Határon túl
Klórt adományoz a kormány a kárpátaljai víz tisztításához
Hazánk a kijevi vezetés ukrajnai magyarságot sújtó intézkedései ellenére is első szóra segít a régiónak
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szombaton azt közölte az MTI-vel, hogy Hennagyij Moszkál, Kárpátalja kormányzója "azonnali segítségkéréssel" fordult Magyarországhoz az ungvári főkonzulátuson keresztül a "lakossági ivóvízellátással kapcsolatos krízishelyzet miatt". Ismertetése szerint a Dnyipro-Azot vegyipari üzem leállása miatt veszélybe került a térség biztonságos ivóvízellátása, mivel a vállalat a víztisztításban alkalmazott folyékony klór kizárólagos helyi gyártója.
"Magyarország humanitárius segítségnyújtás keretében 15 tonna klór adományozásával járul hozzá a kialakult helyzet kezeléséhez, biztosítva a kárpátaljai lakosok tiszta ivóvízhez való hozzáférését" - zárul a közlemény.
A körülbelül 1 200 000 fős lakosságú kárpátaljai régióban egymillió ukrán mellett számos kisebbség él: legtöbben, 150 000-en a magyarok vannak, de nagy számban élnek például oroszok és románok is a térségben.
Hennagyij Moszkal saját hivatalos honlapján emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján a vízművek 18 üzemében használnak klórt a víz fertőtlenítéséhez, és a klórkészletek elapadása óhatatlanul fertőző betegségek megjelenéséhez vezetne. Moszkal közölte, hogy ezt megakadályozandó fordult segítségért Magyarországhoz, amely eleget tett a kérésnek, és humanitárius segítséget nyújt Kárpátaljának.
A kormányzó szerint most azon dolgoznak, hogyan tudnák mihamarabb lebonyolítani a folyékony klór szállítását. A szállítmány várhatóan már a jövő héten megérkezik. Egyelőre másfél hónapra elegendő klórkészletről van szó, és ez idő alatt remélhetőleg újraindul a gyártás a Dnyipro-Azotban.
"Egész Kárpátalja nevében hálás köszönetet mondok a magyar kormánynak, amely mindig reagál a megye problémáira, és segítségére siet. Mint ismeretes, bajban ismerszik meg az igaz barát" - írta a kárpátaljai kormányzó.
Sajnos a kijevi vezetés nem éppen barátként bánik az ukrajnai magyarsággal, elég ha csak a tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvényre gondolunk, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a magyar anyanyelvi oktatást.
Ukrajnában az új szabályozást megelőzően minden nemzeti kisebbséghez tartozó diáknak megvolt a joga és lehetősége arra, hogy 3-tól 23 éves koráig, vagyis az óvodától az egyetem befejezéséig a saját anyanyelvén tanuljon. Az új oktatási törvény értelmében ezt a jogot az általános iskola ötödik osztályától kezdve elveszik, tehát csak az alsó tagozat végéig tanulhatnak a nemzetiségi diákok az anyanyelvükön.
Ráadásul az ukrán Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az eddigi nyelvtörvényt, ami lehetővé tette, hogy ha egy nemzeti közösség aránya egy adott régióban eléri a 10 százalékot, akkor a nemzeti közösség használhatta a saját nyelvét a hivatali ügyintézésben, a kulturális területen vagy például a média egyes szegmenseiben. A jelenleg ismert új nyelvtörvényjavaslatok mindegyike legalább 30 százalékra emelné ezt a küszöböt.
Ugyancsak a magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán lépés az állampolgársági törvény módosítása lehet, ami szintén napirenden van, s amely szerint elvennék az ukrán állampolgárságot azoktól, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát, és gyakorolják az állampolgárságból adódó jogokat. Vagyis a NATO-ba igyekvő Ukrajna elvenné az ukrán állampolgárságot azoktól, akik felveszik egy NATO-tagállam állampolgárságát. A javaslatot egyelőre visszavonták, de bármikor újra előkerülhet.