Kevesebb a kórházi járvány

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által koordinált vizsgálat szerint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága a hazai aktív ellátást végző kórházak esetében négy százalék, míg az európai átlag 5,9 százalék.

Egy, az Országgyűlés honlapjára kikerült írásbeli válaszból kiderült, hogy 2015 óta tíz százalékkal csökkent a kórházi járványok száma, az egyik leggyakoribb fertőzés, a Clostridium difficile baktérium által okozott megbetegedések előfordulása pedig a finn és a német adatoknál is alacsonyabb. A 2017. évi kórházi fertőzésekről szóló jelentés szerint tavalyelőtthöz képest jelentősen csökkent az egészségügyi ellátáshoz köthető járványokban megbetegedettek száma.

A kórházi fertőzések csökkentésére és megelőzésére október 1-jétől komplex intézkedési csomag lépett hatályba, amelynek főbb elemei például az alkoholos kézfertőtlenítő szerek és adagolók biztosítása a betegellátási pontokon, illetve a négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés megelőzésére szolgáló ellátási csomag bevezetése. Az intézkedéseket részletező dokumentum kitér arra is, hogy szükséges megerősíteni az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság, valamint az Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság feladatait.

Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára válaszában kitért arra is, hogy a csomag végrehajtását segítendő hamarosan kiírnak egy pályázatot „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben” címmel, amelyre kórházak jelentkezhetnek, összesen 2,2 milliárd forint támogatásra.

Rétvári leszögezi: az antimikrobiális rezisztencia és ehhez kapcsolódóan a kórházi fertőzések kérdésköre napjaink jelentős kihívása, az ennek kezelésére szánt anyagi ráfordítások pedig az influenza, a tuberkulózis és a HIV elleni küzdelem együttes költségeivel vetekszenek. Évente harmincháromezer ember hal meg Európában olyan fertőzésekben, amelyeket az antibiotikumok nagy részének ellenálló polirezisztens baktériumok okoznak – írta az államtitkár. Rétvári Bence leszögezte ugyanakkor, hogy Magyarország ma is példásan működik az infekciókontroll terén, amit nemzetközi szinten is elismernek.

Hatékonyabb sürgősségi rendszer

Januártól változik a sürgősségi ellátás rendje, amely a Magyar Sürgősségi Triage Rendszernek köszönhetően gyorsabb és biztonságosabb lesz – közölte tegnap az egészségügyi államtitkárság. A közlemény szerint 2019. január 1-jétől kötelező lesz a triage rendszer, a súlyossági kategóriák használata, amelyek azt határozzák meg, hogy a betegnek mennyi időn belül kell ellátást kapnia. A cél az, hogy a lehető legrövidebb időn belül rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, majd tíz percen belül sorolják be a triázs rendszerbe állapotának súlyossága szerint. Ismertették, az új rendszer része a sürgősségi osztályos diszpécser, aki többek között összeköti a betegeket az ellátókkal, valamint a triage ápoló is, aki elsődleges állapotfelmérést végez. (JZs)