Laza marad a monetáris politika

Az infláció ugyan gyorsult idén októberben az előző hónapokhoz képest, de ez leginkább a nemzetközi olajárak emelkedésének volt a következménye – mutattak rá elemzők

Putsay Gábor – 2018.11.21. 03:56 –

Továbbra is változatlanul hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a jelenlegi laza monetáris politikán pedig jövő év közepéig valószínűleg nem változtat. A piaci elemzők leginkább a decemberi kamatdöntő ülésre figyelnek.

mnbA piaci szereplők a decemberi kamatdöntésre figyelnek, mert a jövő hónapban új inflációs jelentést tesz közzé, és akkor vázolhat fel szigorítást a jegybank (Fotó: Hegedüs Róbert)
A várakozásoknak megfelelően 0,90 százalékon hagyta az MNB Monetáris Tanácsa tegnapi ülésén az alapkamatot, és mínusz 0,15 százalékon a betéti rátát. A jegybank előrejelzése szerint 2019 közepétől érhető el tartósan a háromszázalékos inflációs cél – októberben 3,8 százalékra emelkedett –, ezért a tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van. A tanács azonban a közelmúltban már jelezte, hogy öt–nyolc negyedéven belül már nem lesz fenntartható a laza politika.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte: a monetáris kondíciók szigorítására jövő év közepéig nem számítanak. Akkor leginkább az egynapos kamat emelkedhet meg, megkezdődhet a forintlikviditást nyújtó devizaswap-program leépítése, majd ezt követi az alapkamat lassú, fokozatos növelése, ami azonban 2020 közepéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, bár az elemző szerint az Európai Központi Bank kamatemelésére 2019 második feléig nem lehet számítani.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplők leginkább a decemberi kamatértekezletre figyelnek, nem utolsósorban azért, mert a jövő hónapban új inflációs jelentés lesz, és akkor vázolhatja fel a jegybank monetáris politikájának a szigorítását. Mindemellett a Monetáris Tanács már szeptemberben módosításokat jelentett be a pénzügypolitika eszköztárában, a normalizáció előkészítésének jegyében.

A TD Securities globális befektetési tanácsadócsoport értékelése szerint fennáll annak a kockázata, hogy mivel a teljes kosárra számolt infláció folyamatosan a jegybanki célszint – amely jelenleg háromszázalékos – felett mozog, a piac előbb-utóbb elveszítheti a türelmét a továbbra is enyhe monetáris politika miatt, és ez a forint meredekebb gyengülését okozhatja. Az infláció ugyan gyorsult októberben az előző hónaphoz képest, de leginkább az olajárak emelkedése miatt.

Az éves szintű maginfláció 2,6 százalék volt a múlt hónapban, így a Monetáris Tanács valószínűleg kitart azon véleménye mellett, hogy az inflációs várakozások alacsony szintje indokolt. A TD Securities azzal számol, hogy a három hónapos budapesti bankközi alapkamat rátája – BUBOR – jövőre száz bázisponttal kerül feljebb, ami összhangban van a piacon beárazott szinttel.

A Capital Economics globális pénzügyi-gazdasági elemzőház úgy tartja, hogy az MNB két módon lát hozzá a szigorításhoz: az egynapos betéti ráta emelése mellett a másik módszer a forintlikviditást dúsító, 2016 októberében indított devizaswap-program leépítése lehet – közölte a Portfolio. Az elemzőház várakozása szerint a három hónapos BUBOR 2019 végéig 2,50 százalékra emelkedik. Az egynapos betéti kamatráta első emelését az MNB valószínűleg jövő márciusban jelenti be.