Francia időzített bomba

Óriási a felháborodás a titokban, vidéken „nyaraltatott” terrorista miatt, holott tucatnyi hasonló rab szabadulhat idén, a dzsihadisták zöme pedig még csak most érkezik

Veczán Zoltán – 2019.03.01. 02:56 –

Sok a furcsaság a 2002-ben terrorizmus miatt elítélt Kamel Daoudi körül, akinek ügye veszélyes gyakorlatról és a deradikalizációs programok sikertelenségéről lebbenti fel a fátylat – mondta lapunknak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A párizsi főügyész szerint csak idén negyven hasonló rab szabadulhat a börtönökből, s most érnek haza a szíriai és iraki francia állampolgárságú harcosok is.

Nagyot robbant a médiában Kamel Daoudi ügye: nemrég kiderült, hogy – francia belügyminiszteri döntés alapján – mintegy tíz évvel ezelőtt egy Aurrillac nevű kisvárosba helyezték át a 2002-ben terrorizmus miatt elítélt, algériai származású férfit. Daoudi nem akárki: az Al-Kaida-tag fiatalembert korábban Afganisztánban képezték, jó barátságban volt a 2001. szeptember 11-i terrormerénylettel is kapcsolatba hozható Djamel Beghallal, akivel annak londoni lakásán nem csak bombákat gyártottak muszlim radikális csoportoknak, de terveztek egy sor, nagyszabású merényletet is. Egyébként 2001-ben lett francia állampolgár – a hatóságok hiányos vizsgálatainak köszönhetően fennakadás nélkül –, alig valamivel azelőtt, hogy elkapták volna.
Büntetése letöltése után, 2008-ban megpróbálták kitoloncolni, de a Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ezt megakadályozta, arra hivatkozva, hogy Algériában megkínoznák. Ami önmagában furcsa – kommentálta lapunknak Soós Eszter Petronella –, hiszen Daoudi csak ötéves koráig élt ott. Mindenesetre lakhelyelhagyási tilalom mellett előbb Saint-Jean-D’angelyben lakott, majd Aurillac-ba helyezték át a polgármester és a város tudta nélkül, állítólag az állam költségén, különféle hotelekben élt. Az ügy kirobbanása óta félnek a polgárok és a városvezető, azonban sok, még ijesztőbb kérdés is felvetődik Soós szerint.

Például, hogy miért van lakhelyelhagyási tilalom alatt tíz évvel a szabadulása után, miért nem merik elengedni a kezét? Mert ennyire nem működnek a radikálisok átnevelését célzó programok – mondta a Franciaország-szakértő. A sok kipróbált program közül egyik sem vált be, ráadásul a börtön igazi radikalizációs iskolaként működik, ahol tekintélye van annak, aki terrorvádak miatt került rács mögé – tette hozzá Soós. Ennél még nagyobb gond, hogy – a párizsi főügyész tavalyi kijelentései szerint – mintegy negyven hasonló terrorista szabadul idén, akiket ugyancsak megpróbálnak megfosztani az állampolgárságuktól. Annak idején még Francois Hollande elnök javasolta, hogy akit ilyen ügyekben elítélnek Franciaországban, attól vegyék el az állampolgárságot és toloncolják ki – igen ám, de hova? Még ha az EJEB nem is fekszik keresztbe a dolognak, visszafogadja-e az illetőt az eredeti hazája? S még ezután jönnek haza százával azok, akik Szíriában vagy Irakban harcoltak különféle terrorszervezetek kötelékében; ha Franciaországban ítélik el őket, rájuk is ez a procedúra vár.

Két dologba kapaszkodhatnak a törvénytisztelő polgárok – mondta Soós: egyrészt, hogy Párizs valóban megerősítette a börtönből kikerülő dzsihadisták titkosszolgálati követését. Másrészt, hogy a francia titkosszolgálat teszi a dolgát, és így vagy úgy, de a Bataclan elleni merénylet összes kitervelőjét levadászták már valahogy – mondta a szakértő. Hozzátette: sanszos, hogy nem éppen bírói ítélet alapján.


Hollik: Újabb beismerés Brüsszeltől

Reagált az Európai Bizottság a magyar kormány tájékoztató kampányára, a brüsszeli testület magyarországi képviselete hét pontba szedte válaszát. A bizottság ismét megerősítette a betelepítésre vonatkozó terveket, és azt is, hogy az Európai Parlament megszavazta a migránsvízumokat, valamint nyilatkoznak arról is, hogy pénzzel feltöltött bankkártyákat adnak a migránsoknak – közölte Hollik István. Az is világosan szerepel az állásfoglalásban – folytatta a kormányszóvivő –, hogy a bizottság biztosítani akarja a legális migráció lehetőségét. Hangsúlyozta, a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy minden magyar értesüljön Brüsszel terveiről.
(ŐM)


Röviden

Csaknem százezer ember kitoloncolása hiúsult meg Németországban 2015 óta a német belügyminisztérium adatai szerint. A sikeres kitoloncolások száma a 2015-től 2018 végéig tartó időszakban 93­­ 846 volt, a sikerteleneké pedig 93 858. A kudarcba fulladó eljárások száma évről évre emelkedik.

Helybenhagyta szerdán a brüsszeli fellebbviteli bíróság a belga kormány fellebbezési kérelmét két dzsihadista nő és gyermekeik hazatelepítése ügyében. A kabinet az Iszlám Állam harcosaitól született hat gyermek és anyáik hazaszállítását elrendelő alsóbb fokú törvényszéki döntés ellen nyújtott be fellebbezést. A fellebbviteli bíróság ítéletében megállapította, hogy a belga állam nem kötelezhető a hazatelepítésekre.

Szigorítani akarja terrorellenes törvényeit Svédország. Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter az MTI szerint bejelentette, a jövőben büntetnék a terrorszervezeti tagságot és az ilyen csoportosulások támogatását is. A skandináv ország törvényei szerint eddig csak olyan személyek ellen lehetett büntetőeljárást indítani, akik egy konkrét bűncselekményt követtek el.
(HSz)