Több figyelem jut a lemorzsolódással fenyegetetteknek

A területi egyenlőtlenség szembeötlő, három megye – Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén – köznevelési intézményeiben tanul a veszélyeztetettek negyede

Korompay Csilla – 2019.01.12. 02:43 –

A lemorzsolódással veszélyeztetett diákok számontartására szolgáló jelzőrendszer adatai a 2017/2018-as tanév második félévében az egész országban egyértelmű csökkenést mutatnak. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár szerint ennek egyik oka, hogy a kötelező adatszolgáltatás „érzékenyítette” az iskolákat a problémára.

iskola 20190112 Támogatják a hátrányos helyzetű régiók iskoláit (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az Európa 2020 stratégiához kapcsolódva hazánk 2011-ben vállalta, hogy 2020-ig tíz százalékra csökkenti az iskolából lemorzsolódók – vagyis az oktatást-képzést középfokú végzettség, illetve szakképzettség nélkül elhagyó, tizennyolc–huszonnégy évesek – korosztályukhoz viszonyított arányát. A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni kormányzati cselekvési terv részei a kora gyermekkori prevenció – amelyben kulcsszerepe van a kötelező óvodáztatásnak –, az együttműködés a szociális, családügyi, egészségügyi, szakképzési, felnőttképzési, valamint civil, egyházi, kulturális, sport- és egyéb szervezetek között, továbbá a lemorzsolódással kiemelten érintett intézmények azonosítása és fejlesztése. Utóbbi érdekében 2016-ban megkezdődött egy, a Köznevelési Információs Rendszer részeként működő, jelző- és pedagógiai támogatóhálózat kiépítése.

Veszélyeztetettnek számít az a tanuló, akinek az adott tanévben az átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlagához képest legalább 1,1 érdemjegyet ront, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. A jelzőrendszer olyan indikátorokat használ a veszélyeztetettség kimutatására, mint például a közepesnél rosszabb átlageredmény, a rossz (kettes) magatartás, a hanyag (kettes) szorgalom, az egy vagy több tárgyból történt bukás, az igazolatlan mulasztások vagy a száz óránál több igazolt mulasztás. A vonatkozó rendelet szerint az iskoláknak a veszélyeztetett tanulók létszámát, valamint az alkalmazott intézkedéseket az első félévre vonatkozóan február 10-ig, a második félévre vonatkozóan június 30-ig továbbítaniuk kell az Oktatási Hivatalhoz, amely ezek alapján szaktanácsadók bevonásával javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, és értékeli az előző félév óta eltelt időszak tevékenységének eredményességét.

A korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló jelzőrendszer adatai szerint a 2016/2017-es tanév második félévében a veszélyeztetett tanulók aránya országosan 10,85 százalék volt, azonban a számok hatalmas különbségeket mutattak. A lemorzsolódással fenyegetett diákok aránya Nógrádban volt a legmagasabb – 19,61 százalék –, de nagyon sok veszélyeztetett tanulót jelzett a rendszer Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – 17,53 százalék – és Borsod-Abaúj-Zemplénben – 15,90 százalék. A fővárosi ráta ugyanakkor 7,25 százalék volt, a Győr-Moson-Sopron megyei pedig 8,15. Már akkor is látszott – amit természetesen korábban is tudni lehetett –, hogy az iskolatípusok között jelentős az eltérés: az általános iskolákban 13,14, a gimnáziumokban 2,64, a szakgimnáziumokban 12,21, a szakközépiskolákban 18,03 százalék volt a lemorzsolódással fenyegetettek aránya országos átlagban.

A 2017/2018-as tanév első félévében az intézmények által szolgáltatott adatok alapján a magyarországi köznevelési intézmények 746 277 tanulója közül 82 017 volt veszélyeztetett, ez 10,99 százalék. Továbbra is Nógrádban volt a legrosszabb a helyzet, itt a 2355 diák a tanulók 18,48 százalékát jelentette. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 8244 veszélyeztetett 17,97 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig a 8820 lemorzsolódással fenyegetett a diákok 16,82 százaléka volt. Könnyen kiszámítható, hogy ez a három megye adta a korai iskolaelhagyással veszélyeztetettek csaknem 24 százalékát, vagyis majdnem egynegyedét. A hátrányos helyzetű régiókkal élesen szemben áll a budapesti 7,37, a csongrádi 7,83 és a Győr-Moson-Sopron megyei 7,9 százalék.

Az arányok a 2017/2018-as tanév második félévében sem változtak jelentősen, de az adatok határozott javulást mutatnak. A jelzőrendszerben szereplő tanulók száma 66 121, ez a 746 258 fős összlétszámhoz viszonyítva 8,86 százalék. Nógrádban 16,2, Szabolcs-Szatmár-Beregben 15,04, Borsod-Abaúj-Zemplénben 14,1, Budapesten 5,46, Csongrádban 5,93, Győr-Moson-Sopronban 6,57 százalék a lemorzsolódással fenyegetettek aránya. A három legnehezebb helyzetű megye még mindig az országos mennyiség negyedét (24,7 százalékát) adja, de a csökkenés mindenütt egyértelmű. A mérséklődés minden iskolatípusban megfigyelhető, azonban a legnagyobb mértékű a szakképzésben volt: a szakgimnáziumokban 12,21 százalékról 8,55 százalékra, a szakközépiskolákban 18,03 százalékról 14,83 százalékra csökkent a veszélyeztetett diákok aránya.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár lapunknak azt mondta, a kötelező adatszolgáltatás megnövelte az intézmények odafigyelését erre a problémára, „érzékenyítette” őket, és az iskolák már maguk is keresik azokat a pedagógiai módszereket, lehetőségeket, amelyekkel eredményesebbek lehetnek a lemorzsolódás csökkentésében. Az államtitkár véleménye szerint tényleges csökkenés kezdődött, vagyis a legfrissebb adatok már trendet jeleznek. Arról is beszélt, hogy az Oktatási Hivatal szükség esetén intézkedési tervet készíttet a korai iskolaelhagyással különösen érintett intézménnyel és fejlesztési programokat indítanak. Jelenleg egy EFOP keretében tizenhárom milliárd forintból a háromszáz leggyengébben teljesítő feladatellátási helyet támogatja a hivatal szaktanácsadók odaküldésével, eszközbeszerzéssel. Ahol állami intézményről van szó, ott esetleg átszervezésről, egy jobb iskolába való beolvasztásról is szó lehet – tette hozzá Maruzsa Zoltán.