Csúszhat a kötelező nyelvvizsga

Az elvi döntés megszületett, az ok a régiók közötti jelentős különbség

Szalai Laura – 2019.02.02. 02:27 –

Várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól. Bár egyre többen szereznek bizonyítványt a nyelvtudásukról, szakértői vélemény szerint amennyiben a követelmény már most életbe lépne, a jelentkezők negyven százaléka nem kerülne be felsőoktatási intézménybe.
Elhalaszthatja a kormány a felvételihez kötelező nyelvvizsga bevezetését – értesült a Magyar Hírlap több forrásból. Mivel a felmérések szerint jelentős eltérés mutatkozik az ország különböző területein élő fiatalok nyelvtudása között, megszületett az elvi döntés arról, hogy néhány évvel kitolják a felvételihez szükséges kötelező nyelvvizsga határidejét.

Ismert, a kormány 2014-ben döntött arról, hogy 2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, akinek addigra lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgája. Bár ez alapján az előírás hatéves felkészülési időt hagyott, az elmúlt években több szakmai vélemény is elhangzott arra vonatkozóan, hogy félő, az új követelmény miatt több tízezren eshetnek ki a felsőoktatásból. Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke lapunknak korábban rámutatott, alapvetően üdvözölni lehet a kormányzati intézkedést, ugyanakkor ha a nyelvvizsga már most feltétele lenne a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének, a jelentkezők negyven százaléka nem kerülne be egyetemre, főiskolára. Kiemelte, nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének idejére el kell érni a középfoknak megfelelő nyelvtudási szintet, azonban felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók az országon belül. „Az, hogy egy tanuló melyik régióban, milyen intézményben tanul, már predesztinálja a nyelvtanulási lehetőségeit” – hangsúlyozta.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tavaly publikált kiadványa arra világított rá, hogy a felsőoktatásba felvett tanulóknál 2007 és 2016 között negyvenről ötvenöt százalékra nőtt azok aránya, akiknek volt nyelvvizsgájuk. Az elemzés szerint azon jelentkezők között, akik gimnáziumban érettségiztek, jóval nagyobb a bizonyítvánnyal rendelkezők aránya, mint a szakgimnáziumot végzettek körében, ami a nyelvtanítás eredményességének különbségére hívja fel a figyelmet.