Vélemény és vita
Hajrá, TTIP!
Formálódik az Európai Unió és az Egyesült Államok között a szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP, amelyről itthon a kelleténél és jelentőségénél kevesebb szó esik.
Pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium hatástanulmánya szerint csak munkaerő-piaci szempontból húsz-harmincezer új állást hozhat Magyarországnak. Ráadásul a transzatlanti megállapodás – egyetlen fillér és eurócent nélkül – a magyar–amerikai kereskedelemben tizenöt-húsz százalékos exportbővülést, valamint (éves szinten) 0,2-0,3 százalékos GDP-bővülést eredményezne hazánkban. Ez túlnyomórészt abból következhet, hogy azoknak a nyugat-európai cégeknek, amelyek értékláncaiba a magyar gazdaság erősen beágyazott, jobb lehetőségeik lesznek az amerikai piacon.
Miben rejlik a TTIP előre kódolható sikere? Gyakorlatilag abban, hogy ez lesz (lehet) az eddigi legambiciózusabb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás. A szóban forgó egyezmény nem pusztán a vámok csökkentéséről szól. A készülő megállapodás fő eleme a befektetéseket és a kereskedelmet akadályozó korlátok felszámolása, a „szabályozási koherencia” megteremtése a világ legfejlettebb gazdaságai között. Hasonlóan fontos eleme lesz a kontaktusnak az úgynevezett befektető versus állam vitarendezési mechanizmus, amely egyfajta „magánbíróság”.
Visszatérve a szaktárca összefoglalójára, főként a jármű-gyártás, a vegy- és gyógyszeripar, az orvostechnikai eszközök, az infokommunikációs termékek és a szolgáltatások területén jelentkezhetnek az előnyök, érdemi szektorális negatív hatások pedig nem várhatók. De számíthatunk a feldolgozott élelmiszerek exportfeltételeinek további javulására is.
Jó hír, hogy a kormány is optimista a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel kapcsolatban, bár vannak területek, ahol óvatosság érezhető a kabinet részéről. A tárgyalások legérzékenyebb kérdései a vállalatok és államok közötti vitarendezés, valamint a génmódosított élelmiszerek témaköre. Utóbbival kapcsolatban hazánk a kritikusok közé tartozik. Ami pedig a vitarendezést illeti, az unió más kereskedelmi szerződéseinek is részét képezik az ilyen mechanizmusok, Magyarország GMO-mentességét pedig az alaptörvény is rögzíti.
Ezzel együtt mi, magyarok csak nyerhetünk a TTIP-vel. A globalizációt lehet nem szeretni, de megállítani aligha lehetséges. És miért is kellene? Pont ez a transzatlanti szerződés bizonyítja a létjogosultságát.