Történelemoktatók: Nem sérülnek a műveltségi kánon lényegi elemei

Valódi kronológiai ív általában még tizennyolc évesen, a legjobb érettségiző diákok fejében sem áll össze, az inkább csak a történészek fejében létezik – mondta Nánay Mihály

Korompay Csilla – 2018.09.26. 01:09 –

A kronológiai ív hiánytalan megőrzése mellett nem lehetne csökkenteni a tananyagot, márpedig az konszenzusos cél – mondta Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke az új Nat tervezetéről. Szerinte az izgalmas, önálló történetek jobban megmaradnak a diákokban.

Lapunknak nyilatkozó irodalom- és történelemtanárok nemrég súlyos aggályaikat fejezték ki az új Nemzeti alaptanterv munkaanyaga kapcsán. Elsősorban az irodalom fejezettel kapcsolatban mutattak rá a liberális, „magyarbálinti” szellemiségre, ugyanakkor felvetették azt is, problémát okozhat, hogy történelemből ötödik és hatodik osztályban elsősorban tematikus szempontok alapján rendszerezve ismerkednének a diákok a tananyaggal, nem pedig kronologikusan, így „nem állna össze” a fejükben a történelem, „elvesznének az időben”.

Erre reagálva Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke most a Magyar Hírlapnak azt mondta, saját és számos érettségiztető kollégája tapasztalja, hogy „valódi kronológiai ív sok esetben még tizennyolc évesen, a legjobb érettségiző diákok fejében sem áll össze”.

Egyszerűen nem működik a valóságban az a papíron szépen felépített gondolat, hogy a diákok egy folytonos kronológiai ívet végigkövetve nyolc év történelemtanulás után megalapozott áttekintéssel bírjanak a magyar- és világtörténelem eseményeiről, folyamatairól – jelentette ki a szakember. Hozzáfűzte, régebbi korokra vonatkozó tárgyi tudásuk is jórészt az érettségi ismétlésnek köszönhető, mivel a lelkiismeretes kollégák az utolsó évben szakaszosan készítik fel diák­jaikat ismétlő anyagokkal, tesztekkel az érettségire. A valamilyen oknál fogva jól rögzült egyes témák azonban szigetszerűen, mint önálló történetek, hosszú távon is megmaradnak a diákok emlékezetében – hangsúlyozta Nánay Mihály. Példaként hozta fel, hogy az 1848-as márciusi pesti eseményeket nem azért tudja egy diák, mert 7. osztályban vagy 11. osztályban elmagyarázta neki valaki, hanem mint önálló történet maradt meg iskolai ünnepségek, művészeti alkotások, filmek okán. Tehát a tanulók történelemtudása sokkal inkább emlékeztet Az ember tragédiája színeire, amelyek önmagukban független, de érthető egységek, mint egy folytonos történelmi, kronologikus ívre – fogalmazott a szakember, aki szerint „a kronológiai ív csak papíron, illetve a történészek és történelemtanárok körében működik.”

Fontos érvként hozta fel azt is, a kronológiai ív hiánytalan megőrzése mellett nem lehetne ténylegesen csökkenteni a tananyagot. Márpedig a tananyagcsökkentés konszenzusos cél, ezért „részben más elrendezést kell választani, hogy a kulturális kódrendszer lényegi elemei így is előkerüljenek”. Egyébként a tervezet – bár nem folytonos ívekkel, de – a lehetőségekhez képest igyekszik a kronológiai kereteket tartani, a témák az ókorral kezdődnek, utána középkor következik, a portrék is időrendi sorban következnek egymás után, a modern kori, legbonyolultabb anyagrészek pedig klasszikusan vannak feldolgozva – mondta Nánay Mihály. Közölte: a tananyagrészek vonatkoztatási alapja láthatóan a jelenlegi középszintű érettségi követelmények, így a valóban lényeges témák megmaradtak, tehát a műveltségi kánon lényegi elemei nem sérülnek.