Fiatal tehetségek pályamunkáit ismerte el az Energiahivatal

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) körültekintő előkészítést követően 2016-ban alapította meg Diplomadíj-pályázatát azzal a céllal, hogy az Energiahivatal és az egyetemek közötti kapcsolatokat építsék – mondta a díjak átadóján Grabner Péter, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese. Hozzátette, a díj célja nem csupán az, hogy megnyerje a hivatal ügyének a tehetséges fiatalokat, hanem az is, hogy egyúttal stimulálja az egyetemi szférában a szabályozáshoz kapcsolódó témakörökben zajló innovációt.

Katona Adrienn, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Szakkollégiumának elnöke azt mondta, büszkék az Energiahivatallal közösen kiírt pályázatra, amellyel arra ösztönzik a felsőoktatásban tanulókat, hogy több kutatást végezzenek. Visszautalt rá, az első évben a díjat szűkebb körben, kizárólag a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem bizonyos hallgatói csoportjainak hirdették meg. Idén viszont négy egyetem – a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – hallgatói jelentkezhettek. A díjazásra szánt összeg emelkedése mellett a pályázói létszám is újabb csúcsot döntött, az első meghirdetéshez viszonyítva megduplázódott.

A második évben bővült a pályázói kör, megjelentek a pályamunkák között kifejezetten az Energiahivatal témaajánlásaira épülő kutatások, és már  egyre több hallgató figyel arra is, hogy a MEKH témaajánlásai közül válassza ki szakdolgozata tárgyát.

A díjakat Grabner Péter, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese, Szalóki Szilvia, a MEKH közszolgáltatásokért felelős elnök­helyettese és Katona Adrienn, a BME Energetikai Szakkollégiu­mának elnöke adta át a hivatal székházában.

Három év, bővülő tematika, egyre több jelentkező

A Diplomadíj-pályázatot 2016-ban indította el a MEKH a szakterületeihez kapcsolódó tanulmányokat folytató tehetséges hallgatók számára. Tavalyelőtt a BME Energetikai Szakkollégiumával együttműködve hirdettek pályázatot, amelyre akkor kilenc pályamű érkezett. A MEKH összesen hatszázezer forint összdíjazásban részesítette az első három helyezett hallgatót, akik a villamosenergia-rendszer témakörében készítették el tanulmányaikat. Az energetikai szakemberképzésben részt vevők mellett 2017-ben a közszolgáltatások területén tanulmányokat folytatók számára is lehetőséget biztosított a MEKH a pályázaton való indulásra. Így 2017-ben már már nemcsak az energetika, hanem a közműszektor témakörében is lehetett tanulmányt benyújtani a Diplomadíj-pályázatra. Ugyanis a lehetőségek bővítésével egyidejűleg bebizonyosodott, sem témában, sem vállalkozó kedvű, magasan képzett fiatalban nincs hiány. Idén továbbfejlesztette a pályázati rendszert az Energiahivatal, mégpedig oly módon, hogy három különböző területen hirdettek győztest. A további kategóriák meghirdetésével egyúttal emelkedett a pályázat összdíjazása is. Míg korábban a három dobogós helyezett összesen nyert nettó hatszázezer forintot, addig az idei évben a három kategória első helyezettjei nettó háromszáz-, a másodikak nettó kétszáz-, míg a harmadik helyezettek nettó százezer forintot kaptak munkájuk elismeréseként.

Tudatosság

Idén három – energetikai-műszaki, vízi közmű, valamint gazdasági, szabályozási kategóriákban hirdetett nyerteseket a MEKH. Az energetikai kategória legjobbjainak munkája a napelemes rendszerekhez kapcsolódott, a vízi közmű dobogósai a szenny­vízelvezetés kérdését vették górcső alá. A gazdasági-szabályozási kategória legjobbjainak kutatómunkája a lehetséges és elérhető energiamegtakarításokat illetően a földgáz és a villamosenergia-piacra is kiterjedt.

---

Visnovszky Lilla Energetikai-műszaki kategóriában állhatott a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. „Nagyon sokat jelent nekem ez a díj, hiszen ezzel tágabb körben is elismerik a diplomamunkámat” – mondta lapunknak a nyertes pályázó, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki szakán Villamos energetika, majd Villamosenergia-rendszerek specializáción végezte az alap- és mesterképzést. Szakmai kutatási munkáit – Napelemes termelés előrejelzése meteorológiai paraméterek függvényében, Napelemes termelési és időjárási adatok elemzése, Fotovillamos rendszer termelésének előrejelzése – több alkalommal publikálta a Mechwart András Ifjúsági Találkozón. Napelemek volatilis termelésének kvalitatív vizsgálata volt a pályamunkája címe, amelyben a napelemes termelés vizsgálatával kapcsolatos módszereket, eljárásokat kutatva megalkotott egy, az energiatermelés előrejelzésére alkalmas szimulációs programot. „Nagyon fontosnak tartom, hiszen egyre több napelemes rendszer csatlakozik a hálózatokra” – tette hozzá.
(VG)    


Pintér László Gazdasági, szabályozási kategóriában nyert. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen villamosmérnöki szakon végezte. Az itt töltött idő alatt többek között fogyasztók vezérlése, villamos autók töltése, épületenergetikai beruházások és villamosenergia- és földgázpiacok témákban kutatott amelyekből mind magyar, mind angol nyelven több publikációja is született. Pályamunkájának címe: Flexibilitás a villamosenergia-piacon. Kutatásai során kifejlesztett egy olyan algoritmust, amely a szabályozási piacok elemzését segíti. Alkalmazásával összekapcsolhatók az egyes piaci szereplők ajánlatai, és a lekötések termékenként, óránkénti lebontásban meghatározhatóvá válnak. „Minden kutatási területet elég sokáig lehet folytatni. Jelenleg nem az áram-, hanem a földgázpiacon dolgozom, de az energiapiacokon belül fontosnak tartom, hogy átlássam a folyamatokat, és a terület minden szegletében minél jobban elmélyedjek. Ebben az elmélyedésben jó visszajelzés ez a díj” – fogalmazott Pintér László.
(GV)


Cséffai Péter a Víziközmű kategória nyertese, pályamunkájában a városi csapadékvíz-elvezető hálózat napjainkban felvetődő problémáival foglalkozott. Megvizsgálta, hogy az egyes zöldtető-paraméterek változtatása hogyan befolyásolják a beépítés után az elvezetőrendszer terhelését. Számításaihoz egy komplex hatásokat is elemezni képes számítógépes modellt használt, amelybe a többéves mért adatokat táplálta be a csapadékmennyiségről, valamint gyártófüggetlen adatokat a paraméterek vizsgálatához. „Azért érdekes a téma, mert a magyar »víziközmű-társadalom« úgy látja, hogy a városi csapadékelvezető rendszerek túlterheltségét meg kell oldani. Az irány adott, ellenben nagyon kevés kutatási anyag érhető el a témában” – mondta lapunknak Cséffai Péter. A Víziközmű kategória nyertes pályázója az alapszakot a bajai Eötvös József Főiskola építőmérnöki szakán, területi vízgazdálkodás szakirányon, míg MSc-s oklevelét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen infrastruktúra-építőmérnöki szakon, víz- és vízi környezetmérnöki szakirányon végezte.
(VG)

---

Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült