Kruppa GézaSarokba szorított hajléktalanok

A tomboló orbáni diktatúra legújabb megszorításaként október 15-től hideg éjszakákon tilos a szabad ég alatt megfagyni

Kruppa Géza – 2018.10.10. 02:59 –

Mert hatályba lép az utcákon, tereken életvitelszerűen tartózkodás korlátozásáról szóló rendelet. Balliberális felfogás szerint ezen antihumánus paragrafus megfosztja a fedél nélkül élőket az egyéni szabadsághoz fűződő emberi alapjogok gyakorlásától. Mert a lelketlen törvény a zimankó elől beüldözi őket fűtött menedékhelyekre, hogy esténként ott térjenek nyugovóra.

Nem meglepő, hogy a Sargentini-jelentés is aggályokat fogalmazott meg az európai értékek sérelmére a hajléktalanok ellen elkövetett magyarországi intolerancia kiújulása miatt. Az avantgárd hajszobrásznál bérletet váltott Judith asszony figyelmét a magyar viszonyok tanulmányozása közepette elkerülte a Párizs sugárútjai mentén vagy akár Strasbourgban felvert, migránsok lakta sátorrengeteg. Miattuk a helyi clochard-ok már hozzá sem férhetnek az otthonukat jelentő megszokott padjaikhoz.

A jelentéshez szükséges különféle hamis vádak begyűjtése időigényes munka. Ezért Sargentini asszonytól mint európai parlamenti képviselőtől nem is lehetett elvárni, hogy ismerje a mesélő magyar közelmúltat. A legendás időket, amikor Demszky Gábor az aluljárókban matracokon tanyázó hajléktalanok között fényképezkedett és húsz éven át rendszeresen becs- szavát adta, hogy tetőt kerít a fejük fölé. Gyurcsány Ferenc is szívén viselte sorsukat. Például volt, hogy napokra befogadott otthonába egy elkószált leánykát, még forró kakaóval is megkínálta. A hajléktalanok tömegei pedig telente tovább dideregtek.

Most viszont a törvénymódosítás tényleges eredményt hozhat a társadalmi szolidaritás nagy próbatételét jelentő hajléktalankérdésben. A feltételeket 9800 szálláshely, szükség esetén további 1600 rászoruló befogadására alkalmas helyiségek biztosítják. Az illetékes minisztérium ígérete szerint a megerősített rendszer mindenkit képes ellátni, ruházni, élelmezni, a legszükségesebb egészségügyi, szo­ciális segítséget nyújtani. Minderre kilencmilliárd forint áll rendelkezésre a 2019-es költségvetésben.

Persze kényes kérdésről lévén szó, a földönfutó létből kikecmergéshez sehol a világon nem találtak még igazán megnyugtató megoldást. Sok esetben hiába az empátia és a szolidaritás, a szociális intézmények erőfeszítése. A hajléktalanokat civil szervezetként felkaroló Máltai Szeretetszolgálat aktivistái szerint például gyakori, hogy valaki nem is a lakhatás hiánya, hanem a céltalanság miatt köt ki az utcán. Ilyenkor többnyire családi tragédia, szeretteinek elvesztése következtében valamiféle elhúzódó sokkos állapotról van szó, amelyből az illető nem képes kikeveredni. Az ilyen ember még inkább türelemmel teli, sokirányú gondoskodást igényel.

A Sargentini-jelentés összelapátolásának magyar segítőit viszont aligha fenyegeti a céltalanság. Szemük előtt ott lebeg a nagy cél: a munkásságuk jutalmáért nekik járó júdáspénz. Aggódhatunk azonban, hogy a tél elmúltával miként alakul a jövőjük. Mi lesz az ideológiai hajléktalanként zsákutcájában tébláboló, egyre zsugorodó MSZP-vel, a DK-val és a többi ellenzéki párttal a jövő tavasszal sorra kerülő európai parlamenti választás után?