Járványügyi szempontból is kockázatos a migráció

Európa-szerte jelentősen nőtt az ismeretlen eredetű megbetegedések aránya, tizennégyről huszonhat százalékra – mondta Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára

Kacsoh Dániel – 2018.12.28. 04:28 –

Ha azt nézzük, Brüsszel mennyit költene egy bevándorló európai integrációjára, ami az elmúlt évtizedek tapasztalatai nyomán amúgy is kudarcos próbálkozás, és mennyibe kerül a válságövezetben egy otthont helyreállítani, láthatjuk, ugyanabból az összegből sokkal többeknek tudunk helyben segíteni, mint Európába – nyilatkozta lapunknak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Rétvári-Bence„Ronald Reagan azt mondta, a legjobb szociálpolitika a munkahelyteremtés. Mélyen egyetértek vele. Ma nyolcszázezerrel több embernek van munkahelye, mint 2010-ben, folyamatosan nőnek a bérek, csökkennek az adók” (Fotó: Hegedüs Róbert)
–  Egyenesen embertelenséggel vádolja a kormányt az ellenzék a hajléktalanokra vonatkozó szabályozás változása vagy az általuk rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály miatt. Mit szól ehhez?

–  Először is, ezek az erőszakos tüntetések valójában egyáltalán nem a munka törvénykönyvéről szólnak, ezt már több ellenzéki politikus is elkotyogta, a választásokon vesztes ellenzék és a Soros-birodalom egyszerűen a hatalmat akarja, és ehhez ürügyet keresett. A munka törvénykönyve módosítása ellen tiltakozók elvennék a lehetőséget azoktól, akik többet szeretnének keresni, és ezért több munkát vállalnának. Ráadásul pár éve még azért demonstráltak, hogy a kereskedelemben kötelező legyen vasárnap is dolgozni. Ebből is látszik, hogy jövőképük, vagy konkrét elképzelésük nincsen, csak zűrzavart, botrányt akarnak kelteni, a parlamentben és az utcán egyaránt. Másrészt, a valóságban ma is létezik a most megszavazott gyakorlat, csak eddig ezt zsebbe, feketén vagy valamilyen trükkel, másik cégen át fizették ki, az intézkedéssel tehát a gazdaság is tovább fehéredik. Ami a hajléktalanságot illeti: a tiltakozók korábban olyan törvényeket tartottak fenn, melyek következtében emberek fagyhattak meg az utcán. Ők ellenzik most, hogy hatékony fellépéssel minél több érintettet fűtött, meleg szobába, meleg étellel, ággyal tudjunk segíteni és ki tudjunk vezetni a hajléktalanságból. Nem a büntetés a cél, a rendőr mindig szociális munkással közösen intézkedik.

–  Többen mégis kvázi evidenciaként beszélnek a hiányzó férőhelyekről és a túlzsúfolt szállókról. Hogy áll most az ellátórendszer?

–  Valótlanok ezek a vádak, Budapesten és a vidéken, a legutóbbi adatok szerint, nyolcvan százalék körül volt a telítettség. Hiányzó férőhely miatt senkit nem küldtek el, és ezután se fognak, a területre pedig már évi több mint kilencmilliárd forintot költ a kormány.

–  Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök mégis a közintézmények megnyitását követelte.

–  Gyurcsány Ferenc szerint a mínuszban, hidegben megfagyni emberi jog. Szerintünk az ellátás, a segítség az emberi jog. Nem az a probléma, hogy nincs elég kapacitás, hanem, hogy a fedél nélküliek egy része nem hajlandó azt igénybe venni. Éppen azért volt szükség a módosításra, hogy minél többen bemenjenek a fűtött szállókba. Több száz civil karitatív szervezet, a mentőszolgálat és a rendőrség, illetve a szociális munkások valamennyien segítenek ebben. Hangsúlyoznám, nincs olyan kellemetlenség, ami a hajléktalanszállón megtörténhet, de az utcán nem, fordítva viszont nagyon is. Nem a közterületen való életvitelszerű tartózkodás vezet ki a hajléktalanságból, ahhoz igénybe kell venni a hajléktalanszállót.

–  A napokban az ellenzéki sajtó megint arról cikkezett, hogy hatalmas Magyarországon a szegénység, le vagyunk maradva. Mit mutatnak a statisztikák?

–  Ronald Reagan régen azt mondta, a legjobb szociálpolitika a munkahelyteremtés. Mélyen egyetértek vele. Ma nyolcszázezerrel több embernek van munkahelye, mint 2010-ben, folyamatosan nőnek a bérek, a családtámogatások, csökkennek az adók, segítettünk a devizahiteleseknek, az otthonteremtőknek, csökkentettük a rezsit és az alapvető élelmiszerek áfáját, megdupláztuk a gyermekneveléshez járó kedvezményeket. Ennek az eredményei már az Eurostat által átvett statisztikákban is látszanak. A legutóbbi kiadványa szerint 2012-höz képest 2017-re a szegénység kockázatának kitettek száma másfél millió fővel csökkent. A legnagyobb mértékben egyébként éppen a mélyszegénységben élőké, félmillióról százhúszezerre. Ugyancsak fontos tendenciát jelez, hogy ma már kevésbé van szegénységnövelő kockázata a gyermekvállalásnak, mint korábban, de a hétköznapi kiadások tekintetében is mindenütt javulás látható.

–  Jelentősen növelték 2010 óta a családtámogatásokat. Mi kell még a demográfiai fordulathoz?

–  Azt hogy ki mennyi gyereket vállal, mindenkinek saját döntése, a kormány dolga az, hogy segítse a fiatalokat, családokat abban, hogy a vágyott gyerekek megszülethessenek és megszületett gyermekek felnevelése könnyebb legyen. Míg 2007-ben kétszáz szülőre száztizenöt gyermek jutott, most már mintegy százötven. Ez fontos változás, de célunk, hogy ez a szám kétszáz fölé jusson. A házasságkötések terén azonban már trendfordulót tudtunk elérni. Továbbra is hiszünk abban, hogy a brüsszeli elképzelésekkel szemben Európa népességproblémáit nem bevándorlással, hanem a gyermekvállalás támogatásával lehet megoldani. Ahogy azt sem hitték el nekünk, hogy a kerítés megállítja a migránsok özönlését, bízunk benne, hogy hosszú távon sikerül bebizonyítanunk a jó családpolitika sikerességét is.

–  Mi következhet az újabb nemzeti konzultációból?

–  Ha megvan az eredmény, a magyar kormány ki fogja értékelni a további teendőket, és elkészíti azokat a javaslatokat, melyek a gyermeket nevelő családok helyzetét tovább javítják.

–  A lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése miért maradt ki a kérdések közül?

–  A 2002 utáni kormányok leépítették az első polgári kabinet otthonteremtési támogatásait, most a csokon és kedvezményes kamatozású kölcsönökön keresztül segítjük az érintetteket. Mindig olyan formát választunk, amivel a családok a lehető legjobban járnak. Ezért a lakástakarékok állami támogatásából felszabadult forrással ezt a lehetőséget bővítettük, immár kétgyermekesek is felvehetik például a tízmillió forintos kedvezményes hitelt. Az elmúlt évek tapasztalataira építettünk, vagyis a családok döntését érvényesítettük.

–  David Cornstein amerikai nagykövetnek a szíve fáj a CEU miatt, ellenzéki politikusok az akadémiai szabadság megszűnéséről beszélnek. A kormány szerint mi történik?

–  Az ellenzék azt próbálta erőltetni az elmúlt időszakban, hogy a magyar felsőoktatás egyenlő a Soros-egyetemmel. Pedig a felsőoktatásban résztvevők egyetlen százaléka sem tanul a CEU-n. Ráadásul más magyar egyetemek is érnek el kiváló eredményeket, az Academic Ranking of World University rangsorába öt, a Times Higher Educationébe hét intézményünk került be. A Soros-egyetem körül politikai célú hisztériakeltés zajlik, amelyet az alapító Soros György szervezetei is szítanak. Szándékosan nem tartják be a magyar jogszabályokat, hazugságkampányt, politikai hisztériát keltettek, céljuk Magyarország lejáratása, illetve nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy bevándorláspárti vezetése legyen hazánknak. Ezt a Fidesz–KDNP nem fogja hagyni, ám sajnos a magyar politikai életben is vannak szövetségeseik. Bárhogy próbálják Soros György érdekében a teljes felsőoktatást, több mint tízezer oktatót és több százezer hallgatót lejáratni, szerencsére az ágazat egyre inkább nemzetközileg is versenyképes. Ezt jelzi az is, hogy folyamatosan nő a külföldi hallgatók száma, 2010 óta tizennyolc ezerről huszonhatezerre, a legtöbben Európából, azon belül is Németországból jöttek, huszonhat százalékuk pedig Ázsiából. Hétről tizenkét százalékra nőtt a külföldi hallgatók aránya, ami egyértelműen pozitív visszajelzés a magyar felsőoktatás elismertségéről. Ez jórészt annak is köszönhető, hogy 2010 és 2019 között negyvenhat százalékkal emelkedett az ágazat költségvetése, az oktatóknál pedig mintegy huszonhét százalékos béremelést hajtottunk végre. A magyar felsőoktatás teljesítményét nem szabad leírni.

–  Várható még fordulat CEU-ügyben?

–  Nem a kormány van döntési kényszerben, az egyenlő törvényi feltételeket mindenki ismeri. A Soros-egyetemnek is lehetősége van ezeknek megfelelni, ám láthatóan direkt politikai szándékból nem akar. A Közép-európai Egyetem azonban továbbra is Magyarországon fog működni, magyar akkreditációjú képzésekkel.

–  Brüsszelben eközben újabb, részben felmelegített intézkedések születnek a bevándorlással kapcsolatban. Ilyen a migránsvízum. Nem adják fel?

–  A tömeges bevándorlás nem csak a terrorizmus, a közbiztonság, a kultúránk megőrzése vagy a szociális ellátás leterhelése miatt jelent veszélyt, hanem az egész egészségügyi rendszer szempontjából is. Óriási többletkiadásokat eredményez ugyanis. Az Európai Járványügyi Szervezetek 2015 óta jelentős növekedéseket tapasztalnak a fertőző betegségek esetében, olyan kórságok ütötték fel ismét a fejüket, melyek a védőoltásoknak köszönhetően korábban már eltűntek Európából. Ijesztő mértékben nőtt például a HIV-fertőzöttek száma. Málta frontország, ahol 2015–2016-ban száznegyven százalékkal több lett a fertőző megbetegedések száma, de Olaszországban és Németországban is érzékelhető a változás. A német Robert Koch Intézet adatai szerint 2015 előtthöz képest a hepatitis B vagy kanyaró esetében akár háromszáz százalékos növekedés is előfordul, a szifilisz- és a maláriafertőzések megkétszereződtek. Egész Európában jelentősen nőtt az ismeretlen eredetű megbetegedések aránya, tizennégyről huszonhat százalékra. Vagyis járványügyi szempontból is elképesztő kockázata van az illegális bevándorlásnak. Az EP a migránsvízum megszavazásával zöld utat nyit az illegális és gazdasági migránsok milliói előtt, ezzel újabb veszélyt zúdítanak Európára.

— Magyarország ajánlata ezzel szemben az üldözöttek helyben való megsegítése. Ezzel hogy állnak?

— Ha azt nézzük, Brüsszel mennyit költene egy bevándorló európai integrációjára, ami az elmúlt évtizedek tapasztalatai nyomán amúgy is kudarcos próbálkozás, és mennyibe kerül a válságövezetben egy otthont helyreállítani, láthatjuk, ugyanabból az összegből sokkal többeknek tudunk helyben segíteni, mint Európában. Erről a Hungary Helps („Magyarország Segít”) Program révén már konkrét adataink is vannak, hiszen Irakban több ezer ember újrakezdését tudtuk támogatni. Vagyis a hatékonyság, a társadalmi béke, és a valóban üldözöttek szempontjából is jobb ez a megoldás. Ebből is látszik, ha valaki nem olyan képmutató, mint a brüsszeli elit, és tényleg a segítségnyújtás szándéka vezérli, az ebben az irányban gondolkodik. Amúgy a magyar kormány programja iránt egyre többen érdeklődnek, különösen a visegrádi négyek, de még az Egyesült Államok részéről is. Sőt, az úgynevezett USAID nevű program immár részben az üldözött keresztények megsegítését célzó kezdeményezésünk el­veit követi.