Faggyas SándorEgyensúlyi problémák

Álláspont. Salzburgban sikerült megakadályozni a bevándorláspárti, demokrácia- és jogállamellenes erők áttörését, többek között a határvédelem vitatott kérdésében is

Faggyas Sándor – 2018.09.22. 02:47 –

Három hónapja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nem kis megrökönyödést okozott az ír parlamentben, ahol a Brexittel foglalkozó beszéde elején közölte: ő nem részeg, viszont problémák vannak a hátával, mert isiásztól szenved, ezért „szívesen lenne inkább részeg”. Pár héttel a dublini meghökkentő coming out után, a brüsszeli NATO-csúcs gálavacsoráján a jól láthatóan mozgáskoordinációs zavarral küzdő Juncker nem tudott egyedül felmenni a pódiumra, a holland és a portugál kormányfőnek kellett két oldalról támogatnia. A televíziók által közvetített bizarr jelenetet az EB szóvivője úgy interpretálta, hogy „elnök úr egy kifejezetten fájdalmas isiászrohammal küzdött, amit görcsök kísértek. Az elnök maga is kijelentette nyilvánosan, hogy az isiász hatással van a járáskészségére.” Juncker valóban már többször tagadta, hogy alkoholista volna, s a furcsa, imbolygó járását azzal magyarázta, hogy egy súlyos autóbaleset óta egyensúlyi problémái vannak.

Az isiász (más néven ülőidegzsába) a gerinc deréki szakaszából eredő fájdalmas tünetek együttese, s kétségkívül kellemetlen, fájdalmas betegség. Lehetséges, hogy szerda este Salzburgban megint kiújult Juncker isiásza, s emiatt nem volt képes javasolni a Fidesz kizárását az Európai Néppártból – csak azt követően, hogy Orbán Viktor kiment a teremből, mert Sebastian Kurz osztrák kancellárral volt négyszemközti találkozója. Az Európai Bizottság néppárti elnöke a magyar pártelnök-miniszterelnök háta mögött próbálta kiravaszkodni a döntést, mert nem mert Orbán szemébe nézni, nem vállalta vele a nyílt, tisztességes vitát. Ez bizony súlyos „egyensúlyi probléma”, gerinctelenség a javából, ha nem is fizikai értelemben. Még jó, hogy a Néppárton belüli többségnek nincsenek ilyen problémái, legalábbis – ahogy Rogán Antaltól értesült a nyilvánosság – a szerda esti néppárti csúcstalálkozó résztvevői egyértelműen visszautasították az EB elnökének javaslatát. Ezt egyébként Joseph Daul, az EPP elnöke is megerősítette, kijelentvén, hogy az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, előző héten kezdeményezett jogállamisági eljárás lezárultáig semmiképpen nem zárja ki soraiból a Fideszt az Európai Néppárt, mert mint a francia politikus fogalmazott, „pártunkban demokrácia és jogállamiság uralkodik”.

Ha demokrácia és jogállamiság uralkodna az Európai Parlamentben is, akkor persze nem fogadták volna el – csalárd módon! – a durva hazugságoktól és hamis vádaktól hemzsegő úgynevezett Sargentini-jelentést. S ha demokrácia és jogállamiság uralkodna az Európai Bizottságban, akkor a brüsszeli bürokratikus testület és annak elnöke nem a tagállamok álláspontját és akaratát semmibe véve, önhatalmúlag próbálna dönteni például arról, hogy kiket engedjenek be kívülről az Európai Unió területére és kiket ne, hogy kik és hogyan őrizzék a schengeni határokat, vagy hogy a már ide illegálisan bejutott, beengedett, egyesek által behívott több milliónyi ázsiai és afrikai migránst szétosszák-e a tagállamok között vagy hazaküldjék.

Az e heti uniós csúcson azonban az is kiderült, hogy vannak – és a magyar kormányfő mellett hál’Istennek egyre többen vannak –, akik nem bajlódnak „isiásszal”, s egyenes derékkal küzdenek azért, hogy az európai népek, nemzetek érdekében és akaratából helyreállítsák a demokráciát és a jogállamiságot az unióban. Salzburgban sikerült megakadályozni a bevándorláspárti, demokrácia- és jogállamellenes erők áttörését, többek között a határvédelem vitatott kérdésében is. A csata azonban folytatódik, egészen a jövő májusi EP-választásig és az új Európai Bizottság felállásáig.