A szellem alkonya

Az Alzheimer-kór kockázatát a magas vérnyomás, a rosszul kezelt cukorbetegség, az elhízás is mind növelik, de ezeket a rizikófaktorokat befolyásolni tudjuk

Varga Bence – 2018.09.21. 02:27 –

Huszonnégy éve ezen a napon tartják az Alzheimer-kór világnapját. Az időseket érintő betegség súlyos szellemi leépüléshez vezet, amely komoly szociális terheket is jelent a társadalom számára. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint fontos időben felismerni és kezeltetni, hiszen a folyamat lelassítható az ismert rizikófaktorok befolyásolásával.

Szeptember 21-én, azaz ma van az Alzheimer világnap. A kór, amelyet gyakran az időskor betegségének is neveznek, egy bajor orvos és pszichiáterről, Alois Alzheimerről kapta a nevét, aki a 20. század elején írt róla először. A világnap megtartását 1994-ben kezdeményezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI).

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb oka, amely a beteg súlyos szellemi leépülését vonja magával, akár olyan szinten is, hogy az érintett képtelen legyen ellátni a hétköznapi teendőit. Súlyosabb esetben a beteg étvágya is megromolhat, elveszítheti a kontrollt izmai felett és agresszívvá is válhat. A betegség az idegrendszer patológiai elváltozásaival és idegsejt-pusztulással jár, mivel az egészséges agyszöveteket támadja meg.

Világszerte ötvenmillióra becsülik a demencia előfordulását, de harminc éven belül száz millióra emelkedhet a betegek száma. A legkülönbözőbb becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hazánkban hány Alzheimer-kórban szenvedő beteg él, az biztos, hogy százezres nagyságrendről beszélhetünk – ismertette lapunkkal Csiba László, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke. Hozzátette, a társadalom elöregedése miatt további növekedéssel számolhatunk, hiszen hatvan felett a gyakoriság tíz évente duplázódik. Óriási szociális kihívást jelent számukra is biztosítani a méltányos élet lehetőségét.

Csiba László ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Alzheimer-kór csupán a leépülés egyik válfaja. A kóros feledékenység csak egy tünet, ezért el kell dönteni, valóban alzheimeres betegről van-e szó, vagy a feledékenység egy másik betegséghez társuló tünet. Többek között agydaganat, hormonzavar, depresszió vagy vitaminhiány is okozhat kóros feledékenységet – figyelmeztetett a szakértő. Ha a családtagok valamelyikénél memóriazavart, az érdeklődés beszűkülését, a készségek gyengülését tapasztaljuk, a beteget ki kell vizsgálni. Az igazi demens gyakran nem panaszkodik memóriazavarra, a változást a környezet észleli. Egyszerű teszttel megállapítható, hogy valakinél valóban gyanakodhatunk-e Alzheimer-kórra. Kérjük meg, hogy rajzoljon le egy analóg órát, amelynek mutatói például fél tizenegyet vagy négy órát jeleznek. Ha nem sikerül, érdemes további vizsgálatokat kezdeményezni – javasolta.

Az Alzheimer-kór okait bár nem ismerjük, azt azonban igen, hogy mely rizikófaktorok növelik a megbetegedés esélyeit – hangsúlyozta Csiba László. Magas vérnyomás, fej-traumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, illetve az elhízás is mind növelik az Alzheimer-kór kockázatát. A szellemi és fizikai aktivitás azonban kedvező hatású. A rizikófaktorok ismerete azért fontos, mert a betegség ugyan nem gyógyítható, ezeket a tényezőket azonban befolyásolni tudjuk.