Belföld
Szégyellik, de elkészítik a meztelen fotót
A tizenhárom–tizenhét éves fiatalok kilenc százaléka kapott már szexuális fenyegetést kortársaitól az interneten keresztül egy felmérés szerint
Kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés és gyermekpornográfia miatt kilenc év börtönre ítéltek egy 31 éves férfit – közölte a napokban a Fővárosi Főügyészség. A férfi álnéven, egy ismert közösségi oldalon magát is kiskorúnak kiadva ismerkedett meg a jellemzően 14 év alatti fiúkkal, akiket ezután fenyegetéssel vett rá vagy próbált rávenni arra, hogy videóhívás keretében előtte szexuális cselekményt végezzenek. Az ügynek tizenegy kiskorú sértettje van, közülük a legfiatalabb a cselekmény idején még csak 11 éves volt. A vádlott egyébként mobiltelefonján is tárolt több kiskorú fiútól megszerzett pornográf felvételt.
E példa is rávilágít, rengeteg veszélynek vannak kitéve gyermekeink az online térben. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat közelmúltban megrendezett konferenciáján arra is választ kaphattunk, milyen támadások érhetik a mai fiatalokat. Békési Fruzsina nyomozó elmondta: az internet és a közösségi oldalak használatakor a kiskorúakat az erotikus képek és üzenetek küldése (sexting), a szexuális célú megkörnyékezés (grooming), az online szexuális zsarolás (sextortion), valamint a gyermekpornográfia veszélye egyaránt fenyegetheti.
Táler Orsolya, a Kék Vonal Alapítvány ügyvezetője egy a szervezet által végzett, nagy részben online közvélemény-kutatásra alapozva ennél is tovább ment. A 13-17 éves fiatalokkal készített felmérésükből ugyanis kiderült, hogy gyermekeinket ennél is többféleképpen zaklathatják az online térben. Így az áldozat beleegyezése nélkül készítenek és osztanak meg képeket, videókat, kizsákmányolják a célszemélyt vagy kényszerítik arra, hogy erotikus tartalmú képeket vagy videókat küldjön magáról. Sok esetben szexuális erőszak kilátásba helyezésével fenyegetik az áldozatot a cél elérése érdekében.
És ha ez még nem volna elég, szexuális tartalmú pletykákat is terjesztenek egymásról, továbbá különböző tartalmakat tesznek közzé valaki más személyiségével visszaélve. Gyakori az is, hogy egy bejegyzésükre szexuális tartalmú kommentet kapnak válaszul, illetve hogy egy, az áldozatról készült képet módosítanak és úgy terjesztik az internetes felületeken.
A Kék Vonal a visszakapott háromezer-háromszáz online kérdőív, valamint számos interjú segítségével igyekezett minél többet megtudni ezekről a támadásokról. Az adatok megdöbbentők: a válaszadók kilenc százaléka azt mondta, kapott már szexuális fenyegetést kortársaitól. A fiatalok hat százaléka vallotta azt, hogy került már ki róla engedélye nélkül meztelen fénykép, több mint negyven százalékuk pedig azt mondta, tanúja volt ilyen incidensnek. Minden tizedik áldozatot partnere kényszerített arra, hogy erotikus képet készítsen magáról. A gyerekek negyede vallotta be, hogy kapott már erotikus tartalmú kéretlen üzenetet (például a kamasz lányok képeket férfi nemi szervről).
A megkérdezettek negyede felelte azt, hogy tanúja volt olyan eseménynek, amikor valakiről titokban készítettek képet, amit később meg is osztottak, mi több, tíz százalékuk már tett is ilyet. A kérdőívet kitöltők ötödéről derült ki, hogy keringett róluk szexuális tartalmú pletyka, és a válaszolók majdnem fele látta, amikor személyes adatokat osztottak meg másokról társaik.
Arra a kérdésre, hogy mit tesznek a fentebb felsorolt zaklatások, támadások esetén, a leggyakoribb válasz az volt, hogy egyszerűen letiltják az online térben zaklatót. Kevesebb mint harmaduk beszélt csak szüleivel a támadásról, s csupán hat százalékuk mondta el az esetet tanárának, illetve ugyanennyien fordultak a rendőrséghez. A fiatalok leginkább azért tartják magukban a támadás tényét, mert szégyenérzetük van, 52 százalékuk válaszolta ezt a feltett kérdésre, míg 42 százalékuk félt a további következményektől. Például, hogy másoknak is áldozatává válik. Éppen ennyien vélekedtek úgy, hogy nem akarják még inkább magukra vonni a figyelmet. A kérdőívet kitöltők majdnem negyven százaléka hibásnak érezte magát a történtekért.
Talán sosem volt fontosabb a gyermekek digitáliseszköz- és internethasználatáról beszélni, mint manapság – intett Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, a Kiberbiztonsági Akadémia programigazgatója. A szülők eddig nem feltétlenül érezték, milyen változásokat jelent gyermekük életében az online jelenlét. Elég csak a Momo-jelenségre gondolni, ami sok, tíz év körüli gyermeket nevelő család életét forgatta fel kora ősszel. Jogosan merül fel a kérdés, hogyan reagáljon a szülő ezekre a kihívásokra. Tiltsa, tűrje vagy támogassa a digitáliseszköz-használatot? – Kutatásunk szerint először megérteni kellene, hiszen a gyermekek várják a szülői segítséget, ők azonban nagyon sokszor nem tudnak partnerek lenni – fogalmazott Krasznay Csaba.
Mi több, előfordul, hogy a szülők hívják fel a figyelmet gyermekükre, figyelmeztetett Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője. Egy kutatás szerint ugyanis a szülők 48 százaléka úgy véli, a gyereknek ott kell lennie az online térben. Így a gyermekek még el sem érik az óvodás kort, mire több száz felvétel is felkerülhet róluk az internetre szüleik jóvoltából. A veszélyforrás sokszor maga a szülő – fogalmazott a szakember.
A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok 83 százaléka nem vagy nagyon ritkán internetezik együtt szüleivel, ötödük soha, 43 százalékuk ritkán beszél arról szüleivel, miről olvasott a világhálón. Teszik mindezt úgy, hogy majdnem kétharmaduk digitálisan teljesen írástudatlan. Gondolkodás nélkül telepítenek bármilyen programot vagy applikációt készülékeikre, meg sem fordul a fejükben, hogy a programokat valakik, valamilyen céllal írták. Pedig a digitális tudás mára megkerülhetetlenné vált: körülvesznek bennünket a számítógép vezérelte gépek, maholnap a robotok is a mindennapjaink részévé válnak, nem beszélve a változó munkaerőpiaci követelményekről.
Kovács Ádám, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. elektronikus információbiztonsági referense szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy megfelelő informatikai tudás hiányában a különböző támadásokat gyakran észre sem veszik a fiatalok. Pedig az internetre szakosodott bűnözők számos módját eszelték már ki a támadásnak – spam, billentyűzetfigyelő programok, célzott támadások, webhelyeltérítések –, évente másfél millió adathalász oldal jön létre a világon.
Kovács Ádám szerint a fiatalok sok esetben veszélyérzet nélkül használják az interneten keresztül elérhető programokat vagy applikációkat, személyes adataikat gondatlanul kezelik, hiányzik a szülői felügyelet, s lényegében 0–24 órában az online térben tartózkodnak, így bármikor folyhatnak ellenük indított támadások, zaklatások. Ugyanakkor a szakember is arra inti a szülőket: a teljes tiltás nem célravezető, mert manapság az elsődleges kommunikációs csatornák az online térben találhatók. Helyette a folyamatos személyes kommunikációt javasolja, valamint egyes szűrőprogramok telepítését a készülékekre.