Külföld
Hajtóvadászat a francia terroristák után
Újabb rendőrt gyilkoltak meg Párizsban, felismerte egy benzinkutas a Kouachi-fivéreket
- Nyolcvancnyolcezer rendőr, csendőr és katona keresi a szőkésben lévő Kourachi fivéreket Párizstól 80 kilométeres zónában
- Egy benzinkutas felismerte a gyilkosokat, Franciaország északi részére szűkítették a keresést
- Az AFP forrásai szerint Villers-Cotterets-ből visszafordultak Párizsba a menekülő terroristák
- Meghalt az a párizsi rendőrnő, aki csütörtök reggel tűzharcba került egy fegyveres támadóval
- Feladta magát a terrortámadás egyik gyanúsítottja
- Hét embert őrizetbe vettek, akik kapcsolatban lehettek a két terroristával – jelentette be Manuel Valls
- Robbanás történt egy Lyon melleti mecset közelében levő kebabosnál, de senki sem sérült meg - írta a Dailymail
Ezúttal a francia főváros déli részén, Montrouge városrészben támadott meg két rendőrt egy fegyveres: a rendőröket egy kötúti balesethez hívták ki, de a helyszínen egy golyóálló mellényt viselő fegyveressel találták szembe magukat, aki az egyik rendőrt életveszélyesen megsebesítette, a másik rendőrnőt pedig hátbalőtte, aki később belehalt sérüléseibe. A támadó a szemtanúk jelentései szerint "afrikai vonásokkal rendelkezik", tehát kizárt, hogy az üldözött Kouachi-fivérekről lenne szó - írja az ITV News, az Independent és a CBS.
A feltételezett elkövető metróval menekült el a helyszínről, jelenleg is szökésben van.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter közölte, hogy azonosították a támadót, egy 52 éves férfit pedig őrizetbe vettek. A politikus szerint ennek az esetnek nincs köze a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségét ért szerdai támadáshoz.
BREAKING: Female police officer shot dead after second Paris incident http://t.co/SMSvvir5sO pic.twitter.com/MY08NXos5E
— The Independent (@Independent) 2015. január 8.Robbanás rázkódtatott meg csütörtök reggel egy kelet-franciaországi éttermet. Az eset Villefranche-sur-Saone városában történt egy kebabot készítő vendéglátó helyen, amelynek közelében egy mecset is áll.
Francia igazságügyi források csütörtökön arról is beszámoltak, hogy gránátot dobtak egy mecsetre a Franciaország nyugati részén fekvő Mans-ban, valamint két lövést adtak le egy muzulmán imahelyre a déli Port-la Novelle-ben. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a leghatározottabban elítélte az ehhez hasonló támadásokat illetve az imahelyek megszentségtelenítését .Párizsban vasárnap nemzetközi tanácskozást tartanak európai belügyminiszterek, illetve Eric Holden amerikai igazságügy-miniszter részvételével a terrorizmus elleni harc fokozásáról - közölte Cazeneuve.
Feladta magát a fiatal gyanúsított
A "megbízható forrásokra" hivatkozó jelentés szerint a legfiatalabb terrorista, a 18 éves Hamyd Mourad jelentkezett önként az egyik rendőrőrsön az észak-franciaországi Charlesville-Mézieres-ben.
Két társa, a Kouachi-fivérek, továbbra is szökésben vannak. A 18 éves fiatal szerda este 23 órakor adta fel magát, mivel látta, hogy neve körbejárta a közösségi médiát. A rendőrségen ártatlannak vallotta magát, és az iTélé szerint azért jelentkezett, hogy tisztázza magát. Alibije is van: azt mondta, hogy a támadás idején iskolában volt, s ezt több osztálytársa is megerősítette - adta hírül a CNN és a BBC. A rendőrség később elengedte a fiút, miután kiderült, tényleg nincs köze a támadáshoz.
Ők gyilkoltak Párizsban
Hét embert letartóztattak
Több embert is letartóztattak az éjjel, akik bár nem gyanúsítottak, mégis kapcsolatban lehettek a két terroristával – jelentette be csütörtök reggel Manuel Valls miniszterelnök a francia RTL rádiónak. A belügyminisztérium elmondta a BBC-nek, hogy az őrizetbe vett hét ember a Kouachi fivérek családtagjai és barátai. A miniszterelnök azt is elárulta, jelenleg azt tartják a legfontosabbnak, hogy megelőzzenek egy esetleges újabb terrortámadást, ezért hozták végre nyilvánosságra a feltételezett elkövetők fényképét.
Az élclap szerkesztősége ellen már korábban is intéztek támadást. Az épületre 2011 novemberében gyújtóbombát dobtak, miután a lap Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt.
Az újság egyik legutóbbi üzenetében a Közel-Keleten előrenyomuló, Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetőjén gúnyolódott. A támadást mindazonáltal semmilyen szervezet nem vállalta magára.
INTERJÚK
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő
- Milyen körülményeket kell figyelembe venni a támadással kapcsolatban?
- Franciaországban nyolc százalék a muszlimok aránya, ám bizonyos nagyvárosokban már többségben vannak. Az országban élő muszlimok harmadik-negyedik generációja nem akar és nem tud integrálódni a társadalomba. Európában erősödni fog az a nézet, hogy a muszlimokat ki kell telepíteni. Svédországban például négy százalék az arányuk, ám ők követik el a bűncselekmények 77 százalékát. De érintett Hollandia, Dánia, Németország is, utóbbiban egyre több támogatója van az iszlamizáció-ellenes Pegida mozgalomnak, amely éppen Szászországban a legerősebb, ahol 0,1 százalék a muszlimok aránya. A francia politika előbb bombázta Líbiát, előbb szálltak fel a gépek, mint hogy az ENSZ BT határozata megszületett volna. Ott vannak a mali polgárháborúban és kérték, hogy bombázhassák Szíriát, valamint részt vesznek az Iszlám Állam elleni háborúban is. Az aktív francia arabpolitikára ilyen terrorválasz érkezett.
- Lesznek egész Európára kiterjedő következményei a merényletnek? Milyen lépések várhatók a hatóságoktól?
- Az európai titkosszolgálatok egyre aktívabban cserélnek egymás között információt, és a franciák minden adatot be fognak kérni a társszervektől. Nyilvánvalóan presztízskérdést csinálnak abból, hogy elkapják és megbüntessék a terroristákat. Az alaphelyzet azonban nem változik: Európa az elmúlt években nem tudott egyértelműen jó választ adni az arab változásokra. Az uniónak el kell gondolkodnia az eseményeken, különben általánosságban meg fog nőni az idegenellenesség , azon belül az iszlámellenesség.
- Hogyan dolgozza fel a merénylet okozta sokkot a francia politika?
- A francia államfő abból indul ki, hogy ha felszámolja a terrorcsoportot, akkor a pozíciói erősödnek.
A jobboldali ellenzék pedig azzal érvel, hogy a vezetés gyenge, hiszen egy védett objektum ellen ilyen terrorcselekményt lehetett elkövetni.
Szabó László kommunikációs szakértő
- Miért pont a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap került a támadók célkeresztjébe?
- Mindenekelőtt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy gyáva, alattomos terrorcselekménynek lehettünk szemtanúi, amelyet nyilvánvalóan csak elítélni lehet. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a Carlie Hebdo esetében olyan szerkesztőségről van szó, amely a Franciaországban kultikus hagyományokkal bíró képregénykultúra egyik bástyája. Ezek a támadások tehát nem csupán arról szólnak, hogy a terroristák bosszút akarnak állni valami múltban történt dolog miatt. Ezek inszcenált, azaz megrendezett médiaesemények, olyan elemekkel teletűzdelve, amelyekkel az elkövetők felhívják magukra a világ figyelmét.
- Ehhez hasonló eszközöket használt az Iszlám Állam az újságírók lefejezéséről közzétett videóval?
- Pontosan ugyanarra a stratégiára épül a tegnapi támadás is. Az Iszlám Államnál is láthattuk, hogy a lefejezést bemutató filmeket több részletben tették közzé, akár egy sorozatot. Ezzel elérték azt a hatást, amelyen a filmipar is alapszik: a néző már várja, mi fog történni a végén, és retteg a szörnyű befejezéstől. A dzsihádisták rendkívül kifinomultan és professzionálisan használják az internetet agresszív propagandájuk közvetítésére, emiatt váltak nagyon hamar az egyik „legrettegettebb” ellenséggé.
- Milyen cél állhatott a párizsi szerkesztőség megtámadása mögött?
- A merénylettel a feltehetően dzsihádista támadók elérték, hogy ne pusztán azok közvetlen környezetére hassanak, akiket korábban kivégeztek. Egy ilyen professzionálisan megtervezett, látványos médiaesemény által közvetített borzalom ugyanis a média egész világának szól. A valószínűsíthető cél az lehetett, hogy elriasszák az újságírókat attól, hogy az iszlámmal foglakozzanak, különösen olyan hangnemben, amilyet a hetilap sokszor megengedett magának a szatíra műfaján belül. Megfélemlítés és példastatuálás áll tehát az ilyesfajta médiaesemények hátterében, más kérdés, hogy az emberi természetből a menekülés helyett pont a fokozott érdeklődést váltja ki.
Forrás: iTélé, BBC, CNN, Reuters, MTI