Nagy István: Tovább erősíti a hazai GMO-mentes stratégiát az Európai Bíróság ítélete

GMO-k az új géntechnológiai eljárásokkal létrehozott szervezetek is – mondta ki az uniós testület

Nagy Ottó – 2018.07.26. 01:43 –

Az Európai Unió GMO-kra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a mutagenezis új technikáival létrehozott szervezetekre, mivel azokat is GMO-nak kell tekinteni – áll az Európai Bíróság tegnap meghozott ítéletében.

Nagy István 20180726 A magyar mezőgazdaság GMO-mentességétaz Alaptörvény is rögzíti, mondta az agrárminiszter (Fotó: Ficsor Márton)

A mutagenezis révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei olyan módon módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő. Ebből következik, hogy e szervezetek fő szabálya szerint a GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, és vonatkoznak rájuk az említett irányelvben szereplő kötelezettségek – állapította meg tegnapi ítéletében az Európai Bíróság.

A testület döntésére reagálva Nagy István agrárminiszter lapunknak elmondta, hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását és a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét, amelyet az Alaptörvény is rögzít. Éppen ezért a tárca örömmel vette a bíróság ítéletét, ami tovább erősíti ezt a stratégiát. Magyarország mindig az elővigyázatosság elvét tartotta és tartja szem előtt, és határozott álláspontja szerint szigorú kockázatértékelés nélkül nem szabad az ilyen módszerekkel létrehozott termékek forgalmazását megengedni. A döntés ezt a véleményünket erősítette meg, és biztosak vagyunk abban, hogy az a jövőben is biztosítja számunkra azt a gazdasági előnyt, amit a GMO-mentességünk jelent. Emellett védelmet jelent a hagyományos termelést folytató gazdáknak, és segíti a kialakulóban lévő GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek piacának kialakítását – tette hozzá a tárcavezető.

A mutagenezis új módszerekkel végrehajtott technikái részét képezik a rohamosan terjedő új mezőgazdasági biotechnológiai eljárásoknak. Ezekkel a módszerekkel jelenleg mezőgazdasági, humán gyógyászati és ipari hasznosítást célzó kutatások is folynak. Szabályozásuk kapcsán a legfontosabb kérdés annak eldöntése volt, hogy ezek az új technológiák géntechnológiai eljárásnak minősülnek-e, azaz, hogy a GMO-kra vonatkozó európai uniós irányelv hatálya alá esnek-e.

Nagy István emlékeztetett, Franciaország 2016 októberében előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben a hatályos, a GMO-kra vonatkozó európai uniós jogszabály jogértelmezését kérte. Az Európai Bíróság tegnap meghozott ítéletében megállapította, hogy a mutagenezis új technikái által létrehozott szervezetek GMO-knak minősülnek, és azokra az Európai Unió GMO-kra vonatkozó irányelvében lefektetett szabályokat kell alkalmazni.

Az ítélet szerint a mutagenezis új technikái- nak alkalmazásából fakadó veszélyek hasonlóak a klasszikus, más fajból átültetett gént tartalmazó GMO-k (transzgénius szervezetek) előállításából és kibocsátásából származó kockázatokhoz, mivel ezen új technikák olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszerei-nek alkalmazásából eredőekkel – húzta alá a miniszter.

Azon kérdést illetően, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell-e, amelyek az említett irányelv elfogadása óta jelentek meg, a bíróság megállapította, hogy a mutagenezis új technikáinak alkalmazásához kapcsolódó veszélyek hasonlónak bizonyulhatnak azokhoz, amelyek a GMO-k transzgenezis útján történő előállításából és kibocsátásából erednek, mivel valamely szervezet genomjának mutagenezis útján elért közvetlen módosítása ugyanolyan hatások elérését teszi lehetővé, mint egy idegen génnek az említett szervezetbe történő behelyezése (transzgenezis), és ezen új technikák olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőkkel. E közös kockázatokra tekintettel a mutagenezis új technikái útján nyert szervezeteknek a GMO-irányelv hatálya alól történő kizárása veszélyeztetné ezen irányelvnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésére irányuló célját, és sértené az elővigyázatosságnak az irányelv által megvalósítani kívánt elvét. Ebből következik, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek az említett irányelv elfogadása óta jelentek meg.

Az uniós testület azt a kérdést vizsgálta, hogy a mutagenezis technikái útján nyert, géntechnológiával módosított fajtáknak teljesíteniük kell-e egy másik uniós irányelv által támasztott feltételt, amely szerint valamely géntechnológiával módosított fajta csak akkor ismerhető el az „azon mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékébe való felvétele céljából, amelyek vetőmagjai és szaporítóanyagai forgalomba hozhatók”, ha valamennyi megfelelő intézkedést megtettek az emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölésére.

A bíróság megállapította, hogy a „géntechnológiával módosított fajta” fogalmát úgy kell tekinteni, mint amely a GMO-irányelvben szereplő GMO-fogalomra utal, ezért a mutagenezis útján nyert, ezen irányelv hatálya alá tartozó fajtáknak teljesíteniük kell a fenti feltételt. Ezzel szemben a mutagenezis olyan technikái útján nyert szervezetek, amelyeket már hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott, mentesülnek e kötelezettség alól.