Átalakul a kórházi fertőzések ellenőrzése

Október 1-jével lép hatályba az a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos miniszteri rendelet, amely a kormányhivatalok feladatait részletezi. A kórházak infekciókontroll – vagyis az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek kiküszöbölésére szolgáló módszereit jelentő – tevékenységének ellenőrzéséről szóló dokumentum már megjelent a Magyar Közlönyben, a fertőzések megelőzését célzó minimumfeltételek módosításáról szóló dokumentum azonban egyelőre nem lépett hatályba.
Ismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) július 6-án tette közzé a kórházhigéniai jogszabályok módosításáról szóló javaslatcsomag, amely egyrészt a most megjelent hatósági feladatok átszabását, másrészt a kórházi fertőzések megelőzéséről szóló szakmai minimumfeltételek bővítését tartalmazta. A frissen megjelent kormányrendelet szerint – amely a fent említett júliusi tervezetnek csupán  csak az egyik fele – kis részben átalakul a kórházak jelentési és ellenőrzési rendszere.

Noha az ellenőrzés eddig is feladata volt a kormányhivataloknak, újdonság a dokumentumban, hogy októbertől évente ellenőrizni kell a fekvőbeteg-ellátást vagy egynapos sebészeti ellátást nyújtó, illetve dialíziskezeléseket végző egészségügyi szolgáltatók infekciókontroll tevékenységét. Fontos az is, hogy eddig a megyei kormányhivatalok, a jövőben viszont a járási hivatalok jutnak hangsúlyosabb szerephez a kórházak ilyen típusú ellenőrzésében.

A kórházi fertőzések számának csökkentését célzó rendelettervezet másik fele, amely még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, tartalmazza egyebek mellett a leggyakoribb kórházban elkapható fertőzések, vagyis a nosocomiális infekciók (NI) megelőzését célzó csekklista bevezetésének kötelezettségét, valamint új szereplők beemelését is a betegellátásba.

Az egészségügyi háttérintézmények átalakulásának köszönhe­tően szintén október 1-jével megkezdi működését a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amely az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) feladatait látja el, de ide olvadnak be a humántárca országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek is. Így október elsejétől a népegészségügyi központ végzi azokat a feladatokat, amelyek szeptember 30-ig az OKI és az említett szakállamtitkárság által irányított szervezeti egységek feladatkörébe tartoznak. Noha az intézet megalakulásával valamivel több ráhatása lesz az országos tisztifőorvosnak a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainak feladatellátására, azok továbbra sem tartoznak majd a központ közvetlen irányítása alá.

Több mint negyvenmilliárdos tartozás

Augusztus végére megközelítette a negyvenkétmilliárd forintot a magyar kórházak lejárt tartozásainak összértéke, noha az év elején, a központi konszolidációt követően ugyanez a szám tizenötmilliárd forint volt – derült ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból, amelyet a Napi.hu idézett. Egy hónap alatt az adósságállomány 3,6 milliárd forinttal gyarapodott, az első nyolc hónap során az átlagos növekedés 3,2 milliárd forintot tett ki. Az adósságállomány szerkezetéből úgy tűnik – olvasható –, hogy a kórházak már a konszolidációra várnak és tartalékolnak, a tartozás negyvenöt százalékát ugyanis a két hónapnál régebben lejárt fizetési határidejű számlák teszik ki a MÁK adatai szerint. A lejárati időt harminc–hatvan nappal meghaladó fizetetlen számlák értéke több mint kilencmilliárd forint.