Belföld
A szakképzésre is kiterjeszthetik a kancellári rendszert
A felsőoktatásban már működő szisztéma garantálhatja a felelős gazdálkodást
A dokumentum alapján a szakképzési centrum első számú felelős vezetője a továbbiakban is a főigazgató lesz, de új szereplőként megjelenik a kancellár, aki többek között a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, jogi tevékenységért, valamint az intézmény vagyongazdálkodásáért felel majd.
A törvényjavaslat indoklásában egyebek mellett az szerepel: bár a szakképzési centrum jelenlegi vezetési rendszerének kialakításakor a cél a centrumok alaptevékenységének – szakképzési feladatának – megfelelő ellátása volt, ugyanakkor mostanra bebizonyosodott, hogy legalább ugyanilyen fontos az intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodásának biztosítása, működtetése. Utóbbi pedig – mint írták – leginkább „az erre a feladatra kiválasztott, felkészült, a szakképzési területért felelős miniszter által kinevezett kancellárokon keresztül valósítható meg”. Az indoklásban nyomatékosították továbbá, hogy a kancellári rendszer bevezetése a szakképzési centrumokban garantálja, hogy az intézményekben a továbbiakban a közpénzekkel való felelős, hatékony és elszámoltatható gazdálkodás fog megvalósulni.
Ismert, a kancellári rendszert 2014-ben vezette be a kormány a felsőoktatásban. Akkor sok olyan vélemény hangzott el, hogy a közvetlenül a miniszterelnök által kinevezett kancellárok, akik elsősorban az egyetemek gazdálkodását felügyelik, a felsőoktatási intézmények autonómiáját veszélyeztetik.
A rendszer bevezetése után azonban a felsőoktatási intézmények lejárt tartozásállománya egy év alatt – 2015 végére – több mint 13 milliárd forintról 5,3 milliárdra csökkent.