Orbán Viktor: Összefogásra van szükség a közép-európai országok között

„A következő években a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja” - VIDEÓ

MH/MTI – 2018.11.16. 17:13 –

A közép-európai régió erejének a hagyományos német-francia tengellyel szembeni felértékelődéséről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII., zárt ülésén, Budapesten.

Orbán: Felértékelődik a közép-európai régió ereje

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének, "ami egy példátlan dolog", hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU.

A kormányfő értékelése szerint ma a kereskedelmi volumen esetében a Közép-Európa-Németország tengely meghatározóbb, mint a német-francia gazdasági tengely.

"Abban a történelmi folyamatban éljük az életünket, amikor a német gazdasági erőhöz leginkább - hatalmilag és gazdaságilag is - meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni" - mondta.

Emlékeztetett: korábban is beszélt már arról, hogy a következő években Közép-Európa, benne a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja.

Fontosnak nevezte, hogy a közép-európai együttműködésnek, a közös gazdasági, politikai tényezőként való fellépésnek a kulturális hátterét megteremtsék.



Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte.

A magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémájáról beszélt Orbán Viktor, kifejtve: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.

"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük a horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat" - mondta.

A vállalati szintű jogi konfliktust meg kell vizsgálni, amire a nemzetközi bíróságok alkalmasak, és a magyar kormány elfogadja azokat a döntéseket, amelyek ott születnek a helyzet rendezése érdekében - közölte Orbán Viktor.

"Ne emeljük a legmagasabb szintre (a vitát), még akkor sem, ha egyébként Magyarországon nem tudott módon a Molhoz kapcsolódó eljárások egy leágazásában egy olyan eljárás is meg van nyitva (...), amely egyébként a magyar gazdasági elit nagy részét személyében érinti. Mert a magyar gazdasági elit legkiemelkedőbb, nemzetközileg elismert szereplői a Mol felügyelőbizottságában vagy ilyen-olyan testületében ülnek és egy általános, velük szemben megnyitott eljárás is az asztalon van, csak nem halad előre" - tette hozzá.

A kormányfő egyúttal közölte, hogy december elején hivatalos horvát-magyar államközi találkozóra utazik Horvátországba.

Reményét fejezte ki, hogy a horvátországi Szlavóniában és a magyarországi Dél-Baranyában nagy, határokon átnyúló gazdaságfejlesztési programot lehet majd folytatni.

Szlovéniáról Orbán Viktor azt mondta: először találkozik azzal, hogy egy komikust, "a helyi Fábryt" választották meg egy ország miniszterelnökének. Jelezte ugyanakkor, hogy a szlovén miniszterelnök hibátlanul áll helyt minden nemzetközi fórumon. Azt is megjegyezte viszont, hogy Marjan Sarec más vonalat visz migrációügyben, mint Magyarország, ő támogatja az ENSZ migrációs csomagját.

Kitért arra is, hogy a koperi kikötő fejlesztésében és az oda vezető vasút bővítésében való magyar részvételből - bár Magyarország szerette volna - nem lesz semmi. Ezért a magyar kormány a tengerhez való kijutás ügyében Kopert "zárójelbe teszi" és Triesztben keres kikötőszerzési és -beruházási tárgyalásokat.

Nyugat-Európára rátérve arról beszélt, hogy "Bécstől nyugatra a helyzet reménytelen demográfiai szempontból", ugyanis a multikulturalizmus elfogadásának következményei szinte visszafordíthatatlan szociológiai folyamatokat indítottak el a Bécstől nyugatra eső nagyvárosokban. Szerinte látványos lesz, amikor a nyugat-európai nagyvárosokban megváltozik a politikai képviseletnek a szerkezete és a rendje.

Orbán Viktor végül az első világháború befejezésének százéves évfordulójával kapcsolatban megjegyezte, hogy az első világháborús emlékévfolyamot meghosszabbították két évvel, így az kitart a trianoni évfordulóig.

A külhoni gazdaságfejlesztési programokat elemezve Erdélyről szólva kiemelte: nincs értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána retorzióval lecsap a megtámogatott vállalkozásokra a főhatalmat gyakorló állam. Ezért azt kérte és ezután is így tesz, hogy az adott területen a magyarokat képviselő pártok tárgyalják le a magyar gazdaságfejlesztési programok folytatásához elengedhetetlen egyetértést a többségi nemzettel.

 Ez Romániában létrejött, szerencsénk is volt - fogalmazott Orbán Viktor, aki jelezte: német mintát vettek alapul. Rámutatott: így ma, nyilván nem zavartalanul, mert olyan nincs, de lényegében a többségi nemzet egyetértésével tudnak gazdaságfejlesztési programokat végrehajtani. 

orbán 181116

Orbán Viktor miniszterelnök a beszéde alatt

Ez jó ütemben halad, a számítások szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez. Szerinte jól állnak, de a román politikai instabilitással nagyon nem tudnak mit kezdeni. Az RMDSZ-re és a szövetséges magyar politikai szervezetek bölcsességére vannak utalva, mikor milyen megállapodásokat érdemes kötni, de ebbe soha nem szólnak bele.

Kitért arra is: a román házelnök pártja a Magyarországgal szembeni uniós "kutyakomédia" alkalmával az Európai Parlamentben - bár képviselői a liberális európai pártfrakcióhoz tartoznak -, Magyarország mellett, a javaslat ellen szavaztak. Ez olyan tény, amelyet figyelembe kell venni a kapcsolataink építésénél - mutatott rá Orbán Viktor, aki jelezte: amikor Romániát "suhintották meg" a héten egy parlamenti határozattal Brüsszelben, akkor a magyar kormánypárti képviselők mind Románia mellett szavaztak, azaz viszonozták a politikai támogatást, gesztust. "Úriember nem csibész, ezt az elvet követi a magyar kormány" - fogalmazott a kormányfő. 

Az RMDSZ és a többi magyar párt együttműködése "a szokásos bokakocogtatások" mellett, de valahogy halad - értékelt Orbán Viktor. 

A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva - utalva a változtatásokra, az uniós lakhellyel nem rendelkező polgárok szavazati jogának megteremtésére - kiemelte: az EP-választás nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás. Van bizonyos számú képviselőnk az Európai Néppártban és vannak a néppárthoz tartozó határon túli magyar szervezetek, akiknek a képviselőit érdekérvényesítés során össze lehet adni - mondta a kormányfő.

Kitért arra is, hogy a történelmi egyházakkal való együttműködés rendben van és nagyon régen volt akkora pénzügyi ereje Magyarországnak, hogy tartósan a magyar identitáspolitikát segítő támogatásokat tudjon nyújtani Erdélyben. 

Az RMDSZ-t és a két másik magyar tömörülést arról tájékoztatta, hogy a magyar kormány szerdai ülésén tárgyalt a közbirtokosságok kérdéséről és készen áll a konzultációra. 

A felvidékről szólva úgy fogalmazott: van egy tüske a körmük alatt, "egy Híd formájú tüske". Hozzátette: nem a konkrét mivoltában jelent problémát számukra a magyar-szlovák párt, problémájuk strukturális természetű. Orbán Viktor kiemelte: a felvidéki vegyes párt létezése azt a kérdést veti fel, kell-e, hogy etnikai alapú pártok legyenek a régióban vagy az a célravezetőbb, ha vegyes pártokat hoznak létre. Életveszélyes dolog a vegyes alapú politikai képviseletre áttérni, ez egy csapda, ebbe ne lépjenek bele! - javasolta a miniszterelnök. 

Szerbiában "példátlan történetet" építenek hosszú évek óta, a szerb-magyar kapcsolatokat próbálják kiemelt stratégiai szintre emelni. A kormányfő méltatta a magyar és a szerb elnök történelmi megbékélés irányába tett gesztusait. Ez kinyitott jó néhány ajtót és jól közlekednek rajta - mutatott rá. Boldogok lehetnénk, ha a szerb jogi szabályozás általános lenne a teljes Kárpát-medencében, a kulturális autonómia lényegében megvalósult - közölte Orbán Viktor. 

Ukrajnáról szólva azt mondta: nehéz történet, és bár nem szereti más államok választott vezetőit dehonesztáló jelzőkkel illetni, de az az igazság, hogy "az ukránokkal nem boldogulunk". Kiemelte: az, hogy "megállapodunk hétfőn, és kedden azt állítják, semmilyen megállapodás nem történt", praxisában a párját ritkítja. Nincs meg a szavahihetőségnek az a bázisa, hogy komolyan vegyék a tárgyalásokat - mondta Orbán Viktor. 

Rámutatott: az újabb és újabb tervezett javaslatok egyre rosszabb és rosszabb helyzetet idéznek elő, a titkosszolgálatok nyílt bevetése magyar és feltételezett kettős állampolgárok ellen végképp túl van azon a tűréshatáron, amelyet a Kárpát-medencében általánosan elfogadtak. 

Egy dolgot tud tenni Magyarország, ezt megtette és egyre erőteljesebben meg is lépi, világossá teszi, hogy Ukrajnából, ha egyáltalán vezet út a NATO-ba és az unióba, akkor az csak Magyarországon, Budapesten keresztül vezet - rögzítette. 

Semjén Zsolt: Teljes konszenzussal fogadták el a zárónyilatkozatot

máért semjén potápi MH

Semjén Zsolt (B) és Potápi Árpád János a Máért sajtótájékoztatóján /Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Teljes konszenzussal fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII. plenáris ülése a zárónyilatkozatot. A magyar belpolitikában szokatlan egyetértés van a reális erőt képviselő politikai pártok és a határon túli magyar szervezetek között - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten. 

Semjén Zsolt kiemelte: egyetlen kivétel van, a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja, amely nem jelent meg az ülésen a meghívás ellenére. 

A Máért történetében egyedüli, hogy ilyen történt, és ez nem a kormánnyal, hanem a határon túli magyarsággal szembeni udvariatlanság - mondta.

Kifejtette: rajtuk kívül valamennyi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői között egyetértés van abban, hogy jár a magyar állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia. 

Az identitásmegőrző programokra jutó forrásokat 2010 óta megtízszerezték, és óriási siker a gazdaságfejlesztés, amire ötvenmilliárdot költöttek - tette hozzá Semjén Zsolt. 

A magyar kormány 33 ezer külhoni magyar vállalkozás fejlesztésében vett részt - mondta, azt hangsúlyozta, hogy ezzel mindenki nyer, a külhoni magyarság, az ott élő többségi nemzet és a magyar gazdaság, mert a magyar GPD is bővül. 

Beszámolt arról, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények száma 270, ezekről a Máért dönt. 

A Szülőföldön magyarul program keretében 230 ezer, magyar iskolába járó gyereket támogatnak. A juttatás összege évi 22 400 forint, amelyet a Rákóczi Szövetség 10 ezer forinttal egészít ki - mondta Semjén Zsolt. Jelezte: arról folyik diskurzus, hogy az oktatási-nevelési támogatás esetében érvényesítsék-e a rászorultsági elvet. 

Az óvodafejlesztési program részeként több mint 700 óvoda épül, illetve újul meg - mondta a politikus. 

Semjén Zsolt kiemelte: az összes kutatás azt mutatja, ha egy gyerek magyar óvodába jár, akkor könnyebben megmarad az iskolarendszeren belül. Kitért arra is, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-programon keresztül 140 ösztöndíjast küldenek a diaszpórába, a szórványt támogató Petőfi Sándor-program keretében pedig 73 ösztöndíjas utazik ki.

A Határtalanul programra 6 milliárd forintot biztosítanak, az a cél, hogy ne legyen olyan magyar diák, aki úgy végzi el az iskoláit, hogy nem járt külhoni magyar területen. 

Azt is finanszírozzák, ha külhoniak érkeznek Magyarországra - mondta. Kárpátaljáról elmondta, hogy a magyar diplomácia minden, Ukrajnát érintő NATO- és uniós eseményt megakadályoz, amíg a jogsértések folytatódnak. 

Az ottani magyar orvosok, ápolók, tanárok, lelkészek támogatását ugyanakkor megduplázzák, az éves összeg 500 ezer forint lesz, ami lehetővé teszi a szülőföldön maradásukat. 

potápi nagy

Potápi Árpád János a Máért sajtótájékoztatóján /Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Potápi Árpád János közölte: 2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz a Magyar Állandó Értekezlet döntése alapján. 

A nemzetpolitikai államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a programokra egymilliárd forint áll rendelkezésre, a forrás nagy része pályázati keret lesz, mintegy 20 százalékából táborokat, iskolai rendezvényeket támogatnak várhatóan. 

Az egyes programelemeket decemberben dolgozzák ki, a tematikus év január 1-jén indul - mondta.

A zárónyilatkozatban első helyen szerepel Kárpátalja helyzete, az ottani magyarság mellett Magyarország, a magyar kormány és az összes külhoni régió kiáll - közölte Potápi Árpád János. 

Aggodalommal tekintenek a résztvevők a kárpátaljai magyarságot ellehetetlenítő ukrán intézkedésekre 

Aggodalmukat fejezték ki a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII. plenáris ülésének résztvevői a kárpátaljai magyarság helyzetét ellehetetlenítő oktatási törvény és a nyelvtörvény-tervezet, valamint a magyar közösséget érintő immár mindennapos atrocitások miatt. Többek között ezt tartalmazza a testület pénteki budapesti ülésén teljes konszenzussal elfogadott zárónyilatkozat. A dokumentumban megdöbbentőnek nevezik a magyarságot Ukrajna ellenségeként megbélyegző médiakampányt, szükségesnek tartják a nemzeti kisebbségek összetételének figyelembe vételét az ukrajnai választási körzetek kialakításakor. 

A résztvevők sikeresnek ítélik a 2018 a külhoni magyar családok éve program Kárpát-medencei eredményeit, és megállapodtak abban, hogy 2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz. Javasolják, hogy a Külhoni Magyarságért Díj elnevezése Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra változzon.

Támogatásukról biztosítják a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómia-törekvéseit, képviselik a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon is.

Szorgalmazzák továbbá a határátkelők számának növelését és a határok biztonságos, felügyelt átjárhatóságának biztosítását. Szorgalmazzák a Határtalanul program folytatását,  úgy, hogy az a külhoni magyar diákok anyaországi látogatásával egészüljön ki. 

Örömüknek adnak hangot, hogy az egymilliomodik új magyar állampolgár is esküt tett, és üdvözlik a választójogi szabályok módosítását. Bíznak benne, hogy további intézményekkel folytatódik az óvodafejlesztési program.

Szintén üdvözlik, hogy 73 ösztöndíjassal folytatódik a szórványban a Petőfi Sándor-program, és sikeresnek tartják a Mátyás király emlékévet. Üdvözlik a döntést, miszerint 2019-ben a nemzetpolitikai államtitkár II. Rákóczi Ferenc-emlékévet hirdet. Egyetértenek az Országgyűlés döntésével, amely elutasította a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítását, őket a magyar nemzet részének tekintik.


 

Összefogásra van szükség a közép-európai országok között

Ma már mindenki látja, hogy összefogással és egymás támogatásával békésebb és jobb életet tudnak biztosítani állampolgáraiknak a közép-európai országok - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a dunaszerdahelyi Mol Labdarúgó Akadémia megnyitó ünnepségén.

dunaszerdahely akadémia

Gyerekek játszanak a dunaszerdahelyi DAC 1904 futballklub akadémiája, a Mol Labdarúgó Akadémia pályáján a szlovákiai Dunaszerdahelyen az átadás napján, 2018. november 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd

A kormányfő beszédében kiemelte: ez megsokszorozza erőiket és felerősíti a közép-európai népek hangját még Brüsszelben is.

A most átadott akadémia a magyar és a szlovák fél közös támogatásával valósult meg, közös akarat és elhatározás eredménye a komplexum, aminek külön értéket ad, hogy nemrég még a széthúzás volt a meghatározó a Kárpát-medencében - mutatott rá Orbán Viktor.

Kifejtette: minden jövőépítő nagy vállalkozáshoz szükséges a gazdasági és a politikai stabilitás, és a DAC csapata mögött mindkettő megvan. Továbbá a sikernek előfeltétele a csallóköziek futballszeretete - fogalmazott.

A miniszterelnök emlékeztetett: a DAC csapat és az akadémia nagy utat tett meg az elmúlt években, és most újabb mérföldkőhöz ért. Arra is kitért, hogy a Máért tanácskozásról érkezett, ahol úgy döntöttek, hogy 2019 legyen a külhoni magyar gyermekek éve, az ő szempontjaikat sorolják az első helyre. 

Nemcsak a magyarok, hanem egész Európa közös jövője azon múlik, hogy összefogunk-e annak érdekében, hogy egészséges fiatal nemzedékeket neveljünk - mondta.

orbán dunaszerdahely

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a dunaszerdahelyi DAC 1904 futballklub akadémiája, a Mol Labdarúgó Akadémia megnyitó ünnepségén a szlovákiai Dunaszerdahelyen 2018. november 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor szerint ezért fontos, hogy Magyarország és Szlovákia a politikai és gazdasági kapcsolatokon túl példaértékűen együttműködik a sport területén is, ami kiváló kapocs a két ország között. Kiemelte: az összefogás az egész régió sikere, és az együttműködés erősít, a széthúzás gyengít minket. 

A sport összeköt, és benne "a legszebb módon egyesül a harci szellem, a közösségi érzés és a tisztelet kultúrája" - mondta. Hozzátette: a sport megtanítja a gyerekeknek az alázatot, a másik megbecsülését, a közösség fontosságát, a hűséget és a lojalitást.

A kormányfő közölte: jelenleg Munkácson, Sepsiszentgyörgyön, Eszéken és Lendván is komoly akadémiai fejlesztések zajlanak, a Felvidéken pedig Révkomáromban és Rimaszombaton. 

De más sportakadémiákat is támogatnak, mert ezen intézmények mindegyike egy erőközpont, amely az egész régióra kisugározza jótékony hatását - magyarázta. Hozzáfűzte: az akadémiákon felnevelt sportolókra az egész nemzet büszkén tekint. Orbán Viktor megjegyezte: Dunaszerdahelyen a labdarúgás ma a virágkorát éli, és hamarosan a Mol Aréna is teljesen elkészülhet.

Világi Oszkár, a DAC futballklub tulajdonosa köszöntőjében arról beszélt, hogy "a 20. század történelme elvette a Szlovákiában élő magyaroktól az álmodás képességét", múltukból következtetve nem hisznek abban, hogy a mindennapokat és a jövőt maguk befolyásolhatják. 

Ezért sokan nem hitték, hogy megvalósulhat ez az akadémia, mégis létrejött, és Szlovákia legmodernebb akadémiája lett - hangsúlyozta. Úgy vélte, ehhez elszántság kellett, bátorság, kitartás, eltökéltség és merészség.

Világi Oszkár kiemelte: köszönik Magyarország támogatását, "törődő odafigyelést", amelyet csak az elmúlt években éreznek az anyaország részéről.

Elitfutballisták képzése a cél az új dunaszerdahelyi akadémián - a létesítményről bővebben ebben a cikkünkben írtunk!