„Boszorkányüldözést folytat a macedón baloldal”

Gruevszkit koholt vádakkal támadták a civil szervezetek és egyes nyugati diplomaták, mert lezárta a határt a bevándorlási hullám elől – mondta lapunknak Cvetin Csilimanov újságíró

Őry Mariann – 2018.11.23. 04:41 –

A magyar döntések tiszteletben tartására kérte Szkopjét a volt macedón kormányfő ügyében Szijjártó Péter külügyminiszter. Nikola Gruevszki menekülésének hátterét Cvetin Csilimanov macedón újságíró világította meg lapunknak, aki szerint a Soros-civilek és egy nyugati diplomaták koordinálta kampányt folytattak a jobbközép kormány ellen.

szkopjeGeorge Soros jelentős összegekkel támogathatta a szkopjei demonstrációkat (Fotó: AFP/Maximilian von Lachner)
Macedónia azt fogja kérni Magyarországtól, vonja vissza a Nikola Gruevszki volt miniszterelnöknek megadott menekültstátuszt, Szkopje ugyanis továbbra sem áll el a kiadatási kérelemtől – jelentette be tegnap Renata Deszkoszka macedón igazságügyi miniszter. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erre egy sajtótájékoztatón úgy reagált, Magyarország nem kommentálta a macedón belpolitikai helyzetet, dacára annak, hogy lenne véleménye, és elvárja másoktól is, hogy ugyanígy tartsák tiszteletben a magyar döntéseket. Emlékeztetett, az Európai Bizottság legutóbbi, Macedóniáról szóló jelentésében hangot ad annak az aggodalmának, hogy az ott zajló igazságszolgáltatási és bírósági eljárások során a politikai befolyás veszélye fennáll.

Az Európa Tanács pedig arról írt, hogy Macedóniában olyan börtönviszonyok vannak, amelyek között nem érvényesülnek az emberi jogok, az egészségügyi ellátás és egyéb napi betevőhöz való hozzáférés pénz kérdése, a körülmények pedig erőszakosak. Emlékeztetett, a menekültstátusz megadásáról a döntést nem a kormány hozta, hanem az a hatóság, amelynek ez a dolga, és ezt a kormánytól függetlenül teszi.
A Gruevszki ügyében hazánktól magyarázatot váró Johannes Hahn bővítési biztosnak azt üzente: jobban tenné, ha hallgatna a Nyugat-Balkán ügyében, ugyanis „botrányos” teljesítményt nyújtott biztosként. Szijjártót az ENSZ migrációs paktumáról is kérdezték, a miniszter elmondta: a paktum célja az illegális bevándorlás legalizálása, ami teljes mértékben elfogadhatatlan, sérti a tagországok, köztük Magyarország szuverenitását, hazánk ezért is nem tekinti magára nézve semmilyen mértékben sem kötelezőnek.

Cvetin Csilimanov macedón újságíró szerint világosan mutatja a politikai boszorkányüldözés mértékét, hogy az ügyészségek és különleges ügyészségek mintegy 15 parlamenti képviselőt, húsz volt polgármestert, összesen száz hivatalnokot, köztük minisztereket is megvádoltak az elmúlt három évben, és mindannyian a korábban Gruevszki által vezetett jobbközép VMRO–DPMNE tagjai. A cél egy teljes politikai mozgalom szisztematikus felszámolása és betiltása, azé a politikai erőé, amely nemcsak a legnagyobb macedón párt, hanem tíz évig vezette is az országot. Felidézte, a párt és az ország élén ebben a tíz évben Gruevszki állt, rá irányul tehát a mostani kormány dühe: öt ügyben is vádolják, Csilimanov szerint „egyik őrültebb, mint a másik”. Az újságíró koholt vádnak nevezte azt, amely miatt végül elítélték Gruevszkit, és kiemelte: ennek a támadásnak is az volt a lényege, hogy eltávolítsák a politikából a  volt kormányfőt, aki nem engedett volna a névváltoztatással kapcsolatos „megalázó görög ultimátumnak”, kiállva országa szuverenitása mellett.
Csilimanov szerint a nyugat-európai és amerikai diplomaták azért támogatják a szociáldemokratákat, mert részben ideológiai fenntartásaik vannak a jobboldali Gruevszkivel szemben, részben pedig mert 2016-ban lezárta a macedón-görög határt, hogy megfékezze az illegális migrációt. Emlékeztetett, a Soros-alapítvány több tízmillió dollárt költött az országban a VMRO elleni erőszakos tüntetésekre, baloldali médiumokra és az összehangolt nemzetközi kampányra, amelyet a már említett diplomaták is támogattak.

Ahogyan arra Szijjártó Péter is felhívta a figyelmet, nem példátlan, hogy európai országokban kérnek menedéket politikusok, és az érintett állam nem is adja ki őket. Erre példa Carles Puigdemont volt katalán elnök, Rafael Correa egykori ecuadori államfő, Sébastian Ajavon benini elnökjelölt vagy Isak Dar volt pakisztáni miniszter esete is. 


Az üldözött politikus nem gazdasági migráns
kovacs-istvan
Nem azonos az Európán kívüli bevándorlómilliók és a volt macedón kormányfő esete – hangsúlyozta lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

– Mi a véleménye a macedón kormányfőt érintő döntés ellenzéki kritikájáról?

– Érdekes, hogy azoknak, akik most Magyarországot bírálják, amiért Gruevszki menekültstátuszt kapott, eddig az volt a bajuk, hogy nálunk minden kérelmet elutasítanak. Az ő felfogásukban, ha Sorosék hoznak valakit, annak alanyi jogon jár a védelem, ha viszont Sorosék miatt kell menekülnie valakinek, kizárt, hogy védelmet kaphasson.

– A kormány szerint Macedónia biztonságos ország. Gruevszki befogása ellentmond ennek?

– A Macedóniát biztonságos országként nevesítő kormányrendelet mögött az a vélelem áll, hogy például egy Szíriából a háború elől menekülő ember életét és szabadságát Macedóniában már nem fenyegeti veszély, ezért semmi sem indokolja, hogy tovább meneküljön. Ennek semmi köze Gruevszki ügyéhez. Félreértés, hogy egy hazájából elüldözött, korábban tíz évig miniszterelnökként regnáló politikus ugyanolyan megítélés alá esne, mint az Európába idegen kultúrából érkező bevándorlók milliói.

– Mi erre a nemzetközi gyakorlat?

– Azok a jogszabályok, amelyek a menedékjogot szabályozzák, akár nemzetközi, akár tagállami szinten, azokat az eseteket rögzítik, amikor egy államnak akár akarata ellenére is védelemben kell részesítenie bizonyos személyeket. Semmi sem zárja ki, hogy egy állam ezen eseteken felül is befogadjon – akár pusztán politikai alapon – olyanokat, akiket arra érdemesnek tart. Erre számos példa van Európán belül is, gondoljunk csak az előbb Belgiumba, majd később Németországba menekülő egykori katalán kormányfőre. Gruevszki esetében viszont még csak nem is erről van szó: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a volt macedón kormányfőre – visszatérése esetén – olyan büntetőeljárás várna otthon, amely nem teljesíti a tisztességes eljárás követelményeit. A magyar hatóság ráadásul nincs egyedül ezzel a véleménnyel: legutóbb a görög legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy két Görögországban lévő, Gruevszki alatt magas tisztséget betöltő egykori hivatalnokot nem lehet kiadni Macedóniának, mert koncepciós eljárás várna rájuk otthon.


Az albánok elégedettek Zaevvel

A macedónok körében a jobbközép VMRO–DPMNE a legnépszerűbb párt, míg a kormányzó szociáldemokrata SDSM mára az albán kisebbség kedvenc pártjává vált – derül ki a macedón Telma TV felméréséből. A korábban Nikola Gruevszki által vezetett VMRO-t a macedónok 30,4 százaléka támogatja, Zoran Zaev kormányfő pártját pedig 25,5 százalék. Az albánok körében a jobboldal támogatottsága nulla, az SDSM-é 27,5 százalék, ami több, mint az albán kisebbségi pártoké. Atanasz Kirovszki, a csatorna igazgatója szerint az eredmény azt mutatja, hogy a macedónok nagy része csalódott a kompromisszummal, amit Zaevék kötöttek Athénnal a névváltoztatás ügyében.