Életmentő a daganat korai észlelése

Az ősszel induló vastag- és végbélszűrési program egyik célja, hogy az érintett ötven–hetven év közöttiek két év alatt mind átessenek a szűrésen, és ha szükséges, a további vizsgálatokon is – mondta lapunknak Füredi Gyula aktív háziorvos, akit a program gyakorlati részleteiről is kérdeztünk. Az egyik legfontosabb, amit kiemelt, hogy a vastag- és végbélszűrésen nem kötelező részt venni, önkéntes alapú, hiszen „eddig is és a jövőben is bárki kérheti a háziorvosától a tb-támogatott vizsgálatot”. Ugyanakkor a mostani, kampányszerű szűrés célja, hogy a rizikócsoportban olyan embereknél is felfedezzék az egyébként rendkívül lassan kialakuló betegséget, akiknél egyelőre még tüneteket sem okoz – mondta Füredi Gyula. Kásler Miklós az előző héten jelentette be, hogy az ősztől vastag- és végbélszűrési program indul, amelyen reményeik szerint a következő két évben körülbelül 2,4 millió férfi és nő vesz majd részt.

A humántárca vezetője ismertette, kétévente megismétlik majd a programot, a vizsgálandók első csoportja pedig várhatóan szeptemberben kapja meg az értesítést. Kiemelte azt is, vastag- és végbéldaganatban évente ötezer ember hal meg, noha a betegség, ha időben felismerik, gyógyítható, és a szövődmények, a súlyosabb baj megelőzhető. Kovács Attila országos tisztifőorvos a részleteket ismertetve közölte, rövidesen úgynevezett meghívóleveleket küldenek ki, amelyekben azt kérik az érintettektől, forduljanak a háziorvosukhoz, akiktől tájékoztatást és a – teljesen fájdalommentes – mintavételhez szükséges csomagot kapnak.

Füredi Gyula lapunknak kifejtette, a csomagban úgynevezett mintavételi anyag is lesz, amelyet később, a székletmintával együtt laboratóriumi vizsgálatra küldenek. Ezt követően – folytatta – már csak azokat hívják be végbéltükrözéses, hivatalos nevén kolonoszkópiás vizsgálatra, akiknél a minta alapján gyanú merül fel arra, hogy polipjuk vagy daganatuk van. „Amennyiben a minta negatív, az illetőnek a következő két évben ezzel kapcsolatban semmi dolga nincsen. Ha pozitív, indokolt a kolonoszkópiás vizsgálat, amely sok mindent kimutathat, de nem kell a legrosszabbra gondolni azonnal: lehet jó- vagy rosszindulatú daganat, de akár fekély is. A lényeg, hogy azonosítani kell a vérzés okát” – fejtette ki Füredi Gyula, aki elmondta, természetesen a további vizsgálatok is tb-támogatottak, és számítani lehet arra, hogy roham lesz, amit megfelelően kezelni is kell.

A szűrőprogram első szakaszában egyébként ezerhatszáz-ezerhétszáz háziorvos vesz részt önkéntesen, de 2019. július 1-jétől már beépül a teendőik közé, tehát kötelezően végzendő feladat lesz. A tiszti főorvos szerint a rendszert úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek várólisták, ehhez pedig egyebek mellett megfelelő számú és felszereltségű kolonoszkópiás laboratóriumra van szükség. Jelenleg ötven ilyen laboratórium vesz részt a programban, amelyek a legmodernebb műszerekkel vannak felszerelve.

A szűrésekről általában Füredi Gyula azt mondta, a részvételi hajlandóság többnyire terület- és szocializáltságfüggő. A háziorvos, aki Vácon vezeti praxisát, kezdettől fogva „szűrésbeállítottságú”, ami elmondása szerint annyit tesz, hogy a körzetéhez tartozó páciensek többé-kevésbé folyamatosan járnak megelőző vizsgálatokra, még akkor is, ha egyébként betegségnek semmi látható jele nincsen.
Hangsúlyozta, az alapszűréseken – vagyis a testsúly- és vérnyomásmérésen, illetve az alap laborvizsgálatokon – túl rendkívül fontos és ajánlott férfiaknál a rendszeres prosztatavizsgálat, a nőknél pedig a mammográfia és a méhnyakrákszűrés.

„A megelőző vizsgálatok lényege a korai észlelés, vagyis, hogy az adott betegséget akkor csípjük el, amikor még nem okoz semmilyen tünetet. Erre a mai diagnosztikai viszonyok lehetőséget adnak, de az sem elhanyagolható szempont, hogy az időben elkezdett kezelésnél a legnagyobb a gyógyulás esélye” – fogalmazott a háziorvos.