Laza marad a jegybanki politika

Az alacsony infláció az elsődleges cél, így nem várható szigorítás

Putsay Gábor – 2018.09.06. 03:02 –

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődlegesen az inflációs cél fenntartható elérésére törekszik, eszerint határozza meg a kamatpolitikát. Elemzői vélemény szerint a gyenge árfolyam azonban mindenképpen kikezdheti az alacsony inflációt.

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül támogatták az alapkamat 0,90 százalékon tartását a legutóbbi, augusztus 21-i kamatdöntő ülésen – derült ki a tegnap közzétett rövidített jegyzőkönyvből. Újra megerősítették: az MNB egyetlen horgonya az infláció, és elsődleges célja az inflációs cél fenntartható elérése. A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs cél – ami jelenleg három százalék – fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges.

Az inflációs nyomás nagyobb a gyenge árfolyam miatt, mint azt a jegybank értékeli, és erre mindenképpen reagálni kellene – közölte lapunkkal Németh Dávid, a K&H Bank makrogazdasági elemzője.

A kockázatokat figyelembe kell venni, ugyanis vannak olyan termékek, például az új gépjárművek, amelyek éppen a gyenge árfolyam miatt kezdtek el drágulni, ami viszont felfelé hajtja az inflációt. Emellett a két számjegyű béremelés is begyűrűzik az árakba. Az elemző szerint rövid távon arra nem lehet számítani, hogy a jegybank változtatna a jelenlegi monetáris politikáján, vagyis alacsonyan tartják a kamatot, és követik a gyenge árfolyampolitikát. Németh Dávid szerint a következő tizenkét hónapban három százalék felett, 3,5 százalék körül lesz az infláció. Ugyanakkor ez még nem jelent problémát, gond akkor van, amikor az infláció gyorsabban növekszik, mint a gazdasági hatékonyság és termelékenység. Véleménye szerint célszerű alacsonyan tartani az inflációt, a legjobban akkor járunk, ha az áremelkedés üteme nálunk nem magasabb, mint az eurozónában, viszont magasabb a termelékenységünk. Ebben az esetben növekszik a vásárlóerőnk, és ez az életszínvonalra is kedvező hatással van.

Londoni elemzők szerint a devizaárfolyam inflációs átszűrődésének egyébként is még mindig kevés jele van, a júliusi 3,4 százalékos tizenkét havi infláció pontosan megfelelt az MNB előrejelzésének. Az egyetlen jelentősebb felhajtóerőt a kosáron belül az új járművek jelentették, amelyek havi összevetésben 3,1 százalékkal drágultak, és ez korai jele lehet az árfolyam-átszűrődésnek  – adta hírül a távirati iroda.
Valószínűsíthető, hogy az MNB a szeptemberi kamatdöntő ülésen óvakodik bármiféle olyan jelzéstől, amely monetáris szigorítási ciklus kezdetére utalna, mivel ez forinterősödési nyomást eredményezhetne – jósolták a Bank of America-Merrill Lynch elemzői. A ház elemzői szerint az MNB 2019 közepéig kivár a következő kamatemeléssel, mivel azért, hogy megakadályozza a forinterősödést, csak lemaradással kívánja követni az Európai Központi Bank emelési ciklusát.


Pénztörténeti múzeum a Postapalotában

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi tudatosság növelése és a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében pénz- és banktörténeti múzeumot, valamint a gazdasági ismeretek megértését segítő látogatóközpontot hoz létre az újjászülető Széll Kálmán téri egykori Postapalota épületében – közölte tegnap az MNB a távirati irodával. A modernizált épület 2020-ban nyitja meg kapuit.

A leendő pénzmúzeummal és látogatóközponttal a jegybank szándéka szerint „lebontja a pénzzel és a gazdaság működésével kapcsolatos tabukat, és bemutatja, hogy a pénz sokkal több, mint érmék és bankjegyek összessége”.