„Nagy változásokat szeretnénk elérni”

Nagy Anikó: Az egészségügyi szakdolgozók bére átlagosan hatvanöt százalékkal emelkedik 2016 és 2019 között, az idei nyolcszázalékos emelés már megtörtént

Jobbágyi Zsófia – 2018.07.02. 01:15 –

Nem tervezi hagyományos kancellári rendszer bevezetését a kórházaknál Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár, aki a lapunknak adott interjúban arról is beszélt, hogy elkészült a Nemzeti Gyermekegészségügyi Program javaslat.

 Nagy Anikó 20180702 „A gyermek sürgősségi és baleseti ellátás egyedülálló lesz Európában” (Fotó: Hegedüs Róbert)

–  A Heim Pál Gyermekkórház vezetőjeként mi ambicionálta abban, hogy elvállalja az egészségügyi ágazat vezetését?

–  Eddig főként gyermekek gyógyításával foglalkoztam, és úgy gondoltam, a felnőtt lakosság és az ország egészségügyi ellátórendszerének szervezését is érdemben tudom segíteni az eddig megszerzett elméleti, gyakorlati és szakmai tudásommal.

–  Benyújtották a 2019-es költségvetés tervezetét, amelyből kiolvasható, a jövő évi egészségügyi kassza százmilliárdos többlettel számolhat. A fejlesztéseken túl melyek azok a fontos beavatkozási pontok, amelyekre a költségvetés plusz keretet ad?

–  A kormány 2010 óta pótolja az egészségügytől korábbi kormányok által elvett pénzeket, így 2019-ben 647 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint a baloldal által utoljára benyújtott 2010-es költségvetésben. A gyógyító-megelőző kassza jelentős többlettel számolhat jövőre, ami annyit jelent, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a gyógyítás minőségének fenntartására és javítására. Ez elsősorban az új gyógyszerek és technológiák bevezetését, az új készítmények elterjesztését, illetve az elmúlt években befogadott többletkapacitások továbbvitelét jelenti. Folytatódnak az Egészséges Budapest Programban a budapesti és agglomerációs kórházfejlesztések. Az egészségügyi szakdolgozók további már korábban ütemezett béremelésére is van pénz a költségvetésben. Ezen felül jelentős plusz jut a betegszállítás területére, a gyermekellátásba, illetve országos népegészségügyi programokra. Utóbbival kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása kiemelt feladat, ugyanis a betegségek kialakulásának többsége megelőzhető. A szív- és érrendszeri betegségeken túl a daganatos és a mozgásszervi problémák, valamint a cukorbetegség kialakulása is megakadályozható. Éppen ezért fontos a tudatosságra, egészségre ösztönző programot indítani a magyar lakosság körében. Nagy változásokat szeretnék elérni e tekintetben.

–  Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter azt nyilatkozta, munkacsoport dolgozik azon, hogy emeljék a kórházfinanszírozást. Mikorra hoznak ebben döntést és mennyivel emelik a büdzsét?

–  Az egészségügyi államtitkárság struktúrája változik a következő időszakban, külön a helyettes államtitkár és apparátusa foglalkozik majd a gazdálkodással és a pénzügyi szabályozottság fenntartásával. Ennek részeként szeretnénk a kórházak esetében is megvizsgálni a folyamatokat, egyrészt, hogy hatékonyabb legyen a forrásfelhasználás és gazdálkodás, másrészt, hogy a szabályozottságot is növeljük. Már önmagában ezzel is tudunk majd eredményeket elérni. Azokban a kórházakban azonban, ahol megfelelően működnek a pénzügyi és gazdálkodási folyamatok, valóban szeretnénk a finanszírozást támogatni. Természetesen az a célunk, hogy ne csupán utólagos adósságkonszolidációra, hanem évközbeni forrásbővítésre is legyen majd lehetőség, illetve, hogy egyre kisebb mértékben vagy egyáltalán ne halmozódjanak fel tartozások.

–  Elődje, Ónodi-Szűcs Zoltán elnapolta a kórházi kancellária rendszer kialakítását, de azt ígérte, a választások után újra napirendre kerül a kérdés. Ezek szerint hozzáfogna a kialakításához?

–  Nem szeretnénk hagyományos kancelláriát, vagyis ilyen típusú ellenőrzési struktúrát bevezetni a kórházaknál. Nem lehet ezeknél az intézményeknél uniformizáltan korlátozni a forrásfelhasználást. Mindegyiknek más a problémája, más a portfóliója a gyógyításban, a szigorú fiskális megszorítás pedig a gyógyítás szabadságát is korlátozná. Jobb eredményeket érhetünk el akkor, ha minden ellátónál megnézzük, hogy mi a specialitása, milyen típusú kezelésekre szakosodott, mekkora a kapacitása és az ellátandó feladat nagysága és hogyan lehet azt a leghatékonyabban elvégezni. Ezekhez kell a forrást hozzáigazítani.

–  A béremelések ütemei idén és jövőre is zajlanak még. Ugyanakkor régi adóssága a döntéshozóknak az egészségügyi műszaki dolgozók fizetésének emelése. Szerepel a tervei között ennek rendezése?

–  A kormány már korábban döntött a 2019-es egészségügyi béremelésekről. Az egészségügyi szakdolgozók bére átlagosan hatvanöt százalékkal emelkedik 2016 és 2019 között, az idei nyolcszázalékos emelés már megtörtént és a ebből a jövő évi béremelés is eléri a nyolc százalékot. Szeretnénk, hogy a fizetések emelése folyamatossá váljon, a­míg el nem érik a bérek a versenyképes szintet. Abban a javaslatban, amit beterjesztettünk, a gazdasági, műszaki területen dolgozó közalkalmazottak béremelési javaslata is szerepel.

–  Sokszor támadja az ellenzék az egészségügyi vezetést, hogy a nyugati átlaghoz nem közelítő fizetések miatt mostanra az orvosok kevésbé, az ápolók viszont nagy számban vándorolnak külföldre.

–  A nyugat-európai országok szakember elszívó ereje egyre növekszik, mert jelentős szakember hiánnyal küzdenek. Az elmúlt években a kormány által hozott intézkedések hatására az elvándorlás mértéke lelassult, de ahhoz, hogy egy adott szakmán belül vonzó legyen dolgozni, nem csak a fizetések mértéke a mérvadó szempont. Szeretném elérni, hogy növekedjen az ápolók társadalmi elismertsége, hiszen rendkívül lelkiismeretes és odaadó munkát végeznek, több odafigyelést és köszönetet érdemelnek. Szakmailag pedig nemzetközi szinten is kiemelkedő a felkészültségük. Ezt nem csak azzal tudjuk segíteni, hogy a szakképzésben ösztöndíjakat biztosítunk számukra, hanem igyekszünk a lakhatási körülményeiken is változtatni.

–  Az érdekvédők sokszor érvelnek azzal, ha megfelelőek lennének a fizetések, a hálapénz magától eltűnne a rendszerből. Egyetért ezzel?

–  A hálapénz kérdése egy nagyon összetett probléma, ami kiszolgáltatottá teszi a beteget és az orvost is. Bár jelentős részben a bérezésen is múlik, de az ágazatban érezhe­tően nőttek a fizetések az elmúlt egy-két évben, ezzel arányosan viszont nem kezdett el kikopni a hálapénz a rendszerből. Ez ugyanakkor egy komoly etikai, szabályozási, illetve – a magyar embereket tekintve – tradicionális kérdés is. A köztudatba beleivódott, hogy akkor kapunk jobb ellátást, ha fizetünk. Viszonylag gyorsan szeretném elérni, hogy ez a gondolkodásmód megváltozzon, és ne gondolja senki azt, hogy attól függ az ellátáshoz való hozzáférése, illetve a kezelés minősége, hogy fizet-e hálapénzt. Szeretném, ha elterjednének hálapénz mentes övezetek, vannak is már intézmények, osztályok, ahol már ki is mondják a hálapénz mentességet, de a szakma egésze is igényli, hogy oldjuk fel ezt a problémát. Többek között a fizetések további emelésével és az orvostársadalom összefogásával talán sikerül elérni, hogy eltűnjön ez a régi, rossz örökség a rendszerből.

–  A következő ciklus egyik fontos egészségügyi céljaként jelölték meg a gyermekgyógyászat fejlesztését. Milyen változások várhatóak?

–  Mivel a gyermekeink jelentik a jövőt, az ő egészségük, egészséges fejlődésük és fejlesztésük mindannyiunk érdeke. Elkészült az új Nemzeti Gyermekegészségügyi Program javaslat, ami széles körűen megvizsgálja és áttekinti mindazokat a területeket, ami a gyermekek egészséges életkezdését, egészségmegőrzését, betegségeik megelőzését és kezelését érinti. Emellett minden olyan lehetőséget, amely előrébb tudja vinni a gyermekek egészségi állapotának minőségét, figyelembe kell venni. Éppen ezért kiemelten fogjuk kezelni továbbra is a prevenciós és korai fejlesztéssel kapcsolatos teendőket, de sok a tennivaló például a gyermekelhízás, a gyermekkori cukorbetegség, a mozgásszervi elváltozások és a mentális zavarok területén is. Jelenleg is zajlik egy országos gyermek-sürgősségi és gyermek-baleseti program, amiben egy magas szintű ellátó hálózatot alakítunk ki azért, hogy a kiskorúakat érő balesetekből származó halálozási arány csökkenjen. A gyermek- sürgősségi és –baleseti ellátás önálló szakmává tétele egyedülálló lesz Európában, s nem utolsósorban, minőségi hálózat alakul ki ezen a területen.

–  Mit tart a legsürgetőbb teendőknek a gyermekgyógyászat területén?

–  A fentieken túl kiemelkedően fontos feladat a koraszülött mentés és –ellátás fejlesztése, a védőnői hálózat erősítése, a nemzeti védőoltási program, a gyermek fogászat és a házi gyermekorvosi hálózat erősítése, a kamasz korosztály egészségtudatosságának fokozása valamint a pozitív családtervezés segítése. Sürgetőnek és aktuálisnak tartom az ellátóhelyek gyermekbaráttá tételét, illetve annak biztosítását, hogy, ha egy kiskorú kórházi ellátásra szorul, gyermekekhez értő szakemberek, gyermekek számára kialakított környezetben  láthassák el és a szülei vele tudjanak maradni.

–  Fontos feladat az alapellátásban az üres praxisok feltöltése. A pályázati rendszer mostanra jóformán mindenkinek nyújt támogatást, de úgy tűnik az anyagiak kevésnek bizonyulnak, még mindig sok a betöltetlen körzet. Milyen okokat lát mögötte ,és hogyan enyhítené a hiányt?

–  A praxisközösségek kialakítása egy nagyon jó gondolat. Amikor egy praxist fel kell tölteni, akkor nem csak az orvos személyét kell pótolni, ez annál összetettebb feladat. Remélem, hogy nagy előrelépést jelent majd, ha az orvosok feladatát segítő asszisztensek és szakemberek is be tudnak kerülni az alapellátó rendszerbe. Vagyis, a háziorvos is megkapja azt a szakmai támogatást és segítséget, amivel a számára kirótt adminisztratív és gondozási terhek enyhíthetők. Ezzel és a praxisközösségek kialakításával, illetve a praxisfinanszírozás emelésével egyre vonzóbbá tudjuk tenni a területet. Az elmúlt években is már több száz üres praxist sikerült feltölteni.

–  Régi ígéret, hogy a háziorvosok – a­mennyiben rendelkeznek vele – egyéb szakvégzettségüket is gyakorolhatják praxisukban, ehhez pedig megfelelő felszerelt­séget kapnak a körzetek. Hol tart ez a folyamat?

–  Már elkezdődött annak vizsgálata, hogy a gyakorlatban hogyan lehetne ezt kivitelezni. Tudni szeretnénk, hány olyan körzet van, ahol erre igényt tartanának, vagyis a háziorvosok használnák a saját egyéb szakvizsgáikat is.

–  Átalakításra szorul a sürgősségi rendszer is, Kásler Miklós az első teendők egyikeként beszélt a területről. Hogyan fogna hozzá a hatékonyságnöveléshez?

–  A sürgősségi ellátórendszer problémáinak feltárása megkezdődött. Azt vizsgáljuk, hogyan tudnánk hatékonyabbá és gyorsabbá tenni a rendszert, és a rá zúduló, sokszor fölösleges terheket csökkenteni. Meg kell nézni, hogy a sürgősségi ellátásnak milyen a kapcsolata a többi szakterülettel. Szükséges egy lakossági tájékoztatási folyamat annak érdekében, hogy elsősorban azokat a betegeket kelljen csak ellátnia a sürgősségi osztályoknak, akik valóban oda valók. Ezen felül itt is felmérjük, hol van szükség átszervezésre, forrásbővítésre, kapacitás-átcsoportosításra. Tervezzük egy, a jelenlegi triage mellett működő diszpécserhálózat kialakítását, hogy könnyítse a triage adminisztratív és szervezési terheit és segítse olyan tevékenységekben, amelyek nem közvetlenül a betegészleléssel kapcsolatosak. 

–  Korábban már elindult a párbeszéd a „kvázi gyógymódok”, vagyis a kamu orvosok kiszűrésének szigorításáról. Mit gondol róla?

- Csatlakozva az európai gyermekgyógyászati akadémiához, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalásához, elítélek minden tudománytalan, a betegek megtévesztésére alkalmas eljárást, így pél­dául a homeopátiát is.

–  Mit érdemes tudni utódjáról a Heim Pál Gyermekkórház élén?

–  Az utódom Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet korábbi orvosigazgatója, kiválóan felkészült és elismert gyermekgyógyász és infektológus szakember. Nem csak a felkészültsége, az embersége alapján is tökéletesen képes az intézmény vezetésére.