A Soros-egyetem sem állhat a törvények felett

A magyar kormány által bevezetett nemzeti konzultáció egy sehol máshol nem használt demokratikus eszköz – mondta lapunknak Kovács Zoltán kormányszóvivő

Szalai Laura – 2018.11.08. 03:50 –

Az alapító atyákhoz hasonlóan abban hiszünk, hogy az európai keresztény kulturális alapértékeket meg kell őrizni, és a cél, hogy az Európai Uniót erős, egymással együttműködő nemzetállamok alkossák – mondta a lapunknak adott interjúban a kormányszóvivő. Kovács Zoltán beszélt a CEU jövőjéről, továbbá arról is, hogy bár az Európai Bizottság korábban jelezte: kifizeti a magyar határvédelmi költségek egy részét, ezt a mai napig nem tették meg.

Kovács Zoltán 20181108 Kovács Zoltán: A demokráciában is helye van a rendnek (Fotó: Hegedüs Róbert)
–  Ma eldől, hogy Manfred Weber vagy Alexander Stubb lesz-e az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára. A kormány már jelezte, hogy Weber jelöltségét támogatja, ugyanakkor tény, hogy az EPP frakcióvezetője az utóbbi időben többször kritikával illette a magyar kabinetet. Valóban tudják támogatni Webert, vagy inkább arról van szó, hogy ő a „kisebbik rossz” a Fidesz számára?

–  Mint minden nagy pártcsalád, az EPP is többféle felfogású, hitvallású politikai erőt tömörít magában, a spektrum elég széles e tekintetben. A nézetkülönbségekkel nincs baj, hiszen jó megoldások csak őszinte párbeszéd folytatásával születhetnek. A Néppártban ennek lenne helye, és a két jelölt közül a párt kereszténydemokrata szárnyához tartozó Manfred Weber az, akivel értelmes, tartalmi vitát lehet folytatni, szemben az EPP liberális szárnyához tartozó Alexander Stubb-bal. Ezért a két jelölt közül inkább a Néppárt bajor politikusát támogatjuk.

–  Weber megszavazta a Sargentini-jelentést, amit azzal indokolt, hogy nem látott kompromisszumkészséget Orbán Viktor kormányfő részéről a civil szervezetek, valamint a CEU ügyével kapcsolatban. Amennyiben ő lesz az új bizottsági elnök, a kormány hajlandó lesz kompromisszumra?

–  A józan ésszel ellenkezne, ha engednénk ezekben az ügyekben, hiszen a célokat tekintve nekünk van igazunk. Mi csupán azt valljuk, hogy a demokráciában is helye van a rendnek. Éppen ezért kimondtuk: ha a politikának transzparensnek kell lennie, akkor az a civil szervezetek esetében sem lehet másképp, különösképpen ha azok politikai döntésekre akarnak befolyást gyakorolni, mint az úgynevezett NGO-k. A CEU, illetve a tanszabadság esetében ugyanez a helyzet. Magyarországon a törvény mindenkire vonatkozik, a Soros-egyetemre is, senki nem élvezhet privilé­giumokat. Ha más külföldi egyetemek képesek teljesíteni a jogszabályban foglalt feltételeket, akkor a CEU-nak is így kell eljárnia, nem pedig politikai kérdést kreálni az ügyből.

–  Az EPP frakcióvezetője a migrációval kapcsolatban is a magyar kormány álláspontjától eltérő véleményen van, szerinte a terhek tisztességes elosztása és az európai szolidaritás nélküli megoldás elfogadhatatlan. Ebben a kérdésben sem várható, hogy engedményt tesznek?

–  A mi álláspontunk évek óta teljesen következetes. Magyarországból nem lesz bevándorlóország, ezt a magyar választópolgárok az elmúlt években egyértelművé tették. Furcsa, hogy rajtunk próbálják számonkérni a szolidaritást, miközben Magyarország volt az első és talán az egyetlen ország, amely betartotta a schengeni övezet működéséről szóló előírásokat és a dublini menekültügyi rendszer szabá­lyait. Ha mindenki így járt volna el, akkor nem áll elő az a helyzet, amellyel ma például Németország vagy Svédország szembesül, vagyis hogy több százezer ember tartózkodik náluk illegálisan. Ha már szolidaritásról van szó, ne menjünk el amellett, hogy a kötelességek teljesítése költségekkel jár. Magyarország az elmúlt három évben több mint egymilliárd eurót költött a határvédelemre, amit az Európai Bizottság el is ismert. Bár korábban azt mondták, hogy ennek a költségnek bizonyos elemeit kifizetik, azonban a mai napig egyetlen petákot sem kaptunk az EU-tól.

–  Mekkora esélyt lát arra, hogy a Fidesz jövő ilyenkor is a Néppárt soraiban ül?

–  A választási eredmények ismerete nélkül úgy gondolom, hogy semmilyen spekulációnak nincs helye. Mi kereszténydemokrata, konzervatív felfogást vallunk, amely egyúttal az EPP eredeti hitvallása. Nem véletlenül mondjuk azt, hogy mi vagyunk a Néppárt, hiszen továbbra is Helmut Kohl korábbi német kancellár örökségét képviseljük. Az alapító atyákhoz hasonlóan abban hiszünk, hogy az európai keresztény kulturális alapértékeket meg kell őrizni, és a cél, hogy az Európai Uniót erős, egymással együttműködő nemzetállamok alkossák. A Fidesz–KDNP-pártszövetség az elmúlt két európai parlamenti választáson az EPP-n belül a hazájában leginkább támogatott politikai erők között volt. Az biztos, hogy a jövő májusi EP-választáson meg fognak változni az erőviszonyok az Európai Parlamentben.

–  A Sargentini-jelentés elfogadását követően kampányt indítottak, de a Publicus Intézet friss kutatása szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy a jelentés nem Magyarországot, hanem a kormányt ítélte el, sőt a többség megszavazta volna a dokumentumot.

–  Ez a politikai vicc kategóriája. A választópolgárok az elmúlt években a nemzeti konzultációkon, a népszavazáson és az országgyűlési választáson teljesen egyértelművé tették, miként gondolkodnak a migrációról és az ország jövőjéről. Egy hazugságokból összeollózott, politikai rágalomkampány eredményeképpen létrejött jelentésről egyetlen magyar ember sem gondolhatja azt, hogy a valóságot tükrözni. Érdemes lenne megnézni, milyen módszerekkel készült a felmérés.

–  Miért volt szükség a jelentéshez kapcsolódóan egy tájékoztatókampányra is?

–  A Sargentini-jelentés politikai jelentés, amit Brüsszelben nem is titkoltak, erről pedig tájékoztatni kellett a magyar embereket. A választók által mértékadónak tartott uniós intézmények konkrétan politikai lejáratókampányt folytatnak egy tagország ellen, kizárólag azért, mert nem szeretik annak kormányát. Judith Sargentini zöldpárti képviselőnek nem is volt hivatalos mandátuma a jelentés elkészítésére, és úgy fogalmazott meg állításokat, hogy a magyar kormányt gyakorlatilag meg sem kérdezte. Ráadásul ezerszer megtárgyalt, jogi értelemben is lezárt ügyeket melegített fel benne. Az elmúlt nyolc évben számos ilyen kérdésről rántottuk le a leplet, és ezek a tájékoztatókampányok lehetővé teszik, hogy felnyissuk az emberek szemét és megmutassuk nekik, miként élnek vissza a bizalmukkal Brüsszelben.

–  Visszatérve a Soros-egyetem ügyére, a parlament előtt lévő javaslat szerint az Oktatási Hivatal vizsgálhatja, hogy az intézmény teljesíti-e a felsőoktatási törvényben előírt feltételeket. Korábban viszont szakértők bevonásával már folytattak vizsgálatot. Miért van most szükség egy újabbra?

–  Az oktatási terület korábbi kormányzati képviselői kint jártak a Soros-egyetem amerikai befogadócampusánál, a Bard College-nál, és azóta is folyamatosan vizsgáljuk, hogy milyen tevékenységet folytat az intézmény. Ugyanakkor, mint arra a napokban fény derült, a CEU és a Bard College által kötött együttműködési megállapodás több sebből vérzik, például azért, mert az amerikai campus részéről hiányzik az oktatási tevékenység folytatáshoz szükséges infrastruktúra, illetve a felek csupán egyetlen képzés esetében indítottak együttműködést. Az Oktatási Hivatalnak eleve ötévente felül kell vizsgálnia a felsőoktatási intézmények működését. Ez a külföldi egyetemek esetében még inkább indokolt. A benyújtott törvényjavaslat alapján a hivatal ehhez kaphat majd erősebb jogosultságokat. A Soros-egyetem egy jogi értelemben tisztázatlan entitás, hiszen bár a Közép-európai Egyetem integráns része a magyar felsőoktatásnak, a CEU működése kapcsán jogi visszásságok állnak fenn. Ezeket kell a jövőben tisztázni.

–  Ugyanakkor az Oktatási Hivatal csak 2019 januárjától vizsgálódhat, a CEU viszont decemberben távozik, ha nem születik meg a nemzetközi megállapodás.

–  A Soros-egyetem eddig is Budapesten működött, és meggyőződésünk, hogy a jövőben is itt fog működni. Az, hogy a diplomák kiadását kiviszik egy másik országba, a politikai blöff kategóriája.

–  Melyik egyetemre van inkább szükség itthon, a CEU-ra vagy a tevékenységét hamarosan megkezdő Notre Dame Egyetemre?

–  Minden olyan egyetemre szükség van Magyarországon, amely a magyar fiataloknak segít versenyképes tudást szerezni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A magyar állam csak olyan mértékben avatkozik be az oktatásba, mint bármely más állam.

–  A héten elindították az újabb, ezúttal a családok védelméről szóló nemzeti konzultációt, amelyet azonban már most több kritika ért, mondván: a kérdések manipulatívak, leegyszerűsítettek, és minderre újabb milliárdok mennek el.

–  Az ellenzék részéről minden egyes nemzeti konzultációnál ezekkel a felvetésekkel találkozhatunk. Pedig az emberek valójában sorsfordító kérdésekben nyilvánítottak véleményt, és a tapasztalatok alapján nagy az érdeklődés, a magyarok szívesen vesznek részt ilyen típusú párbeszédben. Többször elmondtuk már, hogy amikor a kormány összeállít egy kérdőívet, az nyilvánvalóan tükrözi az általa képviselt értékrendet. Ezzel egyet lehet érteni, vagy el lehet utasítani, a döntés a választópolgároké. Ha pedig már demokráciáról beszélünk, érdemes megjegyezni, hogy az általunk bevezetett nemzeti konzultáció egy sehol máshol nem használt demokratikus eszköz.

–  Emmanuel Macron francia elnök élt ezzel az eszközzel, ő Európa jövőjéről indított konzultációt, abban viszont Magyarország nem vett részt.

–  Mi több alkalommal kifejtettük, hogy mit gondolunk az EU működéséről és Európa jövőjéről. Ugyanakkor nem gondoljuk, hogy ezt egy ilyen konzultáció formájában, egy, a hazájában jelentősen meggyengült pozíciójú elnök népszerűségének növeléséért kellene megtennünk. Mindenki a saját hazájában legyen próféta.