeficit-eljárás, ma egyértelműen azon uniós államok közé tartozik, amelyek tartósan három százalék alatti költségvetési hiányt produkálnak. Ez Európa érdeke is, mert ha bármelyik uniós tagállam tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér, veszélybe sodorja az egész közösséget. A németekkel együtt következetesen ezt az álláspontot képviseljük az unió különféle fórumain. Ez a közös álláspont, és a fegyelmezett magyar költségvetési politika jelenti a jó német–magyar gazdasági kapcsolatok egyik alapját. Ennek is köszönhető, hogy Magyarországra 2010 óta több mint ötmilliárd eurónyi német tőkebefektetés érkezett, Magyarország a német családi vállalkozások kedvelt befektetési célpontja. Angela Merkel kancellár közelgő magyarországi látogatása ezt a kiváló kapcsolatot szimbolizálja.

– Tehát akkor nem azért érkezik hozzánk a német kancellár, hogy rendreutasítsa a magyar kormányt?

– Óvodás hozzáállás ilyet feltételezni. Az viszont komoly tiszteletlenség a kancellár asszonnyal szemben, hogy az ellenzéki pártok támogatásával utcai demonstrációkat szerveznek látogatása napjára. Ez méltatlan viselkedés, amivel nem a kormánynak, hanem Magyarországnak tesznek rosszat.

– Érkezett-e bármilyen külföldi üzenet azzal kapcsolatban, hogy ebben a feszült világpolitikai helyzetben nem kellene Budapestnek Vlagyimir Putyin orosz elnököt is vendégül látnia?

– Ilyen lépést a nemzetközi diplomáciában nem szokás tenni. Alig fél éve Ausztriában járt az orosz elnök, akkor senki nem kritizálta a látogatást. Magyar diplomáciai siker, hogy egy hónapon belül Németország és Oroszország első embere is hozzánk érkezik. Ez is bizonyítja, hogy Magyarország szerepe felértékelődött a térségben, ami a kormány munkájának köszönhető. Németországgal több dologban értünk egyet, mint Oroszországgal. Az ukrajnai helyzet megítélésénél mindig is kimondtuk, hogy a többi EU-tagállammal együtt elítéljük Ukrajna területi szuverenitásának megsértését.

– Mennyiben érint bennünket az Oroszországgal szemben bevezetett embargó?

– Komolyan érint minket, s inkább a hosszabb távú következmények lehetnek súlyosak. Ma is vannak olyan vállalatok, amelyek megérzik ezt. Úgy gondolom, hogy ezzel Magyarország szövetségesei is tisztában vannak, hiszen nemrég éppen a Fehér Ház szóvivője fejtette ki, hogy az embargóban történő részvétel Magyarország részéről is jelentős áldozatvállalás. Hazánk mindent megtesz szövetségesi kötelezettségeinek teljesítése érdekében, s pillanatnyilag Szlovákián kívül csak mi juttatunk gázt Ukrajnának. Ráadásul ezt úgy tesszük, hogy nem szegjük meg az Oroszországgal kötött megállapodásunkat, hiszen alapvetően Nyugat-Európából vásárolt gázt szállítunk Ukrajnának. Ezzel is hozzájárulunk az ukrajnai helyzet stabilizálásához. Ma még nem lehet mérleget vonni arról, hogy sikeres volt-e az Oroszország elleni embargó, erre még több hónap áll rendelkezésünkre. Az embargó bevezetésekor a legfontosabb érv az volt, hogy ennél jobbat senki sem tudott kitalálni. Egy valami már biztosan látszik, az, hogy a szankciók élesebben érintik az Európai Unió tagállamait, mint az Egyesült Államokat. A dolog furcsasága hogy az EU-s tagállamok kivitele csökkent, míg az amerikaiaké nőtt Oroszországba.

– A franciaországi terrortámadás után Orbán Viktor nyilatkozata kapcsán fellángolt a vita arról, hogy mit lehet tenni a bevándorlás visszaszorítása érdekében. Milyen javaslataik vannak?

– Ki kell mondani, hogy a megélhetési bevándorlás problémát jelent. Nem a politikai menedékkérelmezőkkel vagy a befektetőkkel van gond. Azokkal van baj, akik magukat politikai menekülteknek álcázzák, és így érkeznek az országba, miközben valójában megélhetési bevándorlók. Európában egyre nagyobb gondot jelentenek azok a szociális és kulturális feszültségek, amelyek a megengedő migrációs politika miatt kialakultak. Szigorítani kell.

– Hogy lehet különbséget tenni a politikai és a gazdasági menekült között?

– Az unióban és Magyarországon is át kell vizsgálni a migrációs gyakorlatot, és a hozzá kapcsolódó jogszabályokat. Magyarországon két év alatt kétezerről negyvenkétezerre nőtt azoknak a száma, akik politikai menedékjogot kértek. Közülük mindössze kétezren vannak olyanok, akik a politikai menekültek kategóriájába tartoznak. Európában az illegális bevándorlók száma 2013-ról 2014-re százharminc százalékkal, több mint a duplájára nőtt. Az ötszázmilliós kontinensünkön – nem számolva az első generációs menekülteket – harmincegymillióan élnek harmadik országból érkezett bevándorlóként. Valamit tennünk kell.

– Visszatérve a magyar gazdaságra, a korábbi rezsicsökkentéshez hasonló népjóléti intézkedésekre lehet-e az idén számítani?

– A rezsicsökkentés kapcsán az már óriási eredmény, hogy megőrizzük azt, amit elértünk. Az a feladatunk, hogy a jövőben a fizetés és jövedelemarányban ne kelljen többet fizetni rezsiért, mint ma. A rezsicsökkentéshez hasonló nagyságrendű lépést jelent a bankok elszámoltatása. Ennek eredményeként a családok hiteltartozásai és egyben a hitelekre fordítandó törlesztőrészletek és a kamatok is csökkenni fognak.

– Mit gondol, az idén már beérnek a tavaly ősszel elfogadott pénzügyi szabályok?

– Nagyon szigorú törvényeket fogadtunk el, ezek 2015-ben már éreztetik pozitív hatásaikat. A devizahitelesek és a forinthitelesek is jobban járnak, aki pedig a jövőre nézve vesz fel hitelt, biztos, kiszámítható feltételekkel juthat kölcsönhöz, alacsonyabb kamatszint mellett, mint az elmúlt években bármikor.

– Milyen terveik vannak még?

– Szeretnénk a gyerekes családok támogatását bővíteni, azt szeretnénk elérni, hogy ennek a ciklusnak a végére a kétgyerekesek adókedvezménye megduplázódjon, s a bérből és fizetésből élők helyzetét is javítani akarjuk. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy költségeik csökkenjenek.

– Az év eleje óta gyenge a forint. Az ellenzék szerint erről a kormány tehet. Lesznek a frakciónak javaslatai a helyzet megoldására?


– Nem a forint árfolyamához kell viszonyulnunk, hanem ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar gazdaság, és meg tudjuk védeni a magyar családokat. A kormány és a parlament a családoknál lévő devizaalapú lakáshitelek forintosítását elrendezte. Így a svájci frank vagy az euró árfolyamváltozása a magyar családoknál már nem jelent problémát. És ez az igazán történelmi eredmény a bankok elszámoltatása mellett. Akkor, amikor jóval háromszáz forint fölött mozog a svájci frank árfolyama, belátható, hogy a kétszázötvenhat forinton történő átváltás nem is olyan rossz, pláne hogy még a kamatok is csökkeni fognak. Egy átlagos devizahiteles törlesztőrészlete akár harminc százalékkal csökkenhet májustól. A baloldali ellenzéknek pedig azt tudom üzenni, hogy nem kellett volna elterjeszteni a svájcifrank-alapú hiteleket. Ha ezt nem tették volna, nem kellene évek óta kezelnünk ezt a problémát. A felelősség tehát ebben is az övék.

– A tavalyi évhez képest az idén kisebb lesz a gazdasági növekedés dinamikája. Mit tesznek, hogy ne nagyon essen vissza a bővülési ütem?

– A most kezdődött hétéves uniós költségvetési periódusra azt a célt tűztük ki, hogy a források hatvan százalékát gazdaságélénkítésre fordítsuk. Minden erőt arra kell koncentrálni, hogy fejlesszük a magyar gazdaságot. Akkor lehet erősebb a növekedés, hogyha felgyorsítjuk a folyamatot, összehangolva a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával. Bár ez a jegybank döntése, a frakciónk és a kormány sem szólhat bele, biztatnám az MNB-t arra, hogy folytassa. És ha lehet, még a volumenét is növelje. Ugyanis a kettő együtt fogja generálni az erősebb gazdasági növekedést. Attól pedig nem kell megriadni, hogy a tavalyi, három százalék fölötti növekedéshez képest két, két és fél százalékos lehet a bővülés mértéke idén. Mert az még mindig magasabb mint az európai átlag, vagy éppen a Németországban várható gazdasági növekedés. Amíg pedig a magyar gazdaság jobban növekszik mint az európai, addig egyre közelebb kerülünk fejlettségben Európához, az európai átlaghoz.

– Mikorra tervezhetjük azt, hogy euróval fizetünk Magyarországon is? Nincs céldátum, de 2020-ról hallani.

– Reálisan 2018 és 2020 között kerülhet abba a helyzetbe a magyar gazdaság, a magyar állam, hogy dönthessen arról, bevezeti-e az eurót. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy addig eljussunk. Külön mérlegelés kérdése viszont, hogy belépünk-e az euróövezetbe, ám annak pénzügyi feltételei akkorra teljesíthetők lesznek. Ha megnézzük a velünk szomszédos országokat, nem merném azt állítani, hogy ez euró bevezetésével kizárólag nyertek. Szlovéniában ez komoly gazdasági bajokhoz vezetett, és Szlovákia sem emésztette meg könnyen az euró bevezetését. A közös pénznemnek van előnye és hátránya, ezeket mérlegelni kell, de legalább a döntés lehetőségét kell megteremteni. De nem akarjuk erőltetni az eurót.

– Magyarország azonban uniós csatlakozásakor vállalta, hogy meghonosítja a közös uniós pénzt.

– Az Európai Unió változik, ez ma világosan látszik. Amikor az uniós csatlakozásunkról szó volt, senki sem gondolta, hogy kétfokozatúvá válik a közösség. Most pedig azt tapasztaljuk, hogy az euróövezeten belüli országok más megítélés alá tartoznak, mint azok, amelyek nem tagjai ennek. Az biztos, hogy végső soron az egységes, erős Európának az egységes valuta fontos támaszt jelent.


– Lesz az idén ipari rezsicsökkentés, vagy kitolódik későbbre?

– A rezsicsökkentést hosszú távon úgy lehet stabilizálni, hogy létrehozunk egy olyan nemzeti közműszolgáltatót, amely mindenki számára nonprofit feltételekkel tud szolgáltatni. Ennek a megalapozásánál tartunk, ha ez megvan, és ezt hatékonyan tudjuk működtetni, akkor a következő lépcső lehet egy ipari rezsicsökkentés.

– Sokan úgy vélik, utóbbit megoldja a piac. Lásd, a benzinárak csökkenése!

– A felvetés jogos. Csak tényleg megoldja-e? Például tetemesen csökkenek a benzinárak, és a pékszövetség, amely korábban mindig panaszkodott, most hallgat. Miért nem csökken a kenyér vagy a kifli ára? Vagy más szolgáltatásoké? Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként tervezem, hogy a következő hetekben meginvitálom az érdekképviseletek vezetőit a parlamentbe, és megkérdezem majd tőlük, hogy a benzinárak csökkenése miért nem jelentkezik a termékek árában.