Évről évre tovább szűkül a bérolló

Szalai Piroska: A szakképzett munkaerő egyre nagyobb hiánya a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákhoz közeli szektorokban is érzékelhető béremelkedést hozott

M. Orbán András, Zováthi Domokos – 2018.08.28. 03:39 –

A keresetek folyamatos növekedésével párhuzamosan szűkült a bérolló is az elmúlt években – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átlagos, egy főre jutó havi munkaerőköltséget összesítő statisztikáit összegezve.

munkaAz építőipar is azon ágazatokhoz tartozik, ahol az átlagnál jobban nőnek a fizetések (Fotó: Ficsor Márton)
A legfigyelemreméltóbb tendencia, hogy 2016 júniusa és 2018 júniusa között negyedével nőtt az átlagkereset. A bruttó keresetek növekedésével párhuzamosan a munkaerőköltség is növekedett, azonban a járulékcsökkentésnek köszönhetően a béreknél kisebb mértékben – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a KSH havi munkaerőköltséget összesítő statisztikáit összegezve. Hozzátette: bár a kereseti és munkaerőköltségi listát a feldolgozóiparon belül a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás alágazat vezeti, ahol az átlagos bruttó bér 791 ezer forint volt tavaly, azonban jóval többen tevékenykednek a bruttó félmillió forint feletti kereseti lehetőséget biztosító pénzügyi, biztosítási szektorban, az infokommunikáció vagy pedig a villamosenergia-ipar területén.

Szalai Piroska kiemelte, az utóbbi években a keresetek növekedésével egyidejűleg szűkült a bérolló, arányaiban azokban az ágazatokban nőttek a keretesek, ahol az alacsonyabb jövedelműek dolgoznak. A KSH összesítése az alacsony jövedelmű és bérköltségű ágazatokként említi az átlagosnál nagyobb jövedelem-emelkedést mutatókat, így az egészségügyet, a szociális területet, az építőipart, illetve a szálláshely-szolgáltatást is. Ennek hátterében a garantált bérminimum jelentős emelkedése is meghúzódik, amely nagyobb mértékben nőtt a minimálbérnél, emellett több (szakképzett) munkavállaló kap garantált bérminimumot, mint ahányan minimálbért keresnek. A szakértő szerint a szakképzett munkaerő hiánya a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákhoz közeli szektorokban is béremelkedést hozott.

Hozzátette, a bérek emelkedése hazánkban évek óta tartó folyamat, amelyet el kellett indítani annak érdekében, hogy a magyar bérek felzárkózzanak az európai uniós színvonalhoz. Ha az idei első fél évet nézzük, tíz százalék feletti bérnövekedésről beszélhetünk, Szalai Piroska szerint pedig a következő években is további emelkedés valószínűsíthető. Sőt, a gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet idei előrejelzése a régión belül hazánkban valószínűsíti a keresetek legnagyobb arányú emelkedését. A hatéves bérmegállapodás kapcsán emlékeztetett, az nem csupán a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedését rögzítette, hanem a munkáltatói terhek jelentős csökkenését is. Emiatt lehetséges az, hogy a munkáltatói terhek kevésbé emelkedtek, mint a bérek. A szociális hozzájárulási adó néhány évvel ezelőtt még huszonnyolc százalék volt, jövőre 17,5 százalékra mérséklődik. A szakértő szerint év végére akár bruttó 330 ezer forintra is nőhet az átlagkereset.


Hatékonyabb, modernebb munkaügyi kirendeltségek
Könnyebb az elhelyezkedés

A munkaügyi hivatalok foglalkoztatási osztályai hatékonyságának növelésére, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésének segítésére indított programot az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (Ofa) Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében, ahol csökkent a munkanélküliség.

A 656 millió forint értékű, költségvetési forrásból megvalósuló, elhelyezkedést segítő projekt szakmai konferenciáját tegnap tartották Kisvárdán. Az egyelőre két megyében megvalósuló program lényege, hogy a „piaci igényeknek megfelelően” alakuljanak át és váljanak működési-hatékonysági szempontból modernebbé a munkaügyi kirendeltségek foglalkoztatási osztályai – mondta Karakó László, az Ofa ügyvezető igazgatója. Ennek segítségével gyorsíthatóvá válik a munkanélküliek, a dolgozni akaró inaktívak és a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra való visszatérése. Karakó László hozzátette, a programba bevont külső szakmai partner segítségével először elemzik a foglalkoztatási osztályok működését, majd a munkaerő-kínálatot és -keresletet támogató rendszereket dolgozzák ki, amelyeket később a gyakorlatban alkalmaznak.

A projekt úgynevezett navigátorok kiválasztását és képzését is tartalmazza, akik segítenek az új módszerek bevezetésében. Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkaerőpiaci adatokról szólva elmondta, 2010 és 2017 között 180 ezerről 244 ezerre emelkedett a foglalkoztatottak száma, 2018 második negyedévétől a számuk tovább bővült. A munkanélküliek száma negyvenezerről 23 ezerre, a regisztrált álláskeresőké pedig 57 ezerről 31 ezerre esett vissza 2010 és 2017 között, míg Hajdú-Biharban szintén hasonló a tendencia.


Folytatódik a közép-európai térség gazdasági fejlődése
Marakodás a munkaerőért

A kormány nem kíván bevándorlókat alkalmazni sem a demográfiai, sem a munkapiaci helyzet megoldására, hanem inkább a munkapiaci részvétel ösztönzésével próbálja növelni a munkaerő-kínálatot.

A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük a Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt „fogy a gőz” a térségi gazdaságokból – áll a Financial Times tegnapi térségi elemzésében. A londoni gazdasági napilap online kiadásán megjelent írás szerint a térségi fejlődés egyelőre folytatódik, a régiós gazdaságok az idén várhatóan négy százalék körüli ütemben növekednek, ám a munkaerő-kínálati kapacitás már a határaihoz közelít. Eurostat-adatokat idézve a Financial Times kiemeli: a júniussal zárult három hónapban a magyar iparvállalatok 86,6 százaléka jelezte, hogy a következő negyedévben a munkaerőhiány korlátozza a termelésüket. A vizsgált térségen belül ez a legmagasabb arány: Lengyelországban az ipari cégek 49,7 százaléka, Csehországban 43,2 százaléka tett közzé hasonló előrejelzést, de e két országban is a kétszeresére emelkedett ez az arány az elmúlt két évben.

Az elemzés hosszan fejtegeti, hogy ebben a környezetben „dühödt marakodás” alakult ki a munkaerőért, és ez Magyarországon az idei első negyedévben tíz százalékkal, Csehországban kilenc százalékkal, Szlovákiában 8,5 százalékkal, Lengyelországban nyolc százalékkal növelte a munkaköltségeket az egy évvel korábbi szinthez képest. A lap szerint Magyarország ugyanakkor a munkapiaci részvétel ösztönzésével próbálja növelni a munkaerő-kínálatot. Kovács Zoltán kormányszóvivő kijelentette: a kormány véleménye szerint gazdasági előnyök származnak abból, ha egy ország a saját lakosságára, a saját önazonossági környezetére támaszkodik. A kormányszóvivő hozzátette, hogy a kormány nem kíván bevándorlókat alkalmazni sem a demográfiai, sem a munkapiaci helyzet megoldására.