Őry MariannTerror önerőből

Álláspont. A véleményterror mára odáig jutott, hogy a dzsihadista terrorral karöltve kiirtja az európai kultúrát, hagyományainkat, hitünket és közben minket is

Őry Mariann – 2018.08.06. 01:01 –

Él bennünk egy kép Európáról, ahol a szólás szabad, a szellem szárnyal, a töretlen fejlődés záloga pedig az évszázadok alatt felhalmozott tudás és tapasztalat tisztelete, amihez a megújulás képessége társul. Valahogy így kellene lennie. Valami azonban időközben elromlott, mert ma innovációban Európa egyre inkább lemarad, a szólásszabadságot eltiporják, s már a kontinens biztonságának sincsenek meg a feltételei.

Utóbbi két sajnálatos fejlemény össze is függ. Biztonságunk egyrészt persze azért áll ingatag lábakon, mert saját erő híján mástól várjuk, hogy megvédjen, de ezen könnyebb lesz segíteni, mint visszafordítani azt a rákot, ami belülről falja fel Európát.

Chantal Delsol francia filozófus a minap a Le Figaróban írt arról, hogy bár a bevándorlás a második világháborút követő évtizedek legnyugtalanítóbb és legéletbevágóbb kérdése, lehetetlen róla Nyugat-Európában vitázni. Térségünk álláspontját barbárságnak tekintik – hiszen minket továbbra is lenéznek –, csak egyetlen állítás megengedhető, az, hogy „humanista kultúraként erkölcsi kötelességünk befogadni az ajtónkon kopogtató elesetteket”. Delsol szerint odáig mennek a véleményterroristák, hogy ezen állítás árnyalása vagy megkérdőjelezése „politikailag nem korrekt”, s egyébként Macron és Merkel is csak azért korlátozzák a migrációt, hogy megállítsák a „populisták” erősödését. Ez utóbbi sajnos nem akkora újdonság, hiszen már a migránsválság kezdetén is azt szajkózták a zöldpárti és liberális politikusok és sajtójuk, hogy mindenki hallgasson mélyen a bevándorlás sötét oldaláról, mert még a végén – Uram, irgalmazz! – megerősödik a jobboldal.

Ezt a hozzáállást érzik az emberek is, ezért is jutott mélypontra a német kancellár és pártszövetségének népszerűsége, ezért csökken a bizalom a mainstream nyugati média és a jelenlegi liberális politikai elit iránt. Erről beszélt lapunknak Janice Atkinson brit politikus is, aki már nagyon várja, hogy hazája elhagyja a közös európai őrületet, igaz, a politikai korrektség már rég tönkretette az Egyesült Királyságot. Atkinson könyvet is megjelentetett a migránsbűnözésről, alaptétele, hogy az uniós elit elárulta az embereket, nem tájékoztatja őket megfelelően, elhallgatja a tényeket, hogy tovább erőltethesse bevándorláspárti politikáját. Több példát is mondott a politikai korrektség veszélyeire, ide tartozik az is, hogy a brit média nagy része elhallgatja a bűnözők, terroristák valódi hátterét, származását. Ahogy egyébként Atkinson könyvéről sem sietnek beszámolni – mi azért megtettük.

Egészen friss példa, hogy egy brit rendőr a jogsegélyszolgálathoz fordult tanácsért, mit kezdjen egy pedofillal. A hír első hallásra igencsak furcsa, hiszen a választ talán nélkülük is tudnia kellene. Ám jelen esetben egy huszonhat éves iraki férfiról van szó, aki egy tizenkét éves kislánnyal „járt”, s meggyőzte szerencsétlen rendőrt arról, hogy nincs itt semmi látnivaló, az ő kultúrájában bizony ez rendben van. Az államot képviselő rendőr pedig ahelyett, hogy rávágta volna: „magasról teszek rá, mert a brit törvények szerint viszont börtönben kell rohadnod”, kulturálisan érzékeny akart lenni. Persze nem zárható ki, hogy a rendőr egyszerűen csak hülye, de sokkal valószínűbb, hogy nem erről van szó, hanem arról, hogy bizony okkal retteg a véleményterroristáktól, illetve attól, hogy rásütik a rasszizmus vádját, és tönkreteszik az életét.

A véleményterror mára odáig jutott, hogy a dzsihadista terrorral karöltve kiirtja az európai kultúrát, hagyományainkat, hitünket és közben minket is. A kesergéssel azonban nem jutunk előbbre: sosem tehetünk le arról, hogy megmentsük Európát.