Az országnak és a cégeknek is hasznot hoz az innováció

György László: A hosszú távú víziónk az, hogy a fejlesztések eredményeképpen fél órán belül Magyarország bármely pontjáról elérhetővé váljon egy gyorsforgalmi út

Zováthi Domokos – 2019.02.04. 03:06 –

A cél az, hogy a lehető legtöbb szektorban itthon fejlesztett termékeket gyártsunk, amelyeket közvetlenül kapcsolódva a nemzetközi piacokhoz, mi is értékesítsünk, így a profit és a bér is magyar maradjon – nyilatkozta lapunknak György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és –szabályozásért felelős államtitkára. Beszélt arról is, hogy egy piacgazdaságban a kormány nem cselekedhet a kkv-k helyett, de az erősebb külföldi szereplőkkel szemben támogatnia kell a valóban innoválni igyekvő kreatív magyar vállalatokat.

György László 20190204 „A támogatások biztonsági hálót adnak a kockázatot vállaló, újító cégeknek” (Fotó: Hegedüs Róbert)
–  Melyek az ITM legfontosabb feladatai idén?

–  A gazdaság akkor fejlődik, ha a magyar emberek érzik, hogy évről évre, hónapról hónapra előbbre léphetnek. Ha fenntartható módon, nem eladósodásból növekszik az életszínvonaluk. Nekünk mindig azt kell néznünk, hogyan tudjuk a magyarok életminőségét javítani, ehhez pedig a mi nézőpontunkból három pillérre van szükség: erős magyar vállalkozásokra, stabil munkahelyekre és növekvő bérekre. Ezek biztosításához a minisztériumban széles eszköztár áll rendelkezésre. Ide tartozik a szabályozás, az energetika, az infokommunikáció, a szak- és felnőttképzés, az uniós források koordinációja, a fenntarthatóság vagy a közlekedés.

–  Többször is hangsúlyozta, hogy a hazai kis és középvállalkozások (kkv) fejlődése, átállása a 21. század kihívásaira mennyire fontos. Miben tudja még támogatni őket a kormány?

–  A kiindulási helyzetünk miatt nekünk még többet kell tennünk a hazai cégek megerősítéséért, mint régiós versenytársainknak. Magyarország a kilencvenes években szigorú csődtörvénnyel hagyta csődbe menni cégeit és szétporladni az azokban felhalmozódott tudást, gyorsan megnyitotta piacait a kínai dömpingáruk előtt, miközben Lengyelország inkább megvédte hazai vállalatait, és megőrizte az erős középvállalati réteget. Későn vettük észre, hogy nem minden külföldi cég tevékenysége szervesült a magyar gazdaságban, és nem is mindegyikük adta tovább a tudást vagy a piacokhoz való hozzáférést. Nem továbbfejlesztettek, hanem leépítettek, így piacokat vesztettünk. Kormányra kerülésünk, azaz 2010 után elkezdtük kiegyenlíteni a külföldi nagyvállalatok felé lejtő pályát. Korábban egy közepes vállalkozás átlagos adóterhelése 52-56 százalék volt. Ma már a közel 600 ezer kkv nagyjából fele a katás adózást választja, ami 5-20 százalékos adóterhet jelent, egy közepes méretű vállalkozás átlagos adóterhelése 39 százalékra csökkent, a cél pedig a további csökkentés. Számos programunk van, amelyek már középtávon is érzékelhető eredményeket és magasabb hozzáadott értékű hazai termelést hozhatnak. Nemzetközileg is az elsők közé tartozó digitális infrastruktúrát biztosítunk, de abban is segítünk, hogy a vállalatok ezt tudják is használni. Mintagyár projektünk, beszállítófejlesztési programunk vagy a hamarosan elindítandó vállalati portálunk is új utakat nyit a kkv-k számára ahhoz a tudáshoz, amihez a multik könnyebben hozzáférnek. Ha megkérdezzük a kisvállalkozóinkat, akkor tízből kilenc azt válaszolja, nincsen szüksége változtatásra, innovációra, miközben a számok azt tükrözik, hogy a világ a digitalizáció és ezen keresztül a nagyobb hatékonyság irányába halad. Aki nem innovál, nem digitalizál, lemarad. Ezért egy olyan piacot hozunk létre, ahol a vállalkozások megtalálják azokat az eszközöket, eladókat, beszállítókat, akik segíthetnek nekik hatékonyabbá válni.

–  Több kkv úgy véli, hogy nem érdemes pénzt áldoznia fejlesztésekre, vagy adott esetben nem érti a támogatási rendszert, miben lehet őket segíteni?

–  A kormány éppen e probléma megoldására áll elő hamarosan egy vállalkozói portállal, amely lehetőséget ad a vállalatok honlapjainak ingyenes tervezésére, és találkozóhelyet biztosít a magyar kkv-k számára a digitalizációt és hatékonyságnövelést segítő tanácsadókkal, mindezt egy helyen, egykapus rendszerben. A kormány nem élhet e lehetőségekkel a vállalatok helyett, csupán a lehetőségeket tudja megadni és közelebb hozni.

–  Hogyan lehet őket „rábeszélni”, hogy érdemes utánajárni a dolgoknak, és érdemes igénybe venni a támogatásokat?

–  Egy piacgazdaságban a kormány nem cselekedhet a kkv-k helyett, de az erősebb külföldi szereplőkkel szemben támogatnia kell a valóban innoválni igyekvő kreatív magyar vállalatokat. Ezért hoztunk létre egyszerűsített adózási formákat, és ezért készíti el a NAV a ciklus végére a kkv-k adóbevallását is. Így veszünk le egyre több adminisztratív terhet a szektorról, hogy az arra koncentrálhasson, ami valóban fontos, és amihez igazán ért. Ha pedig így tesznek a cégeink, akkor egyre kevesebb támogatásra lesz majd szükségük. A vállalatoknak ugyanis elsősorban nem támogatással kell működniük, hanem kreativitással és alkalmazkodóképességgel. A támogatások inkább egyfajta biztonsági hálót adhatnak a kockázatot vállaló, újító cégek számára.

–  Hogyan lehet védekezni a globalizáció olyan hatásai ellen, amelyek károsak az országunknak? A protekcionizmus lehet válasz? Több közgazdász szerint annak is vannak káros hatásai.

–  Hajlamosak vagyunk összekeverni a protekcionista és a patrióta gazdaságpolitikát, mert a hazai és külföldi gazdasági véleményvezérek elhitették velünk, hogy a hazai érdek előtérbe helyezése csak protekcionizmus lehet. A protekció eredetileg védelmet jelent, amit szitokszóvá tettek, pedig pozitív dolog. A szélsőséges protekcionizmus semmire sem megoldás, de a védelem nélküli teljes nyitottság sem az. Patrióta gazdaságpolitika az, ha olyan külföldi tőkének adunk támogatást, amely magas hozzáadott értékű termelést, nagy értéket hoz az országba. A patrióta gazdaságpolitika nem támadó jellegű, de nem is ellensége önmagának.

–  Hogyan lehet egy olyan ágazatra hosszú távú stratégiát kitalálni, melyről nem lehet megmondani, hogy hol fog tartani, akár tíz év múlva?

–  A jövőt senki nem tudja megjósolni, de a jövőre való felkészülést és a jövőképességet meg tudjuk alapozni. Talán nem ismerjük a jövőbeli innovációkat, de számos más jelenlegi, de a jövőbe mutató trendet jól ismerünk. Ezek alapján tudjuk, hogy a vállalatok számára még képzettebb munkaerőre lesz szükség, ezért erősítjük és építjük újjá a duális képzést, a szak- és felnőttképzést. Nem csak egy-egy ágazatra akarunk stratégiát építeni, mert az ágazatok sokat változhatnak. A cél az, hogy a lehető legtöbb szektorban itthon fejlesztett termékeket gyártsunk, amelyeket közvetlenül kapcsolódva a nemzetközi piacokhoz, mi is értékesítsünk, így a profit és a bér is magyar maradjon.

–  Reális-e az a célkitűzés, hogy 2023 végéig az összes megyeszékhelyet összekötik a gyorsforgalmi úthálózat segítségével a fővárossal?

–  A kormány célja továbbra is az, hogy a ma még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városokig öt éven belül négysávos kapcsolatot építsen ki. A víziónk az, hogy a fejlesztések eredményeképpen fél órán belül az ország bármely pontjáról elérhetővé váljon egy gyorsforgalmi út.

–  Ön szerint mi a legnagyobb haszna a Tanítsunk Magyarországért Programnak?

–  Nemzetközi tapasztalatok mutatják, hogy a mentorprogramok segítségével az eredmények olyan mértékű javulását lehet elérni a szünidő feláldozása nélkül, mintha a kisdiák 1-3 hónappal több időt töltött volna iskolában egy tanéven belül. A Tanítsunk Magyarországért Programban idősebb diákok és hallgatók mentorálják a kistelepülések 7-8. osztályos diákjait. Nem lehet akadálya egy szakma vagy a diploma megszerzésének az, hogy valaki a munkalehetőségektől és az oktatási intézményektől távolabb él.