Élménysuli digitális eszközökkel

A képzés során többek közt olyan alkalmazásokat mutatnak be a pedagógusoknak,amelyek segítségével például szófelhőt, faliújságot, kvízeket, teszteket lehet készíteni

Korompay Csilla – 2018.07.19. 01:35 –

A tanárok megkönnyebbülnek, ha azt hallják, nem digitalizált órákat kell tartaniuk, hanem megkeresni azokat a momentumokat a tanítás során, ahol a digitális eszközök használatával és a korszerű tanulásszervezési módok – pármunka, csoportmunka – révén az órák színesebbé válnak – erről beszélt a Komplex Alapprogram digitális alprogramjának vezetője, Racskó Réka a jelenleg is folyó pedagógus-továbbképzések kapcsán.

Matech 20180719 A jövő oktatását modellezte a Klebelsberg Központ kreatív Matech versenyének áprilisi döntője (Fotó: Ficsor Márton)
Többször írtunk már arról, hogy a magyar oktatás megújítása érdekében elindult a Komplex Alapprogram, amelynek keretében az idén szeptembertől hatvan iskolában, 2021-re pedig a tervek szerint ezerötszáz intézményben tanítják majd élménypedagógiai módszerekkel a diákokat, s ehhez harmincötezer pedagógus továbbképzése is megtörténik. Az első pedagógusok felkészítése már országszerte megkezdődött, a programba bekapcsolódó iskolák nevelőtestületeinek részt kell venniük két, harmincórás alapozó képzésen, emellett pedig az öt alprogramhoz – digitális, logika-, művészet-, testmozgás- és életgyakorlat-alapú – tartozó képzésekből is választaniuk kell kettőt a tanároknak, így pedagógusonként összesen százhúsz órás tanfolyam segíti a szemléletváltást. Az alapozó képzést nemrég riportban mutattuk be, most a digitális alprogramról számolunk be. Az alprogram vezetője, Racskó Réka a minap az egri Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete TanTrend nevű honlapjának adott interjút.

Pedagógus-továbbképzéseinken próbáljuk elérni, a résztvevők ne azt érezzék, hogy digitalizált órákat kell tartaniuk, tehát az ehhez szükséges úgynevezett IKT-eszközök használata ne cél legyen, hanem eszköz, ugyanolyan, mint a többi taneszköz az iskolában – mondta Racskó Réka. Hozzátette, „A tanárok megkönnyebbülnek, ha azt hallják, nem kirakatórát kérünk tőlük, hanem azt szeretnénk elérni, hogy keressék meg azokat a momentumokat a tanítás során, ahol a digitális eszközök és internetes alkalmazások használatával, valamint a korszerű tanulásszervezési módok (pármunka, csoportmunka) révén az órák színesebbé válnak. Ettől lesz élmény az élménysuli.”

Az alprogram vezetője hangsúlyozta, a tanórákon nagy szerepet kap majd a kollaboratív, együttműködő munka, amelyben nem csak a tanár, hanem a diák is átadhat ismereteket, tanulótársainak éppúgy, mint a pedagógusnak. A képzéseken a pedagógusok hozzáállása nagyon pozitív, lelkesek és nyitottak. Az első napon a résztvevők megismerkednek a különböző felhőszolgáltatásokkal, a második nap szemléltetik nekik, miként lehet a tanítás egyes részeit (új anyag feldolgozása, összefoglalás, tudásellenőrzés stb.) digitális taneszközökkel megkönnyíteni. „Ennek során olyan, nem platformfüggő alkalmazásokat mutatunk be, amelyek segítségével például szófelhőt, faliújságot, kvízeket, teszteket lehet készíteni, vagy éppen megismertetjük őket a különböző képszerkesztő programok használatával” – magyarázta Racskó Réka. A képzés harmadik része online zajlik, és a technológiai ismeretek elmélyítését szolgálja. „Mindenekelőtt mentorált innovációt kínálunk a pedagógusoknak, módszertani eszköztárat kapnak, emellett szakmai támogatói rendszert hozunk létre, amely az elektronikus kapcsolattartás mellett a személyes találkozásokon alapuló munkaformákra is épít, segítve a tanárokat, ha elakadnak valahol. Ez komoly motivációs bázis, amely biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságot.” Vagyis a későbbiekben a pedagógusok segítő hálózatot alkotva képezhetik tovább magukat.

A digitális átállással kapcsolatban Racskó Réka rámutatott, néhány kiemelkedő példától eltekintve (például Észtország, Szingapúr) hasonló kihívások jelennek meg mindenhol a világon. E kérdésben nagy felelősség hárul az iskolákra, hiszen kezelniük kell ezt a folyamatot – szögezte le. Az iskolák okoseszközökkel való ellátásáról elmondta, korábban számos pályázat jelent meg, és nagy eszközberuházások történtek, de heterogén a kép a felszereltséget tekintve. Ugyanakkor nem feltétlenül az IKT-eszközök elérhetősége határozza meg a tanárok nyitottságát – fogalmazott. Az alprogram keretében szervezett tankerületi tájékoztatókon javasolták a „hozd magaddal a saját eszközöd” modellt, ám ellenállásba ütköztek az iskolavezetők és a pedagógusok részéről is. „Ez egyrészről érthető, hiszen ennek koordinálása iskolai és osztálytermi szinten is komoly feladat, és a pedagógusra is nagy nyomás nehezedik, ha különféle eszközöket és platformokat kell a tanítás során összehangolni”, másrészről viszont az eszközhiány kiküszöbölésére ez átmeneti megoldás lehetne – vélekedett az alprogramvezető.

A szakember kitért arra is, hogy az iskolákban nagy szükség lenne digitális pedagógiai asszisztensekre, akik segítik a tanárokat a digitális átállás során jelentkező nehézségek leküzdésében. „Ma ezt a feladatot az informatikatanárok és a rendszergazdák töltik be. Az igényt szerencsésre már országos szinten is felismerték, és a Digitális Oktatási Stratégia hatására elkezdődött az ehhez kapcsolódó fejlesztés” – közölte Racskó Réka.