A nap, amikor hangot kaptak a gyerekek

Csaknem harminc éve, 1989. november 20-án írták alá az ENSZ gyermekjogi egyezményét, amely kimondja, hogy a földkerekség minden gyerekének joga van a biztonsághoz, a tiszta ivóvízhez, az élelmiszerhez, az orvosi ellátáshoz, az egyszeri és megismételhetetlen gyerekkorhoz. Joguk van ahhoz is, hogy információt kapjanak az életüket érintő fontos kérdésekről, elmondhassák a véleményüket, mi, felnőttek pedig figyeljünk rájuk.

Ha itthon a húsz évvel ezelőtti állapotokkal hasonlítjuk össze a gyerekjogok helyzetét, kétségtelenül sok minden megváltozott – hangsúlyozta lapunknak Tausz Katalin, a magyar UNICEF gyerekjogi igazgatója. Vannak valóságos önkormányzatiságon alapuló diák szervezetek, nonprofit szervezetek és köztük számos olyan, amelyik ereje megfeszítésével próbál a gyermekek jóllétéért tenni. Van az oktatási jogoknak biztosa, így jogszerű úton panasszal is lehet élni, ha szükséges – sorolta a szakember. Ugyanakkor még mindig sok az előítélet és a meg nem értés a roma gyerekekkel kapcsolatban, még mindig sok akadály nehezíti a fogyatékos gyerekek életét, és európai összehasonlításban is magas a lakásszegénységben felnövekvő gyerekek aránya – tette hozzá.

A világnap alkalmából az UNICEF és az ELTE Társadalomtudományi karának diákjai közös kutatásából – amelyet 13-15 éves fővárosi iskolások körében készítettek – kiderül: a gyerekek lényegesnek tartják, hogy meghallgassák a gondolataikat. Ebből a szempontból a mai napig a család adja a fiataloknak a legnagyobb támogatást. A nyolcadikos diákok szerint a család és a barátok figyelnek oda rájuk a leginkább, míg a számukra legfontosabb intézményi környezetben, az iskolában a tanárok csak közepesen kíváncsiak arra, hogy mit gondolnak egyes kérdésekről. A felmérés szerint a nyolcadikosokat érdeklik a világ hírei, és háromnegyedük a szüleit tekinti elsődleges információforrásnak. A második legfontosabb ismeretet a hírportálokról szerzik be, ezt pedig a televízió követi.

Novák Katalin az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hangsúlyozta: a most zajló családvédelmi konzultációnak is kiemelt kérdése a gyermekek jogainak erősítése. Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke szerint pedig európai szinten kell erősíteni a közös fellépést a családok támogatásáért. Hozzátette: az EU-ban majdnem 25 millió gyermek él szegénységben, ezért cél, hogy egy európai szintű szegénységellenes stratégia különös figyelmet fordítson a jóllétükre.

Tegnap az UNICEF gyereknagykövetei felnőttek bőrébe bújhattak:  játékos ülést tartottak és pártokat formáltak a Parlamentben, vezényeltek a Budapesti Fesztiválzenekar főpróbáján vagy éppen kalauzként jegyet kezeltek. Este a tiszteletükre a Lánchíd és több fővárosi épület is kék fényben világított.