„A betegek is igénylik, hogy kezelőorvosuk lehívja az adataikat”

Szabó Bálint: Tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, nagyjából hétszáz ellátót érint a novemberi kötelező csatlakozás, őket már tájékoztattuk, szükséges, hogy felvegyék velünk a kapcsolatot

Jobbágyi Zsófia – 2018.08.15. 01:05 –

Egy éve működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, vagyis az EESZT, amelyet a 2017-es indulás óta kötelezően használnak a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, háziorvosok, valamint a patikák. Az idén novembertől bővül a felhasználók köre, ezzel a páciensek számára még biztonságosabb terápiát nyújthatnak a kezelőorvosok. Szabó Bálintot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főosztályvezetőjét, a program vezetőjét kérdeztük az EESZT használatáról és a csatlakozásra kötelezett intézmények köréről.

Szabó Bálint 20180815 Kérdőívet indítottunk, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, aki a rendszert használja. Több mint hatezer választ dolgoztunk már fel, ennek mentén csiszoljuk tovább az EESZT-t – mondta a programvezető (Fotó: Bodnár Patrícia)
–  Idén novemberig kell a magánszolgáltatóknak csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, ám nem mindegyiknek. Miért a kivétel?

–  A szabályozás pontosan úgy szól, hogy azoknak a nem közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó intézményeknek kötelező a csatlakozás az idén november 1-ig, amelyek jelenleg is kötelezve vannak valamilyen elektronikus adatszolgáltatásra. Tehát az a magánszolgáltató kötelezett a csatlakozásra, aki a Központi Implantátumregiszterbe vagy a Nemzeti Protézisregiszterbe jelent. Ebbe a körbe tartozik az implantológia az emlősebészetben és a fogászatban, a traumatológián belül pedig a csípőprotézis beültetését végző magánszolgáltatók, emellett a szemlencse beültetést végző, illetve a fix hallókészüléket beépítő szolgáltatói kör. Nagyjából hétszáz ellátót érint a novemberi kötelező csatlakozás, akiket tájékoztattunk erről a kötelezettségről. Az idő szorít, ahhoz ugyanis, hogy egy informatikai rendszert összekössenek az EESZT-vel, körülbelül három hónap szükséges. Ezért fontos, hogy ők is felvegyék velünk a kapcsolatot. Ügyfélszolgálatunk készséggel áll minden érdeklődő rendelkezésére, és az összes információt megtalálják E-egeszsegugy.gov.hu című honlapunkon. A többiek egyelőre nem kötelezettek csatlakozásra, ágazatvezetői döntés lesz a végső dátum meghatározása.

–  Az állami szolgáltatók nagyjából már egy éve csatlakoztak. Az egészségügy különböző szintjein milyen arányban használják az ágazatban a rendszert?

–  Az államilag finanszírozott ellátást nyújtó intézmények tavaly november 1-jéig léptek be az EESZT-be. Ez a csatlakozás egyrészt az adatoknak az EESZT-be történő bejuttatására vonatkozik, másrészt lehetőséget ad azok kinyerésére is a hatékonyabb gyógyítás érdekében. Fontos, hogy úgy alakítottuk ki az EESZT-t, hogy az adatok szolgáltatása ne jelentsen plusz munkát azoknak, akik napi szinten dolgoznak a rendszerrel. A fekvőbeteg intézményeknek már száz százaléka csatlakozott és aktív használó, ugyanez igaz a patikák esetében is. A háziorvosok és a járóbeteg szakellátók esetében még van hiány, ezeken a területeken nyolcvan és kilencven százalék közötti a felhasználói arány.

–  Mi lehet az oka annak, hogy pél­dául egy háziorvos nem csatlakozik? Lehet-e ez tőle független, például infrastrukturális körülmény?

–  Igen, vannak természetesen olyanok is, akik technikai, infrastrukturális okokra hivatkoznak.

–  Akinél ez a nem csatlakozás oka, kap segítséget?

–  Minden kérésnek eleget teszünk. Az orvosi rendszerekre szakosodott szoftverfejlesztőket folyamatosan támogatjuk, illetve azokkal az ellátókkal, akik, amelyek még nem csatlakoztak, folyamatosan keressük a kapcsolatot és próbáljuk kideríteni, mi a probléma. A rendszert egyébként úgy alakítottuk ki, hogy még a korábban bekötött – esetlegesen gyengébb minőségű – internet sávszélessége se okozhasson gondot. Ez annyit jelent, hogy akárcsak az online pénztárgépek esetében, az EESZT is már nagyon vékony sávszélességű internetkapcsolaton keresztül is tud kommunikálni. Illetve régebbi operációs rendszereken és számítógépeken is képesek futni az EESZT-re csatlakoztatott orvosi rendszerek.

–  Milyen gyakorisággal hívnak le információt az EESZT-ből?

–  Egyértelműen a patikákban zajlik a legnagyobb adatforgalom, a receptek csaknem hetven százalékát már elektronikus úton írják fel. Amikor még nem volt EESZT, akkor is legfeljebb nyolcvan százalékát állították ki számítógéppel a vényeknek, a maradék húsz százalékot kézzel írták fel. Vagyis számunkra az elméleti határ az nyolcvan százalék, ehhez pedig jelen pillanatban már igen közel állunk. Egyre inkább érezhető az a gyakorlat is, hogy a betegek igénylik, a kezelőorvosuk hívja le az adataikat az EESZT-ből. A gyógyítási folyamatban ez a valódi haszna a rendszernek.

–  Jelenleg milyen időintervallumra visszamenőleg tárol adatokat a betegekről a rendszer?

–  Tavaly novemberben csatlakoztak fel az állami szolgáltatók, ekkor üresen indult a rendszer, tehát semmilyen előzmény-adatot nem tárolt. Innentől kezdve viszont rögzítette a vizsgálatokat, úgyhogy nagyjából egy évre visszamenőleg lehet lekérdezni információkat belőle. Mivel azonban volt olyan intézmény, amely már a pilot időszakban, tehát tavaly áprilisban vagy májusban csatlakozott, így előfordulhat, hogy abból az időszakból is vannak tárolt betegadatok. A legkorábbi információ 2017. februári lehet.

–  Korábban arról volt szó, hogy akár tíz évvel ezelőtti vizsgálatok eredményeit is le lehet majd hívni az EESZT-ből.

–  Igen, folyamatos a továbbfejlesztés, ennek része a visszamenőleges adatbetöltés, ami az orvosok és az állampolgárok igénye is. Közös megállapodás alapján azonban legfeljebb öt évre visszamenőleg töltjük fel az információkat. Erre a rendszer nagyjából 2019 végére lesz képes. Az ágazatban számos területről gyűjtöttünk információt arról, milyen időintervallumra visszamenőleg kell ahhoz adatot kapniuk egy betegről, hogy annak alapján a mindennapi ellátásban teljes képük legyen. Ez az oka az ötéves visszatöltési intervallumnak.

–  A betegadatokhoz való hozzáférést le is lehet tiltani. Körülbelül hányan éltek eddig ezzel a lehetőséggel?

–  A digitális önrendelkezés jogát folyamatosan biztosítanunk kell, vagyis a beteg dönt a saját adatainak hozzáférhetőségéről. Ez volt a legelső élesített eleme a rendszernek. Ez másfél éve működik, azóta csupán tíz-tizenegyezer állampolgár gyakorolt kontrollt az adatai felett, ami azt bizonyítja, hogy a rendszerben az egészségügyi adatok láthatóságára vonatkozó alapbeállításokat a lakosság elég biztonságosnak tartja. Az EESZT lényege, hogy a kezelőorvos lássa a betege adatait, így pontosabb képet kapjon a korábbi vagy párhuzamosan futó terápiákról, majd az általa felírt terápia is megalapozottabb legyen, amitől pedig biztosabb és gyorsabb gyógyulás várható.

–  Milyen visszajelzéseket kapnak az orvosoktól és a betegektől?

–  Külön kérdőívet indítottunk az ágazatban, hogy mindenki elmondhassa a véleményét azok közül, akik a rendszert használják. Több mint hatezer választ dolgoztunk már fel és tanultunk is belőle, ennek mentén csiszoljuk tovább az EESZT-t. Az állampolgárok e-mailben és telefonon is jelezhetik nekünk a problémáikat vagy az igényeiket. Jelen pillanatban a magánszolgáltatók bekötése a legfontosabb feladatunk, ezen a területen vagyunk a legaktívabbak.

–  A beteg kezdeményezheti az orvosánál, hogy az csatlakozzon a rendszerhez?

–  Természetesen igen, egyébként sok olyan intézmény van, ahol nem kötelező az EESZT, mégis használják a rendszert. Ennek az az oka, hogy információkat, adatokat látnak a betegeik azon kezeléseiről, amelyeket a páciens nem náluk végeztetett, tehát ami az EESZT lényege a betegellátás szempontjából.

–  Van-e hátráltató következménye annak, hogy sok olyan magánszolgáltató van, amelynek nem kötelező a csatlakozása és ezt nem is teszi meg?

–  Problémát jelent a betegnek, mert nem biztos, hogy megkapja a lehető leghatékonyabb kezelést, hiszen az orvos sem kap róla teljes képet. Az orvosok oldaláról természetesen ez ugyanúgy igaz, hiszen az EESZT-ből származó információk hiányában nem biztos, hogy teljes képe van a betegről, vagy esetleg olyan vizsgálatokat rendel el feleslegesen, amelyekkel kapcsolatban az EESZT-ből kaphatott volna információkat.

–  A betegek mennyivel többen igényeltek e-személyit az EESZT indulása óta?

–  Ahhoz, hogy egy orvos hozzáférjen a rendszerhez, szüksége van e-személyire. Így 2017 novemberére az összes orvos, aki az állami szférában dolgozik, kiváltotta a sajátját. Viszont a betegek is élhetnek ezzel a lehetőséggel, például bármelyik patikában kiválthatják a gyógyszerüket e-személyivel akkor is, ha nincs náluk a recept. Sokan élnek már ezzel a lehetőséggel. Nemsokára pedig a kórházakban is elegendő lesz az e-személyi a betegfelvételhez. Az EESZT már biztosítja ezt a lehetőséget, mindössze azon múlik a szolgáltatás használatba vétele, hogy a kórházi informá­ciós rendszerek fejlesztői ezt mikor tudják beépíteni a rendszerükbe.