Szegeden állítottak emlékművet a holodomor áldozatainak

„A szovjet hatalom el akarta pusztítani az ukrán nemzettudat fő letéteményesét, a független parasztságot, ezáltal szolgasorba taszítva egy egész népet”

MH/MTI – 2018.11.16. 15:54 –

Felavatták 1932-1933-as ukrajnai éhínség, a holodomor ártatlan áldozatainak emlékművét, Bohdan Korzs és Mihajlo Korotko ungvári művészek alkotását pénteken a szegedi Dóm téren.

holodomor emlékműavatásMagyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és Ljubov Nepop ukrán nagykövet (b-j) érkezik az 1932-1933. évi ukrajnai éhínség (holodomor) áldozatai emlékművének avatására Szegeden. Fotó: MTI/Rosta TiborMagyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, Ukrajna még a magyarságnál is több megpróbáltatáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Az első világháború csatái Ukrajnát dúlták a keleti fronton, következett az orosz polgárháború több millió ukrán áldozattal, majd a sok millió ártatlan gyermek és civil halálát okozó sztálini terror az 1930-as, '40-es években. A második világháború újra végigpusztította az országot, ezt követte a Nyugat-Ukrajnában egészen az '50-es évek végéig tartó ellenállás. 

A történelmi megpróbáltatások sorából kiemelkedik a holodomor, a szovjet hatalom kísérlete, amely a kiéheztetés által próbálta megtörni az ukrán népet - mondta az államtitkár. Nem véletlen, hogy a sztálini terror az ukránokat nézte ki első számú ellenségéül, hiszen az ukrán büszke és szabadságszerető nép, ami veszélyt jelentett a Szovjetunióra. A szovjet hatalom el akarta pusztítani az ukrán nemzettudat fő letéteményesét, a független parasztságot, ezáltal szolgasorba taszítva egy egész népet - közölte Magyar Levente.

Ukrajna, ahogyan a korábbiakat, ezt a megpróbáltatást is kiállta, és a '90-es évekre kivívta függetlenségét; ma önálló ország, amely a magyarokhoz hasonlóan joggal reménykedhet egy boldogabb és kevesebb megpróbáltatást hozó jövőben - fogalmazott az államtitkár.

Hangsúlyozta, Magyarország a kezdetek óta kiáll Ukrajna mellett. Támogatja az ukrán nemzetépítést, egészen addig, amíg ez mások jogainak tiszteletben tartása mellett, nem valaki ellenében történik. Hozzátette: a történelem bizonyította, az ukrán nép van olyan erős, hogy ne kelljen valaki ellen fordulnia, amikor a saját öntudatát akarja megerősíteni. 

Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet leszögezte, Ukrajna mindig közel állt Magyarországhoz, amely az elsők között ismerte el az állam függetlenségét, majd deklarálta, hogy a holodomort népirtásnak tekinti. Magyarország ma is szilárdan kiáll Ukrajna mellett az orosz agresszió ellen folytatott harcban - mondta a diplomata.

A holodomor az ukrán történelem egyik legszörnyűbb tragédiája: az éhínség 1932 áprilisától 1933 novemberéig naponta 25 ezer áldozatot követelt. Tízmillió ember csak azért halt meg, mert ukrán volt - közölte a nagykövet, hozzátéve: a sztálini rezsim azért tudta elkövetni ezeket a szörnyű bűnöket, mert az egész világ hallgatott, csak néhányan próbálták bemutatni a tragédiát.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök felidézte, a szegedi Dóm körüli füves terület a Keresztény Szolidaritás Parkjává vált az elmúlt években. Az elsőként felállított szobor az 1956-os forradalom áldozataira emlékezik, a következők a lengyelek kettős katinyi tragédiájára, az örmény genocídiumra, a szegedi zsidó közösség holokauszt során elhunyt tagjaira, a tavaly felállított alkotás pedig a gulágon elhunytakra.

Azt mondjuk, azért fontos emlékezni, hogy még egyszer ilyen ne történhessen, de az emberi gonoszság újabb termékei újra és újra megjelennek a történelemben. A hívő ember szerint a garancia az lenne, ha mindannyian megtérnénk, Krisztushoz és tanításaihoz fordulnánk. A nem hívők számára ezt az igazi emberi értékekhez - a szabadsághoz, az emberi méltósághoz, a szolidaritáshoz - való visszatérés jelenti - mondta a püspök.