Áttörés lehet a cukorbetegség kezelésében

Amennyiben az állatkísérletek során tett felfedezést sikerül embereken is alkalmazni,úgy az 1-es típusú diabéteszesek inzulinterápiája akár elhagyhatóvá válhat

Varga Bence – 2019.01.10. 01:27 –

Egy norvég tudósok által tett felfedezés jelentheti a cukorbetegség kezelésének új módját az 1-es típusú diabéteszben szenvedő betegek számára.

15 20190110

A norvégiai Bergeni Egyetem szakemberei nemzetközi kutatókkal együttműködve jelentős tudományos felfedezést tettek, amely a cukorbetegségek kezelésében jelenthet áttörést. Rájöttek ugyanis, hogy a hasnyálmirigy glukagontermelő sejtjei képesek változni és alkalmazkodni oly módon, hogy ellássák a szomszédos sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek feladatait. A glukagon egy peptidhormon, amelyet a hasnyálmirigy alfasejtjei termelnek. Feladata a vércukorszint emelése, vagyis hatása ellentétes az inzulinéval.

A hasnyálmirigyben lévő szomszédos sejteknek ugyan mindössze két százaléka képes megváltoztatni funkcióját, ennek ellenére optimisták az új kezelési lehetőségeket illetően. A szakembereknek ugyanis első alkalommal sikerült leírni a sejtidentitás változása mögött álló mechanizmust, amely nem passzív folyamat, hanem a környező sejtekből érkező jelzések eredménye. A kutatásukban képesek voltak öt százalékra növelni az inzulintermelő sejtek számát egy hatóanyag segítségével, amely hatással volt a sejtek közötti jelzőfolyamatra. Ezt az eredményt állatkísérleteiken prezentálták.

„Ha többet tudunk meg az ezen sejt rugalmassága mögött álló mechanizmusról, valószínűleg képesek leszünk a folyamatot kontrollálni és még több sejt identitását megváltoztatni oly módon, hogy több inzulin termelődjön” – idézte Luiza Ghilát, a norvég egyetem kutatóját a Science Daily tudományos hírportál. Hozzátette, a felfedezés más, sejthalállal kapcsolatos betegségek – pél­dául Alzheimer-kór vagy szívroham okozta sejtkárosodás – kezelésében is jelentős lehet.

„A felfedezés tudományos értéke nagy, hiszen az 1-es típusú diabéteszes betegek magas cukorértéke amiatt alakul ki, hogy megszűnik a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben az inzulin termelése” – magyarázta lapunknak Várkonyi Tamás, a Szegedi Tudományegyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának diabetológusa. Amennyiben tehát az eredetileg glukagontermelő sejtek át tudják venni ezt a funk­ciót, akkor valóban egy olyan terápia állhat rendelkezésre, amilyet eddig nem alkalmaztak – tette hozzá.

A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a felfedezést egérkísérletek során tették, vagyis az emberben történő alkalmazás lehetőségéről nem lehet egyértel­műen nyilatkozni. Ha a beavatkozás sikeresnek bizonyul emberben, akkor a cukorbetegségben szenvedők csak kisebb részét fogja érinteni, mivel a betegek több mint kilencven százaléka 2-es típusú diabéteszes, ahol nem az inzulintermelés hiánya a betegség elsődleges oka, hanem az inzulin vércukorszint-csökkentő hatásával szembeni rezisztencia kialakulása.

Siker esetén az 1-es típusú diabéteszes betegek által adagolt inzulin napi dózisa valóban csökkenthető lehet, esetleg az inzulinkezelés elhagyhatóvá válhat, ám ehhez számos további tudományos vizsgálat szükségeltetik – hangsúlyozta Várkonyi Tamás.


Egyre nő az érintett gyerekek száma

Hazánkban évente kétszázötven-háromszáz gyereket diagnosztizálnak 1-es típusú diabétesszel, az esetek száma az elmúlt harminc évben megháromszorozódott – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem. Mint írják, különösen nyugtalanító, hogy a betegség előfordulása a hat év alattiaknál még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő. A kór kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, megfelelő terápiával azonban teljes életet élhetnek az érintettek. Az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség, kialakulásában – szemben a 2-es típusú diabétesszel – életmódbeli tényezők nem játszanak szerepet. Szombaton Budapesten szervezik meg a XIV. Gyermekdiabétesz Napot a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központjában. (PS)