„Nincs veszélyben az MTA autonómiája”

Feltételezhető, hogy szó sincs elvonásról, inkább a kutatói szféra állami támogatásának megkétszerezésére lehet számítani – közölte a Professzorok Batthyány Körének elnöke

Kacsoh Dániel – 2018.07.05. 03:24 –

Nem jó, ha pártpolitikát csinálnak az Akadémia körül kialakult helyzetből, a Momentum demonstrá­ciója például semmiképp nem használt az ügynek – mondta lapunknak Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke.

narayNem a részleteket, az irányt kell meghatározni – mondta Náray-Szabó Gábor (Fotó: Ficsor Márton)
Valóban veszélyben van-e a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) autonómiája amiatt, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá kerülne a kutatóintézetek költségvetése? – kérdeztük Náray-Szabó Gábor akadémikust, a Professzorok Batthyány Körének elnökét. Ismeretes, a tervek nyomán hazai és nemzetközi tiltakozás bontakozott ki.

Náray-Szabó rövid válasza: nincs. Megjegyezte, attól függ, mit nevezünk autonómiának. „A tudományos kutatás témaválasztása szabad, ezt az Alaptörvény rögzíti, ez nem is változik, az ehhez szükséges támogatást azonban az érintetteknek kell megszerezniük. Erre hazai és külföldi források is rendelkezésre állnak. Utóbbi kapcsán megjegyzendő, ilyen pályázatokból magyar kutatók többet nyertek el, mint a volt szo­cialista országok együttvéve” – magyarázta az elnök, aki szerint sehol a világon nem érkezik automatikusan pénz az alapkutatásra, akár közpénzről, akár magánforrásról van szó. Visszatérve az MTA jövő évi lehetőségeire, az akadémikus rámutatott, mind a minisztérium, mind az Akadémia költségvetési sorában szerepel egy húszmilliárdos tétel. Ennek alapján pedig feltételezhető, hogy szó sincs elvonásról, sőt, sokkal inkább a szféra állami támogatásának megkétszerezésére lehet számítani – hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, az alapkutatásra szánt, egy főre vetített forrás megegyezik az amerikaival, ugyanakkor ott összességében nagyságrendekkel többet költ a költségvetés kutatásra. Csakhogy kikötésekkel, hadi kutatásokra például csaknem a teljes összeg felét fordítják, űrkutatásra a negyedét, vagyis „igenis, az állam megmondja, hogy mit mire költsenek”.

A prioritások meghatározására jelenleg csupán csekély lehetősége van a magyar kormánynak, ám például
a Duna-kutatás vagy az oktatásfejlesztés közös célok mentén történik. Az arányok megváltoztatása az Akadémián belül elképzelhetetlen, hiszen az átcsoportosításoknak mindig vannak vesztesei, akik kőkeményen tiltakoznak. Náray-Szabó ugyanakkor nem javasolja a kormánynak sem, hogy ehhez drasztikuson hozzányúljon, hiszen fontos tényező a kutatók motiváltsága, ezt nem szabad elvenni.

„Úgy gondolom azonban, egy olyan pici országnak, mint hazánk, mégis jobban kellene koncentrálnia a kutatási forrásait, különösen azért, hogy azok itthon hasznosuljanak” – mondta, megjegyezve, megoldás lehet, ha összességében jut több pénz a területre. Szerinte éppen erre enged következtetni a jövő évi büdzsé tervezete. „Ez benne van a pakliban. Többször is felvetődött a versenyképesség növelésének igénye, a kormány is fontosnak tartja ezt. Ennek egyik kulcsa éppen az innováció erősítése, melyet egyrészt a forrásbővítéssel, másrészt az alapkutatások terelgetésével lehetne elérni. Nem a részleteket, az irányt kell meghatározni” – véli az akadémikus.

Hangsúlyozta, akik most Pálinkás József elnök távozása miatt az általa vezetett, szintén „pénzosztó” Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innová­ciós Hivatalt féltik, korábban hevesen támadták az új szisztémát, Pálinkást is keményen kritizálták. Most mégis azt mondják, ő volt a „jó király”. Közölte, demokratikus keretek között nincs mód kiemelt témák meghatározására, ezt főtitkár-helyettesként annak idején maga is tapasztalta. „Volt olyan kutató, aki megfenyegetett, ha nem veszem fel a végül ötven elemből álló listára az ő programját is. Így nem lehet” – mondta.

Ellenzéki vád volt az is, hogy a külföldön próbálkozó fiatal kutatók visszacsábítása megakadhat a változásokkal. Ezzel kapcsolatban Náray-Szabó arról beszélt, vigyázni kell az ilyen programokra, amilyen a rendkívül sikeres Lendület is, hogy gördülékenyen menjen a lebonyolítás, ne legyenek adminisztratív akadályok vagy éppen forráshiány. Ezen a rendszeren nem szabad változtatni.

Aláhúzta ugyanakkor, nem jó, ha pártpolitikát csinálnak az Akadémia körül kialakult helyzetből, a „Momentum demonstrációja például semmiképp nem használt az ügynek”.

Az innovációs minisztérium egyébként az elmúlt időszakban többször is egyeztetett az MTA-val, Palkovics László tárcavezető szerint csak nagyobb állami szerepvállalással tudják elérni azt, hogy 2020-ra a bruttó hazai termék 1,8 százalékát költsék kutatás-fejlesztésre, innovációra. Nem sérül az autonómia, hangsúlyozta. Az MTA egyébként tegnap közölte, alternatív javaslatait eljuttatta a parlament költségvetési bizottságának is. Üdvözlik a kutatási alap létrehozásának ötletét, de ragaszkodnak hozzá, hogy a kutatóintézetek támogatása továbbra is az MTA alá tartozzon, a változtatások kapcsán pedig a hatékonyság csökkenésétől tartanak.