Egyre több magyar család engedheti meg, hogy utazzon

Az ország biztonságos, ennek köszönhető az ágazat kiemelkedő teljesítménye (Fotó: Ficsor Márton)
–  A tavalyi év rekordévnek számított a turizmusban, soha ennyi turista nem járt még Magyarországon. Minek köszönhető az eredmény?

–  A turizmus jelentős mértékű növekedése általános, globális tendencia. Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének adatai szerint 1950-ben huszonötmillió turistát számoltak meg a világban, ez a szám 2017-ben 1,3 milliárdra duzzadt. Ez a trend a magyar turizmust is pozitívan érinti, amely 2010 óta folyamatosan, a világátlagon felül bővül. Magyarország kiemelkedő teljesítménye annak köszönhető, hogy az ország biztonságos, folyamatosan fejlődnek a hazai turisztikai szolgáltatások, és új alapokra helyeztük a marketingtevékenységünket – többek között az új országmárka megalkotásával. A magyar turizmust jelentős mértékben a belföld húzza. Egyre több magyar család egyre többször engedheti meg magának, hogy utazzon. Tavaly 12,5 millió vendég csaknem 31 millió vendégéjszakát töltött el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, ezzel pedig megdőlt minden eddigi rekord. Tavaly két számjegyű növekedést értünk el például az amerikai és a kínai küldőpiacainkról, és végre elmondhatjuk azt is, hogy tovább nőtt a német piacunk is. A szomszédos országokból is jelentősen nő a beutazó vendégforgalom, így Szerbiából, Romániából, Szlovákiából egyre többen jönnek hazánkba a határ menti településekről. Az utazási irodák 2019-re lejelentett vagyoni biztosítékai alapján a piac arra számít, hogy a vendégforgalom az idén is minden eddigi rekordot megdönt.

–  Hazánk hogyan teljesít a régióban a turizmust tekintve?

–  Azt szeretnénk elérni, hogy 2030-ra Magyarország Közép-Euró­pa vezető turisztikai térsége legyen, ehhez pedig arra van szükség, hogy megtartsuk lendületünket, és a magyar turizmus nagyobb mértékben növekedjen versenytársainkéinál. Bizonyos számok növekedési ütemének tekintetében sikerült fő riválisainkat magunk mögé utasítani. Tavaly a Magyarországra érkező külföldi turisták száma nagyobb mértékben nőtt, mint a Csehországba és Ausztriába beutazó vendégeké, Budapest pedig jobban teljesített vendégforgalom és vendégéjszakaszám növekedésben, mint Prága.

–  Milyen mértékben járul hozzá a magyar turizmus a gazdasági növekedéshez?

–  Jó hír, hogy a turisták számának gyarapodásánál nagyobb arányú fejlődést mutat a bevételek növekedése, ugyanis 2018-ban több mint nyolc százalékkal nőtt a magyarországi szállodák szállásdíjbevétele, az összes bevétel mindemellett több mint kilenc százalékkal bővült. A turizmus adja a magyar GDP több mint tíz százalékát. A tízszázalékos éves növekedés azt mutatja, hogy a magyar turizmus-vendéglátás 2018-ban a GDP-növekedésből legalább egy százalékot tudhat magáénak. A magyar gazdasági növekedés kiugró, a turizmus pedig az a szektor, amely évek óta kétszeresen meghaladja ezt a fejlődést. Ne felejtsük el azt sem, hogy az ágazat több mint négyszázezer embernek ad munkát, ami azt jelenti, hogy a magyar munkavállalók csaknem tíz százalékát foglalkoztatja a turizmus-vendéglátás.

–  Mi a magyar turizmus motorja?

–  A tavalyi évben majdnem 6,6 millió magyar utazott belföldön, ami több mint öt százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi adatokat. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt nagyjából háromszázötvenezer emberrel többen tudtak valahova elmenni kikapcsolódni, pihenni. A belföldi turizmusra a jövőben is oda kell figyelnünk. Meg kell őriznünk ezt az arányt, hogy a vendégforgalmunk felét a magyar családok adják, így ellenállóbb az ágazat egy esetleges válság esetén. A hazai vendégforgalom növekedéséhez a Szép-kártya is jelentősen hozzájárult, amely idén még nagyobb hangsúlyt kap. Emellett egyre több külföldi turista is érkezik, lassan elmondhatjuk, Budapest megtelt. A turizmus lényegében export, hiszen eurómilliárdokkal járul hozzá a devizaegyensúlyhoz, eurómilliárdos többletet termel. Sokkal több külföldi pénz jön be Magyarországra, mint amennyit mi magyarok külföldre kiviszünk. A fővárosi lakosság életminőségét ugyan még nem befolyásolja meghatározó mértékben a turistaáradat, amely több európai nagyvárosban gondot okoz, ám a számok magukért beszélnek, így figyelnünk kell a mennyiségi szempontok helyett a minőségi szemléletre.

–  Mit jelent ez a gyakorlatban?

–  A minőségi változáshoz egyrészt szükség van a már elindult fejlesztésekre, másrészt pedig új alapokra kellett helyezni a marketingtevékenységünket. Nem az a kifejezett cél, hogy sokkal több turista érkezzen hozzánk, hiszen a foglalásokból és a terheltségből egyértelműen látszik, ami kiadható, azt már kiadtuk. Siófokon talán novemberben lehet szabad szobát találni, a nyári hónapokban a Balaton telített. A minőségi szemlélet meg kell mutatkozzon a vidéki szálláshelyek fejlesztésében és a szobakapacitás bővülésében is. Minden olyan fejlesztést támogat Magyarország kormánya, amely a minőség emelését szolgálja. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében hétszáz panziónak adtunk átlagosan harmincöt-negyven millió forint támogatást. A vidéki panziók kétharmada már ebben az évben színvonalasabb lesz, mint korábban volt. Még több tucat szálloda épül 2020-ig, több ezer szobával bővül a kapacitás, és emellett kormányzati támogatással is ösztönözzük új, minőségi szállodák építését. A turisztikai vonzerő növelése és a minőségi szemlélet erősítése érdekében a szálláshelyfejlesztés mellett folytatódik a strandfejlesztési programunk is. Célunk, hogy 2030-ig az összes szabad vízi strand megújuljon. Idén ötmilliárd forintból vízparti szabadstrandok, partszakaszok, zöldfelületek, vízparti lépcsők és burkolatok, öltözők és vizesblokkok újulnak meg a Balatonnál, a Dunakanyarban és a Tisza-tónál.

–  A vidék fejlesztésén túl Budapest mire számíthat?

–  A szakma előrejelzése alapján az év végéig Budapest szállodakapacitása várhatóan kétezer-ötszáz szobával bővül. Fővárosunk továbbra is a legjobb ár-értékarányú úti cél, amelyre büszkék lehetünk, de egyben el is kell gondolkodni azon, miként lehet, hogy alul vagyunk árazva. Célunk a költések növelése, ezért azokat a magasabb költésű turistákat igyekszünk megszólítani, akik olyan városokban élnek, ahonnan van közvetlen repülőjárat. Az elmúlt években már elindultak felfelé az árak, és nőnek a bevételek, ezt segítik a közvetlen amerikai légi összeköttetések, idén pedig elindul a Budapest–Sanghaj közvetlen repülőjárat is. Az Amerikai Egyesült Államok már a magyar főváros második legfontosabb küldőpiaca. Az amerikai turisták az óriáshajókkal és már három közvetlen járattal tudnak Budapestre jönni. Tavaly decemberben például egészen kiemelkedő, csaknem húsz százalék feletti volt a növekedés az amerikai piacról. Annak a mixnek az összeállításán dolgozunk, hogyan lehet minél több országból olyan turistákat hozni, akik kicsit többet maradnak, minőségi szolgáltatást keresnek, többet költenek.

–  Szintén digitalizációs újítás az adatszolgáltatási kötelezettség a szállásadóknak. Mikortól működik hivatalosan az új rendszer?

–  Július elsejétől vezetjük be fokozatosan az új digitális adatszolgáltatási rendszert, első körben a szállodákban. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak köszönhetően pontosan fogjuk látni, hogy például mennyi német turista tartózkodik adott időpontban Hévízen. Pontosan tudni fogjuk, hogy közülük hány férfi, hány nő, milyen korosztály, mennyit költöttek és milyen szolgáltatásokra. Jövő január elsejétől pedig az összes hazai szálláshely adatai látszódnak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központon keresztül, a szállodák, panziók, kempingek, magán szálláshelyek forgalmi adatai, valós időben, a teljes szektorra vonatkozóan. A rendszer a szálláshely-szolgáltatásban meglévő szürkegazdaság visszaszorítását is célozza, hiszen a szálláshelyek által kötelezően használandó digitális alkalmazásokon keresztül kerülnek a rendszerbe a szolgáltatás során keletkezett statisztikai adatok. Nem tudunk, nem akarunk és nem is fogunk személyes adatot gyűjteni, hiszen annak turizmusfejlesztési szemszögből nincs relevanciája. A valós forgalmi adatok ismeretében pedig a kampányaink hatékonyságát is pontosabban tudjuk majd mérni, a foglaltsági adatok alapján pedig a jövőben előrejelzések is készülhetnek a várható vendégforgalomról.

–  Milyen új marketingeszközö­ket használnak e célok elérése érdekében?

–  Ügynökségünk jogelődjei sok esetben még csak óriásplakátokban gondolkodtak. A világ közben megváltozott. Ma már egészen modern eszközökkel dolgozunk, kihasználjuk a digitalizáció adta professzionális lehetőségeket a leghatékonyabb elérések érdekében. Célpiacainkon a potenciális turistákat célzott online kampányokkal motiváljuk magyarországi utazásokra. Közösségi oldalakon, okostelefonjuk alkalmazásain keresztül információkat, hirdetéseket juttatunk el a külföldi turistáknak. Emellett rengeteg olyan tartalmat állítunk elő és helyezünk el a nemzetközi médiában, ami nem kifejezetten reklám, hanem cikkek, forgatott anyagok, képi beszámolók, például a National Geographic vagy a CNN együttműködésében. Ezeket olyan csatornákon publikáljuk, ahol a legnagyobb a haszonmaximalizálás mértéke. Tavaly a kampányainknak köszönhetően kevés olyan CNN-néző volt, aki ne látott volna Budapest-részleteket – a csatornán összesen 347 millió háztartásba jutottak el a Budapestet bemutató reklámfilmjeink világszerte 2018 során. További újítás a turisztikai marketingkommunikációban, ha egy zenei videóklip helyszíneként mutatkozhat be egy város. A küldőpiacainkat és a trendeket összegezve készültünk egy projekttel, ügynökségünk támogatta a brit származású Ellie Goulding énekesnő legújabb videóklipjét, amit már több mint hatvanmillióan láttak.

–  Budapest lett a legjobb úti cél. Európa Sportfővárosa mellett ez a második rangos kitüntetés idén. Mit profitál ebből Magyarország?

–  Fővárosunk egyre felkapottabb úti cél, Nyugat-Európából Budapestre jönni lassan legalább annyira evidencia, mintha Londonról, Rómáról vagy Barcelonáról lenne szó. Ez a vonzerő a fővárosunknak köszönhető elsősorban, nem pedig a marketingstratégiánknak. A Europe’s Best Destinations on­line közönségszavazáson soha ekkora arányban nem érkezett külföldi szavazat nyertesre, mint amekkora Budapestre. Ez hatalmas elismerés, többek között ez a cím is idevonzhatja a minőségi turistákat Magyarországra. A sportfővárosi cím is tovább erősíti a Budapest márkát. A magyar fővárosban rendezett világversenyek, sportesemények is leginkább a magas költésű turistákat szólítják meg, mindez az idei év turisztikai eredményeihez is hozzájárul.