Lázár János: Dolgozni kell, nem szabad elbizonytalanodni

„Új vasfüggönyt húznának fel az amerikaiak az oroszok határainál” – véli a miniszter

Pindroch Tamás – 2014.12.22. 10:15 –

„Hogyan képzeli bárki, hogy a szegénységben élő és segítségre szoruló választóim bizalmát el tudtam volna nyerni, ha kilógnék közülük, vagy lenézném őket” – mondta lapunknak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kifejtette, az urizálás vádjára, a lejárató kampányra, karaktergyilkosságra egy válasz lehet, a Fideszen belüli teljes egység. Arról is beszélt, szerinte az amerikai nagykövetség átvette az ellenzék szerepét, ők lépnek fel az elégedetlenkedők vezetőiként. Hozzátette, háborús helyzet van az Egyesült Államok és Oroszország között, az amerikaiak egy új vasfüggönyt akarnak húzni az oroszok határainál.

lazar„Három éve úgy kellett küzdenünk az országért, hogy csődhelyzet fenyegetett. Most, gazdasági értelemben az unió három legjobban teljesítő országa közé küzdöttük fel magunkat” (Fotó: Kövesdi Andrea)
– Hogy értékeli az ön felügyelete alá tartozó Információs Hivatal (IH), közkeletűbb nevén a magyar hírszerzés munkáját?

– A miniszterelnök 2010-ben a magyar hírszerzés legfontosabb feladatának nemzeti függetlenségünk védelmét szabta meg. Az ország szuverenitásának feltétele a pénzügyi és energiafüggőségünk mihamarabbi csökkentése. Minden magyar titkosszolgálat feladata az ország megerősítése, ennek érdekében önrendelkezésünk növelése. A miniszterelnök két éve ezért vonta a hírszerzés felügyeletét a Miniszterelnökség alá. Az IH működése most még hatékonyabbá válhat azzal, hogy az európai uniós ügyek is hozzánk kerültek a külügyi tárcától. Vannak olyan gazdasági érdekcsoportok – a bank-, a dohány-, az energetikai és a multinacionális cégek lobbija –, amelyek például az Európai Bizottságot próbálják felhasználni gazdasági érdekeik érvényesítésére. Természetesen Magyarország nem kémkedik a szövetségesei ellen, de jobb félni, mint megijedni. A hírszerzés feladatai a pénzügyi válság idején átalakultak, nem csupán az információszerzéssel, hanem pénzügyi és pénzpiaci elemzéssel is segíti a kormány munkáját. A hírszerzőktől nem konspirációs elméleteket, hanem pontos információ­kat várunk el. Egy olyan ország, ahol magas az állam és a lakosság devizahiteleinek aránya, sebezhetőbb, kiszolgáltatottabb a külföldi érdekeknek. Nem csoda, hogy az elmúlt években – a kormány ellehetetlenítésének szándékával – ilyen típusú támadással is szembe kellett néznünk. Az a dolgom, hogy a titkosszolgálatok munkatársai­nak a figyelmét ezekre a feladatokra irányítsam rá. Ehhez a kormány biztosítja a szükséges anyagi és személyi feltételeket. Remélem, a szolgálatok szemléletváltása sem marad el, jelentősen csökken az oroszos vagy nyugatias beidegződés, végre növekszik a hazánk függetlensége iránti elkötelezettség. Sajnos az utóbbi évek amerikai lehallgatási és megfigyelési botrányai rávilágítottak, hogy a szövetsége­seink nem tisztelik partnereiket, nincsenek gátlások és korlátok. Amerika a WikiLeaks-iratok szerint hazánkban is adatokat gyűjtött vezető politikusok magánéletét illetően is.

– Mi áll az amerikaiak Magyarországra kifejtett nyomásgyakorlása mögött?

– Az amerikai érdekek nem esnek egybe Magyarország érdekeivel. Az Egyesült Államok nem veszi figyelembe a regionális tradíciókat, az ország hagyományait. Sajnos nem akarják megérteni Közép-Európa történelmi és nemzeti sajátosságait. Természetesen ma léteznek olyan befolyásos egyesült államokbeli érdekcsoportok is, akikkel alapvető értékkérdésekben nem értünk egyet. Ez a világ erőszakosan és pénzzel terjeszti a meggyőződését, például lesöprik, hogy pártszimpátiától függetlenül a magyar társadalom kétharmada a családon egy férfi és egy nő kapcsolatát érti, és nekik ad jogot ahhoz, hogy gyermeket nevelhessenek.

– Melyik az erősebb szempont az amerikaiak részéről, a politikai vagy a gazdasági érdek mentén történő nyomásgyakorlás?

– Is-is. Amerika a jövőben gázimportőrből exportálóvá válik a palagáz kitermelésének köszönhetően, amihez meg kell teremtenie a piacot. Erről lehet tárgyalni, azonban biztos vagyok benne, hogy az erőpolitika alkalmazása nem jó módszer a piacszerzésre. Álláspontunk egyértelmű, Magyarország nem eladó. Sem az oroszoknak, sem az amerikaiaknak. Attól vásárolunk energiát, aki olcsón adja, és garantálni tudja, hogy az el is jut hozzánk.

– Azonban kis piac vagyunk, nem biztos, hogy csak ezért lettünk ilyen fontos terep az Egyesült Államok számára.

– Az Európai Unióban sajnos nincs gazdasági növekedés, ezért a közép-európai térség szerepe felértékelődött. Térségünkben van gazdasági lehetőség, innen tud erőt meríteni a kontinens nyugati része is. Az Egyesült Államok és Oroszország között háborús helyzet alakult ki, az amerikaiak pedig egy új vasfüggönyt akarnak húzni az oroszok határainál. Mi a huszonöt éve a Helmut Kohl német kancellár és Francois Mitterrand francia elnök által lefektetett alaptézisből indulunk ki: Európának szüksége van az oroszokra. A háború és egy orosz gazdasági összeomlás Európa és Magyarország számára beláthatatlan következményekkel jár. Nagy árat fogunk érte fizetni. Az orosz–ukrán válság közepette azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Kárpátalján több százezer magyar él, akiknek a jelentős része magyar állampolgár is. A kormány számára a legfontosabb, hogy őket megvédje.

– Ön is úgy gondolja, hogy az amerikaiak állnak az őszi tüntetéssorozat mögött?

– A tüntetések a bizonyítékai, hogy Magyarországon érvényesül a szabad véleménynyilvánítás joga. A demonstrációk azt mutatják, mintha az amerikai nagykövetség átvette volna a magyar ellenzék szerepét. Úgy tűnhet, lemondtak arról, hogy az ellenzéki pártok valaha is el tudnák nyerni a magyarok bizalmát, ezért inkább ők lépnek fel az elégedetlenkedők vezetőiként. Olyan kérdésekben foglalnak állást, amelyekben diplomaták nem szoktak. Meg akarják nekünk mondani, miképp viselkedjünk, mit gondoljunk a világról. Beleszólnak, hogyan kellene élnünk. Az Egyesült Államok szavának hitelességét vonja kétségbe, hogy az amerikai ügyvivő, André Goodfriend nem képes vagy nem meri elmondani a közvéleménynek, miért is tiltottak ki hat magyar állampolgárt. Az amerikaiaknak tisztelniük kellene Magyarország ezeréves történelmét, a hagyományainkat, amelyeket nem lehet külső erővel, nyomással megváltoztatni. A magyarok nem akarnak amerikaiak, németek vagy oroszok lenni. Mi magyarok akarunk maradni!

– De most ismét hintapolitikára kényszerülünk. Hogy lehet ezt eredményesen folytatni?

– Identitásunk és függetlenségünk megőrzéséért vívott küzdelmek jellemezték a történelmünket. Most ismét egy ilyen helyzettel állunk szemben. Meg vagyok róla győződve, hogy a magyar ellenzéki pártok nem fogják elárulni a hazájukat, nem asszisztálnak az amerikaiak törekvéseihez. Nem véletlen, hogy az amerikai követség utcára viszi a politikát, a demonstrációk aktív szervezője, bátorítója és szereplője.

– Goodfriend ide vagy oda, a kormány nem hibázott egy sor kérdésben, amely társadalmi elégedetlenséget szült?

– Októberben, az önkormányzati választások után kezdetét vette a kormányzás időszaka. Soha nem állítottuk, hogy hibátlanok lennénk, vagy azt, hogy tévedhetetlenek. A szavazók kétharmados felhatalmazását kaptuk arra, hogy egy független, erős Magyarországot építsünk fel, és nem futamodunk meg sem hazai, sem nemzetközi érdekek nyomása miatt.

– A Fidesz urizál, ez az egyik legfőbb, aktuális kritika önökkel szemben.

– Látható, hogy a fiatal fideszesek urizálása egy, az ellenzék és a sajtó által jól felépített politikai akció. Azt a képet akarják kialakítani rólunk, hogy a gazdagok pártja vagyunk, és csak a gazdagokat támogatjuk. Ez hazugság! Mi vezetjük be az ingyenes étkezést az óvodákban, mi nyitjuk meg a használtlakás-vásárlásra a szocpol lehetőségét, folyamatosan emeljük a minimálbért, drasztikusan lecsökkentettük a rezsit, növeljük a pedagógusbéreket, fizetésemelést hajtottunk végre az egészségügyben és a rendvédelmi dolgozók körében. A gazdaságpolitikánk eredményeképp eltűnt az infláció, amiről a baloldali politikusok és értelmiségiek mindig azt mondták, hogy a szegények adója. Mindezek mellett a legkiszolgáltatottabb rétegen, a devizahiteleseken is segítünk: ők 2015 első félévében látni fogják azzal, hogy huszonöt-harminc százalékkal csökken a törlesztőrészletük. Mi lennénk a gazdagok pártja? Lépéseink a szegényebbeknek teremtenek esélyt a felzárkózásra.

– De mindettől függetlenül úgy tűnik, hogy még a saját pártjában is kiverte a biztosítékot, hogy lakást vásárolt a kisfiának, illetve van egy több százezres órája.

– Remélem, maguk nem akarják programmá tenni, hogy aki a gyermekei javára takarékoskodik, az urizál. Tudom, hogy sokan vannak, akik erre nem képesek, és azért dolgozom, hogy esélyt kapjanak erre. Ugyanakkor az én városomban az élet normális rendje, hogy az ember erejéhez mérten támogatja gyermekeit, és igyekszik biztosítani a jövőjüket. Ez egy polgári társadalomban nem lehet szégyen, inkább erény. Lássunk tisztán, ma egy ellenzék által szervezett, irigységre épülő politikai akció van folyamatban, korrupcióval és urizálással vádolnak mindenkit, leginkább a fiatalabb politikusokat, akik hatalmon vannak. Teszik ezt azok velem, akik az elmúlt huszonöt évben a budai hegyekből tekintettek le a magyar valóságra, miközben nekem az ország egy szegény vidékén kellett hét alkalommal megküzdenem a bizalomért. Hogyan képzeli bárki, hogy a szegénységben élő és segítségre szoruló választóim bizalmát el tudtam volna nyerni, ha kilógnék közülük, vagy lenézném őket. A politikában erre a vádra, lejárató kampányra, karaktergyilkosságra egy válasz lehet, a Fideszen belüli teljes egység.

– Mit tudnak tenni a népszerűség-csökkenés ellen?

– A döntések vitával és következményekkel járnak. A mai kormány, miközben jó néhány csoportnak érdeksérelmeket okoz, nem hagyja magát rángatni. A sajtó mögötti érdekcsoportok jól használják az újságírókat az emberek hergelésére. Nézze meg, mi történik az RTL Klubnál,
amelynek tulajdonosa, a német Bertelsmann csoport súlyos anyagi veszteséget szenvedett a reklámadó miatt. Ide tartozik jó néhány oligarcha is, akik nem tudnak közel férni az állami forrásokhoz, és ezért tollba mondják bűbájos kérdéseiket az egzisztenciálisan nekik kiszolgáltatott újságíróknak. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy amerikai pénzből román oknyomozó újságírók készítik fel bizonyos internetes újságok munkatársait, bár tudom, az már csak a legenda része, de mintha ez is az amerikai műveletek keretében történne.

– Csak az a kérdés, hogy a népszerűség-csökkenés tendencia lesz-e, folyamatos eséssel, vagy egy hullámról van szó, amelynek most épp az alján állnak.

– Nem szabad elbizonytalanodni, dolgozni kell! Ha 2011–12–13-ban Orbán Viktor elbizonytalanodott volna, akkor nem következik be a választási siker 2014-ben. Akkoriban voltak olyan pillanatok, amikor a mostani állásnál népszerűtlenebb volt a Fidesz. Nem rezeltünk be, nem sunnyogtunk, hanem beleálltunk a csatába, felvettük a kesztyűt, és végül győztünk. A népszerűségvesztés utáni bizalomelnyerés az eddigieknél sokkal több munkát jelent. Három éve úgy kellett küzdenünk az országért, hogy csődhelyzet fenyegetett. Most, gazdasági értelemben az unió három legjobban teljesítő országa közé küzdöttük fel magunkat. Nincs olyan nyugati elemzés, amely ne ismerné el a gazdasági teljesítményünket, mi pedig abba a hibába esünk, hogy elbizonytalanodunk. Semmi okunk nincsen erre, jó úton haladunk. Nem berezelni kell, hanem dolgozni!

– A rezsicsökkentés számított az előző ciklusban a Fidesz „csodafegyverének”. Most mivel akarják megszólítani és maguk mögé állítani a szavazókat?

– Továbblépünk a gazdasági és az állami rezsicsökkentés irányába. Mérsékeljük az illetékek, a bírságok dí­jait, több szolgáltatást kívánunk nyújtani, mindezt átláthatóbb viszonyok között. Mindent el fogunk követni, hogy a gazdaság szereplői, különösen az iparban, olcsó áramhoz jussanak. A kormány célja, hogy a régióban mi legyünk a legerősebb ország. A gazdasági versenyképességünk növelése érdekében fogjuk átszervezni a szakképzést, fejlesztjük az oktatási rendszert, és modernizáljuk az országot. Az uniós adófizetők mindehhez óriási anyagi támogatást nyújtanak. Erős államra van szükség, a bürokrácia csökkentése pedig növeli a versenyképességünket. Mindez további vitákkal jár, de egy hatékony, olcsó és jól működő állam megéri a politikai csatákat.

– A bürokrácia leépítése milyen létszámú elbocsátással jár majd?

– Százkilencvennyolc járás van az országban, 2015 végére 260 kormányablakot alakítunk ki. A járási struktúra jól működik, közel van az emberekhez. Ezzel szemben 925 ezren dolgoznak az államigazgatásban, miközben összesen négymillióan fizetnek adót. A hárommillió adófizető tartja el a jelenlegi bürokráciát. Ráadásul ez egy fordított piramis: minél följebb megyünk az állami hivatali ranglétrán, annál többen dolgoznak. Míg az állampolgárokkal, az ügyfelekkel egy ember találkozik, neki már két főnöke van, akik fölött négyen állnak. Ez megengedhetetlen. Ma például a kormányhivatalokban 26 ezer dolgozóra, háromezer-ötszáz vezető jut. Ezt nem lehet ésszerűnek nevezni. Ezért nincs értelme arról beszélni, hány embert kell elbocsátani, mert van olyan terület, ahol le kell építeni, de van olyan is, ahol fel kell venni munkatársakat. Az állam feladata, hogy szolgálja az embereket, ezért olyan ügyekkel kell foglalkoznunk, amely érdekli a választókat, és az életminőségüket jobbá teszik. Ilyen például a háziorvosi rendszer megerősítése, valamint az, hogy a betegségeket megelőzzük. Vajon a társadalombiztosítás számára ugyanolyan kockázatot jelent az az ember, aki rendszeresen részt vesz a szűrővizsgálatokon, mint az, aki nem megy el? Az állam hogyan tudja honorálni azt, ha valaki foglalkozik a betegségek megelőzésével, az előzetes kontrollal? Csak mintaképpen kiragadtam egy példát, de hozhatnám a tömegközlekedést is, amire az időnket, energiáinkat és a bizalmat használnunk kellene.

– A tömegközlekedés átalakítása mikor indul? Milyen változtatásokra kell számítania az utazóknak?

– Járási szinten akarjuk megszervezni az állami szolgáltatásokat, így alakítjuk majd ki az egészségügyi, oktatási centrumokat. Addig már sok kormány eljutott, hogy az egészségügyi, oktatási és szociális rendszereket átalakítsa, de ezt még soha, senki nem egyeztette az ország közlekedési térképével. Szeretnénk elérni, hogy az egészségügy átalakítása kapcsán arról is beszéljünk, hogy a beteg hogyan jut el az adott kórházba. Van, ahol a vasutat, van, ahol a buszközlekedést kell átszervezni, de olyan része is akad az országnak, ahol a tömegközlekedést nem lehet igénybe venni, ott bizony autóval lehet csak eljutni az ellátási központokhoz. Meg kell változtatni azt a gyakorlatot, hogy a Volán évek óta nem hajlandó figyelembe venni a menetrendek összeállításakor az utazóközönség igényeit. Ki kell alakítanunk az egységes, országos közlekedésszervezési rendszert, a vasutat és a buszjáratokat összehangolva egyeztetni kell a menetrendeket. Felháborító, hogy ezek a rendszerváltás után huszonöt évvel még mindig rendezetlen kérdések.

– Mintha nem is a miniszter, hanem még mindig a polgármester beszélne önből.

– Ha ezt így látja, az nekem dicséret. A miniszterelnök elvárja tőlem, hogy ilyen ügyekkel foglalkozzam. Ezt a polgármesterként is rám jellemző lendülettel, vehemenciával teszem. Keresem a megoldásokat, mert az elmúlt tizenöt évben megtanultam, hogy sem az emberek nélkül, sem az emberek ellenére nem lehet egy közösséget kormányozni. Az utóbbi időben mindenfelől kapom a kritikákat, részben alappal, részben nélküle. Vannak, akiknek túl gyors vagy túl határozott a stílusom, de meggyőződésem, hogy csak ilyen céltudatos politikával és rengeteg munkával tudjuk az ország érdekeit szolgálni.