Mesterségesintelligencia-híd épül az Európai Unióban

A Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói koordinálják Magyarországon az új platform létrehozását

Viland Gabriella – 2018.09.21. 02:33 –

Az Európai Unió mintegy húszmillió euró támogatási keretösszegű mesterséges intelligenciával összefüggő kutatási és innovációs pályázatát hét pályázó közül az AI4EU (www.ai4eu.org) konzorcium nyerte el. Meghatározó európai ipari vállalatok, kutatóközpontok, kis- és középvállalkozások és egyetemek mellett magyar oldalról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE kutatói is részt vesznek az uniós megafelület fejlesztésében.

Németh Géza 20180921 Németh Géza, a BME laborvezetője (Forrás: BME)
A 2019 januárjában induló nagyszabású projekt célja létrehozni egy olyan hatékony európai mesterséges intelligenciával (MI) összefüggő platformot, amely elősegíti az innovációs folyamatokat és a technológiatranszfert a kutatók és a gyakorlati felhasználás között olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például a közlekedés, a feldolgozóipar vagy az egészségügy. Cél a startup vállalkozások, a kis- és középvállalatok növekedésének a katalizálása is minden elképzelhető felhasználási szektorban.

„A pályázattal a kutatók lehetőséget kaptak, hogy mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák következő generációit fejlesszék ki, ezzel párhuzamosan viszont a vállalkozások segítséget kapnak ahhoz, hogy ezeket alkalmazni is tudják. A BME a mesterséges intelligencia területén világszínvonalú kutatókkal, laboratóriumokkal és innovatív K+F projektekkel rendelkezik, és egyúttal mindezt ugyanilyen színvonalon oktatja” – emelte ki Józsa János, a BME rektora a Pressinform közleményében, melyet lapunkhoz juttattak el.

A platform egyidejűleg fogja ellátni a bróker, a fejlesztő és az egységes szolgáltató szerepét szolgáltatások, szakértelem, algoritmusok, szoftverkeretrendszerek, fejlesztési eszközök, komponensek, modulok, adatok, számítástechnikai erőforrások, prototipizálás és finanszírozási forráslehetőségek biztosításával. A nyertes nyolcvan tagú konzorciumot a francia Thales Services SAS vezeti. Az ismert ipari partnerek között található a Philips, az Orange, az Allianz, az SAP, a Siemens, a Telenor és az ABB. A kutatóközpontok közül a francia CNRS, a német Fraunhofer és DFKI, az olasz CNR és az összeurópai EIT Digital is a tagok közé tartozik. Kis- és középvállalkozásokon kívül számos jelentős európai egyetem is részt vesz a projektben. A magyarországi kapcsolattartó Németh Géza, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke Beszédkommunikáció és Intelligens Interakciók Laboratóriuma vezetője. A másik magyar partner az ELTE.

Németh Géza kérésünkre így mutatta be a projektet: „Ez a kutatási felhívás ugyan kutatási és innovációs projektként (Research and Innovation Action, RIA) jelent meg, azonban erősen az innovációs irányba hajlik. Én alapvetően integrációs projektnek tartom, ahol az a cél, hogy a kutatói világ eredményei egy közös platformon keresztül összefonódjanak az innovációra nyitott kis- és középvállalatok megközelítésével, bekerülhessenek a nagyvállalatok terjesztési rendszerébe, és Európa a tudást ne kutatói, hanem termékei exportjával vigye be a világkereskedelem vérkeringésébe. Ez egy nagyon ambíciózus megközelítés. Remélhetőleg a nagy befolyással rendelkező partnerek vezetésével sikerül ezt a célt megközelíteni. Számunkra a kis összegű uniós támogatásnál fontosabb az a kapcsolatrendszer, aminek révén remélhetőleg minél több magyar partnert sikerül a konzorcium által létrehozandó platformhoz kapcsolni, és az AI-világ üzleti folyamataiba is bevezetni. Reméljük, hogy ez a megközelítés támogatásra talál a magyar kutatói, ipari és állami körökben egyaránt.”

Az artifical intelligence (AI), magyarul mesterséges intelligencia (MI) mindennapjaink része. Mesterséges intelligenciának egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A fogalmat legtöbbször a számítógépekkel társítjuk. Az elnevezést McCarthy alkalmazta először 1956-ban számítógépes rendszerekre, amelyek képesek bonyolult problémákat megoldani tanulás és felhalmozott tudásból való „következtetés” segítségével. Bár a mesterséges intelligencia a tudományos-fantasztikus irodalom terméke, jelenleg a számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással és a gépek adaptációjával foglalkozik. Így például szabályozással, tervezéssel és ütemezéssel, diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, kézírás-, beszéd- és arcfelismeréssel. Egy olyan komoly tudományággá vált, amely a valós életbeli problémákra próbál válaszokat adni.