Több ezren kapták vissza a nyelvvizsgadíjat

A nyelvtanulási diákhitel bevezetésére, valamint a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezésére is javaslatot tett a héten a Nemzeti Versenyképességi Tanács

Szalai Laura – 2018.07.13. 02:23 –

Százmillió forinthoz közelít az az összeg, amelyet a Magyar Államkincstár június 30-ig kifizetett nyelvvizsgadíj-visszatérítésre – tudta meg lapunk. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó szakember szerint bár szükség van olyan kezdeményezésekre, amelyek a lakosság nyelvtudásának javítását célozzák, jobb megoldás lenne, ha a nyelvvizsgadíjat csak azok számára térítenék meg, akik arra rászorulnak.

nyelvvizsga 20180713 A szakértő szerint el kellene gondolkodni a nyelvtanárképzés reformján is (Fotó: MH)

Az év első felében összesen 9148 nyelvvizsga-támogatás iránti kérelem érkezett a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz – értesült a Magyar Hírlap. Az államkincstár lapunkat arról tájékoztatta, hogy az állami hozzájárulásra 3290 kérelmező volt jogosult, és az érintettek számára összesen 93 652 205 forint összegű támogatást fizetettek ki. Megjegyezték azt is, hogy a kérelmek feldolgozása folyamatos. 

A támogatást az államkincstár nem minden esetben biztosította. Mint írták, az elutasításnak két oka volt: vagy az, hogy a kérelem 2018 előtt tett nyelvvizsgára vonatkozott, vagy pedig a kérvény a nem komplex, hanem írásbeli vagy szóbeli részvizsga megtérítésére irányult.

Ismert, hogy a kormány tavalyi döntése nyomán idén január elsejétől az állam minden harmincöt év alatti fiatalnak megtéríti egy, legalább komplex középfokú nyelvvizsga díját. Bár első körben még arról volt szó, hogy csak az első bizonyítvány lesz ingyenes, novemberben Novák Katalin családügyi államtitkár már azt közölte, hogy a visszatérítés akkor is igényelhető lesz, ha már több nyelvvizsgával is rendelkezik valaki. A legfeljebb 34 500 forintos támogatás visszatérítését a Magyar Államkincstárnál kell kezdeményezni. A külföldi nyelvvizsgák esetében a honosítás díját térítik meg a megszabott összegig, illetve minden, akkreditált nyelvvizsgaközpontban szerzett nyelvvizsga díját is.

Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, a Studio Italia Nyelviskola igazgatója lapunknak elmondta, minden olyan intézkedés, amely a lakosság nyelvtudását hivatott fellendíteni, üdvözlendő. Ugyanakkor úgy véli, a nyelvvizsgadíj visszatérítése nem oldja meg a fő problémát. „Látni kell, hogy harminc-harmincötezer forintos pénzvisszatérítésről van szó. A nyelvvizsgahiány oka azonban elsősorban nem az, hogy a vizsgázók nem tudják kifizetni a díjat, hanem hogy a közoktatás nem készíti fel a gyerekeket a bizonyítvány megszerzésére. Hiába van egy tanulónak ezer órája angolból, az iskolában nem jut el a szükséges középfokú nyelvvizsga szintjére” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, összehasonlításképpen nyelviskolai körülmények közt egy átlagos képességű tanuló ötszáz óra alatt a kezdőről a középfokú nyelvvizsga szintjére jut egy tizenkét-tizennégy fős csoportban.

Salusinszky András hangsúlyozta azt is, végre fel kellene tárni a közoktatásban, hogy milyenek a nyelvtanulás feltételei, továbbá, hogy szükség lenne-e a tanárok továbbképzésére, a tanárképzés reformjára. Ebbe a munkába – folytatta – érdemes lenne bevonni a nyelviskolákat is.

Ezenkívül a szakember úgy véli, jobb megoldás lenne, ha a nyelvvizsgadíj visszatérítés lehetősége csak azok számára lenne biztosított, akiknek valóban problémát jelent a kifizetés. „Szükség lenne arra, hogy rendelkezésre álljon egy nagyobb forrás a hátrányos helyzetűek, például a kisebb településen élők számára, akik nem ugyanolyan esélyekkel indulnak, mint a fővárosban vagy megyeszékhelyen tanulók” – mutatott rá.

A héten egyébként a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatokat tett a nyelvtanulás hatékonyságának növelése érdekében, így többek között a nyelvtanulási diákhitel bevezetését, az idegennyelvi-táborok ösztönzését, valamint a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezését javasolja a kormánynak.


Új kereskedelmi szakgimnázium indul

Szeptemberben nyitja meg kapuit a Külkereskedelmi Szakgimnázium, ahol a leendő diákok tizenkét OKJ-s szakképzés közül választhatnak, elsősorban kereskedelmi, logisztikai, pénzügyi, turisztikai és informatikai területen. A Budapesti Zsidó Hitközség fenntartásában működő intézmény oktatási programjai a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ, valamint a Studio Italia Nyelviskola közreműködésével indulnak. Az iskola várja azokat is, akik nyelvvizsga hiányában nem tudnak bekerülni a felsőoktatásba, hiszen 2020-tól kezdve csak azok kezdhetik meg egyetemi, főiskolai tanulmányaikat, akiknek nyelvvizsgájuk, emelt szintű érettségijük van. Az új szakgimnáziumba nem kell nyelvvizsga a felvételihez, de van nyelvi képzés, ezenkívül angol és német nyelvből pluszképzést is kapnak a diákok.