„Az atomenergia-termelés összhangban van az uniós klímapolitikával”

Kaderják Péter: Az elmúlt hat-hét évben Magyarország kormánya komoly erőfeszítéseket tett az egyoldalú importfüggőség megszüntetéséért

Viland Gabriella – 2018.07.31. 02:58 –

A jövő egyik legígéretesebb projektje a román–magyar–szlovák–osztrák szállítási útvonal kialakítása – mondta az energiaügyekért felelős államtitkár

Kaderjak-PeterKaderjak-PeterKaderják Péter: Az okoseszközök nem csak a fogyasztóknak hoznak hasznot (Fotó: Ficsor Márton)
Egyre több az olyan magyar fogyasztó, aki szeretné saját maga megtermelni azt az energiát, amit elfogyaszt, és egyre többen használják a takarékosságot segítő modern technológiákat – mondta lapunknak Kaderják Péter. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímaügyekért felelős államtitkára a paksi bővítés fontosságáról és arról is beszélt, hogy az európai klímapolitikával jelentős összhangban van a nukleárisenergia-termelés.

– Nem először vállal szerepet kormányzati oldalon az energiaügyek irányításában.

– A Magyar Energia Hivatalt vezettem 2000 és 2004 között. A hivatal fő feladata akkor az volt, hogy a területre vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, betartásuk ellenőrzéséről gondoskodjon, az energiaszektorban működő cégek tevékenységeinek engedélyezését végezze. Aktívan részt vettünk a magyar áram- és gázpiac megnyitására vonatkozó előírások kialakításában, amelyek az uniós csatlakozással váltak szükségessé. Ehhez képest a jelenlegi feladatom a magyar energia- és klímapolitika megalkotása, a hazai energiastratégia elkészítése, azoknak a távlatos elképzeléseknek az összeállítása, amelyekre építve az ágazati jogszabályalkotást is el kell végeznünk.

– Folyamatos az együttműködés a minisztérium és a hivatal között?

– A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a minisztériumtól független szabályozó hatóság, amely ma már a korábbinál összetettebb szerepet visz. A munkamegosztás ugyanakkor azonos a másfél évtizeddel ezelőttivel: a tárca határozza meg a stratégiai irányokat, a hivatal dolga a végrehajtás. Jól koordinált a kapcsolat.

– Miért kapcsolták össze az energiaügyeket a klímapolitikával?

– A jogelőd minisztériumban az energiaügyek és a klímapolitika két államtitkár alá tartozott. Amikor megkaptam a felkérést, miniszter úrral arra jutottunk, hogy az energiaszektor jövőjéről az ezzel kapcsolatos innováció, a megújuló energiák, az energiahatékonyság nélkül aligha lehet beszélni, szinte lehetetlen összefüggő stratégiát alkotni. Ezért hoztunk létre egy olyan államtitkárságot, amely az energetikát érintő összes lényeges szabályalkotásért felel. Az ágazat számára az egyik legnagyobb globális kihívás, hogy megfeleljen a klímapolitikai céloknak, betartsa a környezeti fenntarthatóság igényeit is, képes legyen azokat az innovatív technológiákat integrálni, amelyek lehetővé teszik az áttérést egy tiszta, klímabarát energiaszektorra.

– A klímapolitikában milyen feladatkörök tartoznak az államtitkársághoz?

– Itt is hozzánk tartozik a jogszabályalkotás és minden olyan feladat, amely a klímavédelem energiaszektorhoz tartozó részét illeti, mint például az energiaszektor klímabarát átalakítását szolgáló uniós és hazai támogatási források felhasználására vonatkozó javaslatok megtétele. Ugyanakkor a klímapolitikának vannak olyan vetületei, mint a mezőgazdasággal kapcsolatos kibocsátások, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodást érintő területek vagy a közlekedési szektor klímapolitikai kérdései, amelyek ugyancsak rendkívül fontosak a klímavédelem szempontjából, de nem közvetlenül energetikai vonatkozásúak. Ezek fellelhetők részben a közlekedéspolitikai államtitkárság tevékenységeiben, részben pedig a fenntarthatóságért felelős államtitkárnál. A határterületeken felmerülő minden ügyben szorosan együttműködünk.

– Felkészültek a magyarok a klímavédelemre?

– Az emberek többsége nem elvont módon gondolkodik a klímavédelemről, szívesebben fordítja le ezeket a kérdéseket a saját nyelvére, helyzetére. Úgy tapasztalom, hogy egyre több az olyan magyar fogyasztó, aki szeretné saját maga megtermelni azt az energiát, amit elfogyaszt. Egyre többen igyekeznek napelemet felszerelni a háztetőre, okosmérőket használnak, és egyre szélesebb körben élnek azokkal a modern technológia adta lehetőségekkel, amelyekkel a háztartások takarékoskodhatnak. A nagy érdeklődés örömteli fejlemény, hiszen az okos megoldások összességében nemcsak a fogyasztóknak hajtanak hasznot, hanem hozzásegítenek bennünket a globális célok eléréséhez is.

– Hogyan népszerűsíthető a tudatos gondolkodás? Edukációs kampányokkal?

– A szemléletformálás fontos eszköz, emellett vannak a minisztériumnak ma is futó programjai, amelyek az egyedi fogyasztók számára nyújtanak pénzügyi segítséget. Ilyen például a családok épületenergetikai, energiahatékonysági fejlesztéseit ösztönző Otthon melege program is, amelynek folytatásán és bővítésén közösen dolgozunk a fenntarthatóságért felelős államtitkársággal. Az elmúlt két évben a legnépszerűbb program-elemnek a háztartási berendezések cseréje bizonyult, a jövőben a háztartások számára elérhető egyéb technológiák támogatását is tervezzük.

– Az uniós irányelvek, szabályozások hátráltathatják Paks II. megtérülését?

– A Paks II.-projekt legfontosabb célja a magyar energiaellátás gerincét adó nukleárisenergia-termelés hosszú távú fenntartása. A meglévő blokkok ma a hazai termelés felét szolgáltatják, de a meghosszabbított élettartammal is kikerülnek a rendszerből a 2030-as évek alatt. Paks II. ezért jön létre egy klímavédelmi szempontból tiszta energiaforrásként, természetesen fokozott figyelemmel a nukleáris biztonsági követelményekre. Emellett jelentős megújuló kapacitások fognak a rendszerbe lépni, ugyanis ezeknél folyamatos és jelentős költségcsökkenést tapasztalunk, egyre inkább piaci alapon, támogatás nélkül is megvalósítható projektekre számítunk. A kormány elsősorban a napelemes beruházásokat preferálja. Már ebben a kormányzati ciklusban is két-háromezer megawattnyi napelemes kapacitás épülhet ki. E beruházások termelési jellemzői persze nagyban eltérnek a zsinórtermelést produkáló atomerőmű adottságaitól. Az atomenergia és a megújuló energia hasznosan egészítik ki egymást, és amikor nem süt a nap, szükség van a rugalmasságot biztosító, elsősorban gázbázisú erőműre is. E hármas adja a jövőt jelentő villamosenergia-termelési mixet Magyarországon.

– A nukleáris fejlesztési tervek összefésülhetők az uniós elvárásokkal?

– Az Európai Unió energia- és klímapolitikájának sarokköve ma a nagyon határozott klímavédelmi elkötelezettség. Az unió vállalta, hogy 2030-ra negyven százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az európai tagállamok a közelmúltban egyeztek meg a 2030-as megújulóenergia-célban, amely a korábbi huszonhét helyett így már harminckét százalék. Az energiahatékonyság területén is hasonlóképpen ambiciózus, harminckét százalékos célt tűztek ki. Szerencsére sokelemű eszköztár áll rendelkezésre e törekvések valóra váltásához. Az egyik legfontosabb az emissziókereskedelmi rendszer, a szén-dioxid–kibocsátás után a termelők által fizetendő ár várhatóan egyre inkább nőni fog. E körülmény nagyban segíti a nukleáris erőművek megtérülését is. Az európai klímapolitikával tehát, minden ellenkező híreszteléssel szemben, a nukleárisenergia-termelés inkább összhangban van, mintsem hogy ellentétben lenne vele.

– Németország viszont teljes mértékben elutasítja az atomenergiát.

– Európában tagállami hatáskör az energiamix meghatározása, mindenki eldöntheti, hogyan szervezi meg a saját ellátását. Kötelezettség a már említett nagy közös célokban van, azokat azonban többféleképpen el lehet érni. Van tagállam, amely az energiahatékonyságra helyezi a hangsúlyt, más inkább a megújuló energiák térnyerését szorgalmazza, megint mások a nukleárisenergia-termelés vagy akár ezek valamiféle kombinációja mellett döntenek. Ilyen tekintetben szabad keze van Németországnak is abban, hogy a megújulók mellett tette le a garast. A vállalt kötelezettségeket teljesíteniük kell, de egyébként bármi belefér.

– Mi a véleménye a régiós gázvezeték-fejlesztési tervekről?

– Magyarország a hazai gázfogyasztás kielégítése érdekében nagyon magas, nyolcvan százalék körüli importarányra szorul. Az elmúlt hat-hét évben a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tett az egyoldalú orosz importfüggőség megszüntetéséért. A külső kitettség egy versengő gázpiac létrehozásával mérsékelhető, ahol az orosz gáznak is megvan a maga szerepe, de mindenképpen versenyhelyzetben van a többi lehetséges forrással.

– Mi lett az erőfeszítések eredménye?

– Magyarországon 2012–2013 körül jóval a német szint fölött voltak a gázárak, ezt a hátrányt mára sikerült ledolgoznunk, ami százmilliárd forintot meghaladó éves megtakarítást jelent. A magyar gázpiac diverzifikációja sikeres történet. A jövőre vonatkozó egyik legígéretesebb további projekt a román–magyar–szlovák–osztrák gázszállítási útvonal kialakítása lehet. A fekete-tengeri kitermelésből származó gáz hazánkon keresztül juthatna a régiós piacra. Az infrastrukturális feltételek megteremtéséhez uniós támogatás is rendelkezésre áll.

– Az Északi Áramlat 2. vezetékkel kapcsolatban mi a hazai álláspont?

– Európát jelenleg a számos energetikai terv közül éppen ez osztja meg a legnagyobb mértékben. Megvalósulása esetén a ma Ukrajnán keresztül a régiónkba szállított gáz jelentős része keleti szomszédunk megkerülésével kerülne Nyugat-Európába, és azt onnan tudnánk megvásárolni. Nyugat-Európa támogatja ezt az elképzelést, mert pótolná az utóbbi időben gyengélkedő holland kitermelés miatt hiányzó gázforrásokat, ugyanakkor Kelet-Európa számára a projekt több hátránnyal járna, mint amennyi előny származhat belőle. Várhatóan áremelkedést okozna nálunk, hiszen a legolcsóbb gázszállítási irány az ukrán. Magyarországnak tehát érdekében áll az ukrán gáztranzit fenntartása.

– Mely tényezők befolyásolják legjobban hazánk gáz- és villamosenergia-ellátottságát?

– Egyértelmű összefüggést lehet kimutatni a gazdasági növekedés és a villamosenergia-fogyasztás alakulása között. Hosszabb távon azt mondhatjuk, hogy ha a magyar gazdaság elindul a klímabarát irányba, a villamosenergia-kereslet gyorsabban fog nőni.
A szennyező energiaforrások kiváltása döntő részben áramot fog igényelni. Így például ha a közlekedésben teret nyer az e-mobilitás, akkor az eddigi üzemanyag-felhasználást villamos energia oldalon kell megtermelnünk. Vagy ha a lakások fűtésében nagyobb szerepet kapna a hőszivattyú, gázt váltanánk ki szintén villamos energiával. A gáz esetében ez az összefüggés kevésbé egyértelmű. Rövid távon mindenképpen az időjárás tudja drasztikusan befolyásolni a keresletet, egy hideg tél akár húsz százalékkal is megdobhatja a fogyasztást. Hosszabb távon a gazdaságzöldítés üteme a döntő.
A három nagy fogyasztószektor közül a villamosenergia-termelés kereslete várhatóan kiegyensúlyozott marad, az ipari felhasználóknál többletigényekre lehet számítani, a háztartások esetében a megújulókkal, a javuló energiahatékonysággal és távhőzöldítéssel inkább csökkenő tendencia jelezhető előre. Összességében tehát stagnáló, enyhén csökkenő kereslet prognosztizálható a gázfogyasztásban.

– Magyarországnak mi az erőssége a megújuló energiaforrások terén?

– Azt vállaltuk, hogy 2020-ra az összes hazai energiafelhasználás 14,65 százalékát fogja kitenni a megújuló termelés. Ebből a megújuló hőtermelés adhatja a legnagyobb részt, döntően biomasszára alapozva, amely a magyar adottságokat tekintve erős tényező, biogázt lehet belőle előállítani, erdészeti és mezőgazdasági oldalon is komoly tartalékaink vannak. A másik fő terület a fotovoltaikus energiatermelés, a szőlőtőkék mellett kiválóan megférnek a naperőművek. Nemzetközileg is kiemelkedő a geotermikusenergia-potenciál is, ennek látható jele, hogy geotermikus projektek révén több nagyvárosunk – Hódmezővásárhely, Kaposvár, Miskolc – állította át a távfűtést részben vagy teljes egészében megújuló alapúra.