Leleplezett kulisszatitkok

Honthy Hanna éppen nyolcvan évvel ezelőtt, 1938-ban lépett fel a Pesti Vigadóban, a Belvárosi Színház gálaestjén: a százhuszonöt éve született primadonnára emlékezve így a színház került középpontba az intézmény galériájában július 29-ig látható, Kulisszatitkok – Színház kívül-belül című tárlattal. A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata, a Petőfi Irodalmi Múzeum Színháztörténeti Múzeum és Intézete, a Magyar Belsőépítész Egyesület együttműködésében, Turnai Tímea kurátor rendezésében megvalósult kiállítás több termen át, színházi enteriőrben mutatja be az előadások hátterét. Maszkok, jelmezek, különleges plakátok, díszletfalak, látványtervek és makettek, ékszerek, bőr- és üvegművészeti alkotások láthatók, bevezetve az érdeklődőket a színházcsinálás ipar- és képzőművészeti vonatkozásaiba, a színpadkép és a látvány varázslatának titkaiba. A rendkívül jó elrendezésnek köszönhetően kicsit úgy érezzük, mintha egy színház átriumából lassan haladnánk a nézőtér, a színpad, majd a kulisszák felé, illetve be is kukkanthatnánk utóbbiak mögé. Ráadásul a hatalmas gyűjtemény darabjainak nagy része a színházak által „élesben” használt tárgy: a Nemzeti Színház kölcsönadta például Nagy-Kálózy Eszter Halál-jelmezét és maszkját Az úr komédiásai című darabból, amelyet Berzsenyi Krisztina tervezett, és Kovács Yvette Alida zseniális steampunk kalapjait is közelről megcsodálhatjuk, amelyeket a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Sherlock Holmes-musicaljéhez készített. Olyan izgalmas gyöngyszemeket is tartogat a tárlat, mint Bagossy Levente és Kentaur (Erkel László) aprólékosan kidolgozott díszletmakettjei, valamint Tóth-Vásárhelyi Réka színházi környezetbe helyezett, öltöztetős japán fababái, vagyis kokeshijei. További érdekességek Király Fannitól, a Vígszínház és a Pesti Színház ötvösművészétől a textilmentő kollekció darabjai, ezüst ékszerekbe foglalt nép szövetmintákkal, Szűcs Edittől, az Oscar-díjas Saul fia jelmeztervezőjétől pedig a Nagyvárosi magány – Autonómzóna testmaszkjait láthatjuk. Az Erkel Színház, valamint a ma Új Színházként ismert Parisiana Mulató eredeti terveit is megtekinthetjük a tárlaton, ahol helyet kaptak Szenes István Operaháznak szánt, az Eiffel Műhelyház kialakításához készült belsőépítészeti rajzai, valamint a sokáig a Szegedi Nemzeti Színház előcsarnokát díszítő, a Magyar Művészeti Akadémia idei Nagydíját kiérdemlő, Kótai József ötvösművész által készített sorozat japán no-maszkja.

Turnai Tímea kurátor elmondása szerint hatalmas logisztikai munka volt a kiállítás létrehozása, nemcsak azért, mert többéves kutatómunka után óriási merítésből dolgozott, hanem mert a bemutatott alkotások, tárgyak az évad végéig folyamatosan szerepeltek a színházak előadásaiban, és szeptemberre vissza is kell oda térniük, ezért tervezték a tárlatot a szezonzáró Pécsi Országos Színházi Találkozó és az új évad kezdete közé. Mint lapunknak elmondta, a tárlat nem egyszerűen csoportos seregszemle, hanem a színházi, valamint a színházi ihletésű iparművészet első magyarországi kiállítása, amelyen az 1945 óta a szakmában dolgozó művészek közösen vesznek részt, a Jelky Iparművészeti Szakgimnázium tanulóitól kezdve a legnagyobb alkotókig.

A tárlat azonban jóval túlmutat a hagyományos múzeumi kereteken, ugyanis komplex rendezvénysorozat kíséri, amelynek célja, hogy az érdeklődők ne csak távolról csodálhassák az alkotásokat, hanem igazán beavatottak legyenek. Ennek jegyé­ben lesz öltözékbemutató és szelfizés színházi kellékekkel, könyvbemutató, konferencia a díszletfestő szakmáról, valamint több alkalommal az alkotók maguk mesélik el műhelytitkaikat.