„Az új büntetőpolitika is kiemelten kezeli a gyerekek védelmét”

Fülöp Attila: Ma Magyarországon már mindenkinek jut szállás, jut munka. Aki azért kardoskodik, hogy valaki az utcán éljen, az nem az illető emberi méltóságáért, javáért küzd

Velkei Tamás – 2018.06.23. 01:10 –

Ha arra nem fordítunk elég energiát, hogy azokért a csoportokért is felelősséget vállaljunk, amelyek erre rászorulnak, annak a teljes társadalom láthatja a kárát – mondta Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. A politikus a lapunknak adott interjúban elárulta, uniós támogatások bevonásával 2023-ig tízezer fogyatékkal élő költözhet majd elavult környezetből kisebb, élhetőbb körülmények közé, míg a gyermeklakóotthonok kiváltása 2020-ra befejeződik. A kormány szeretne további piaci szereplőket bevonni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásába.

Fülöp Attila 20180622 Mivel nőtt a foglalkoztatottság, az átlagkereset, természetesen csökkent a mélyszegénységben, szegénységben élők száma – hangsúlyozta az államtitkár (Fotó: Bodnár Patrícia)
– Két kormányzati cikluson át számos, sokakat érintő intézkedés történt a szociális területen. Mégis ha a szerteágazó területek közül valamelyik nem megfelelően működik, könnyen kerülhet támadások kereszttüzébe.

– Bármit teszünk, végső soron azokra lesz hatással, akik támogatásra szorulnak az élet valamely területén. Az államtitkárság akkor működik jól, ha több más területtel kooperál. Az a jó, ha minél több embernek tudunk segíteni még a szociális védőháló igénybevétele előtt. Ezért említettem az együttműködést, mert azok az alapelvek nem változnak, hogy segély helyett munkát próbáljunk meg adni, s legyen rendszeres, kiszámítható jövedelme valakinek, és olyan legyen a családtámogatás, amelynek köszönhetően több pénz marad a családi kasszában.

– Az intézményi kiváltás folyamata épp egy olyan program, amely miatt korábban rengeteg támadás érte az államtitkárságot. Hogy áll most a kiváltás folyamata, mekkora forrást rendel az állam a programhoz?

– Fontos rögzíteni, honnan indult az intézményi kiváltás, hiszen a szocializmus évtizedei alatt az volt a gyakorlat, hogy a fogyatékos embereket egy helyen látták el egy nagy, lehetőleg a település szélén található intézményben. A kiváltási folyamat nem valósítható meg egyik napról a másikra. Nem csupán arról van szó, hogy a nagy intézményeket kis, élhető, emberi, családiasabb közösségekké alakítjuk át, hanem arról is, hogy az eddig szerényebb körülményekre kárhoztatott emberek úgy és olyan helyre költözhessenek, ahol a szolgáltatásokat is igénybe tudják venni. Büszkén mondhatjuk, hogy Magyarország a 2011-ben elfogadott kiváltási stratégiával Európában is az élen jár. A cél, hogy uniós támogatások bevonásával 2023-ig az elavult környezetben élők többségét kisebb, élhetőbb körülmények közé helyezzük.

– Eddig hat helyen emeltek az országban ilyen modern intézményt. A következő négy évben hány további épül?

– A magyar kormány hetvenhétmilliárdos programot indított, amelynek keretében 2023-ig tízezer főt érinthet a kiváltás.

– Rendkívül fontos program a nagy létszámú, korszerűtlen gyermekotthonok megszüntetése is.

– A nagy, elavult intézmények kiváltása tizenöt megyében már megtörtént, a program befejező szakaszához érkeztünk. Szeretném megjegyezni, hogy a gyermekvédelemben részesülő huszonegyezer gyermek és kétezer-ötszáz fiatal felnőtt többsége már nem intézményben lakik, kétharmaduk nevelőszülőknél él. A kormány célja 2010 óta ugyanis az, hogy minél több, az állam gondoskodására szoruló gyermek élhessen családi környezetben. Ezért erősítettük meg a nevelőszülői rendszert.

– Bicskétől Kalocsáig több olyan esetre is fény derült, ahol az intézmények vezetői, gyermekfelügyelők visszaéléseket követtek el a gyermekek sérelmére. Miként lehetne a jelzőrendszert hatékonyabbá tenni?

– Sajnos minden közösségben történnek bajok, ezzel együtt nyilvánvaló, hogy kötelességünk minden hasonló esetet megelőzni. Bármilyen, a gyermekek sérelmére elkövetett erőszak vagy akár csak annak kísérlete elfogadhatatlan. A gyermekek védelmét az új büntetőpolitika is kiemelten kezeli. Ha egy nevelő, gondozó gyermeket bántalmaz, arra nemcsak börtön vár, hanem soha többé nem helyezkedhet el gyermekek közelében. A jelzőrendszerben a gyermekek biztonsága érdekében történtek az elmúlt években kötelező jellegű feladatbeépítések, amelyek települési, járási és megyei szinten határozzák meg a család- és gyermekjóléti szolgálat kötelezettségeit. A saját szüleik által nem nevelhető gyermekek érdekében fontos, hogy őket elsődlegesen nevelőszülőknél helyezzük el, ahol családi nevelésben részesülnek. Négy éve foglalkoztatási jogviszonyt biztosítunk valamennyi nevelőszülőnek, aki egy gyermek után havonta mintegy nettó hatvanezer forintot kap. Továbbá a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes körű egészség- és nyugdíjbiztosításra jogosítja a nevelőszülőt, s ez korábban hiányzott.

– Egy minapi konferencián azt mondta, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása nemzetgazdasági érdek. Mit kívánnak tenni azért, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a jelenlegi negyven százalék fölé emelkedhessen?

– A legfontosabbnak azt tartom, hogy a társadalom lássa: attól, hogy valaki megváltozott munkaképességű, igenis tud értékes munkát teremteni, hozzáadott értéket előállítani. Az érintettek számára egészen új életminőséget, életcélokat nyújthat, ha lehetőséget kapnak arra, hogy munkát végezzenek. E célcsoport külön támogatást és speciális törődést igényel, vannak olyan programjaink, amelyekkel elérhető, hogy az ön által említett mutatón javítsunk. Ezt szolgálja a rehabilitációs kártya intézménye, amely a piac szereplőinek bizonyos járulékkedvezményt biztosít. A kártyát ma már több mint harminchatezren veszik igénybe. Az elkövetkező hónapok során szeretnénk újabb piaci szereplőket is bevonni, hogy minél inkább segítsük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. 2010-ben a megváltozott munkaképességűek csupán tizennyolc százalékának volt munkája Magyarországon, ma ez az arány már eléri a negyven százalékot.

– Évek óta fut a Kontakt, és tavaly beindult a Távszem program. Milyen további segítségre számíthatnak a vakok, a siketek, a siket-vakok, a mozgássérültek, az autisták és az értelmi fogyatékosok?

– A Széchenyi 2020 keretein belül megpróbáltunk kapcsolatot kialakítani minél több érdekvédelmi szervezettel, és az érintett csoportok sikeres programokat valósítottak meg, amelyek továbbfejlődnek. Az autisták szövetségével éppen a napokban néztünk át egy olyan programot, amelynek keretében olyan applikációt fejlesztenek, amely autista gyermeket nevelő szülőknek jelent nagy segítséget.

– Mire számíthatnak az előttünk álló négy évben a kisnyugdíjasok, a nagycsaládosok, a mélyszegénységben élők?

– Mivel a mögöttünk álló két kormányzati ciklusban nőtt a foglalkoztatottság, az átlagkereset, a családoknál hagyott összeg, és csökkent a rezsi, természetes következmény, hogy a mélyszegénységben, szegénységben élők száma is kevesebb lett. A KSH adatai is arról tanúskodnak, hogy míg a különböző szegénységi faktorokban élők száma 2012-ben 3,6 millió volt, e mutató 2016-ra 2,46 millióra csökkent. A mélyszegénységben élők száma ötszázezerről háromszáz-nyolcvanhatezerre fogyatkozott. A napokban benyújtott költségvetési tervezetben tovább erősítjük a családokat, a családi otthonteremtés támogatására, a csokra jövőre 242 milliárd forintot fordít a kormány, megmarad a gyes és a gyed extra, és havi húszezer forintra emelkedne a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként, ami mintegy háromszázötvenezer családot érinthet.

– Napok óta uralja a közbeszédet az az alkotmánymódosítási tervezet, amely szerint a közterület nem a szociális ellátórendszer része, vagyis a közterületeken megszűnne a hajléktalanlét. Mi erről a véleménye?

– Ebben az ügyben nem a hajléktalanellátási szolgáltatásról van szó. Nem indokolt és emberi élethez sem méltó közterületen, utcán, aluljárókban, parkokban életvitelszerűen élni. Ma Magyarországon már mindenkinek jut hely, jut szállás, jut munka. Aki azért kardoskodik, hogy valaki az utcán éljen, az nem az illető emberi méltóságáért, támogatásáért, javáért küzd. Ha a hajléktalanok segítségére szeretnénk sietni, akkor az efféle szólamok helyett inkább jól működő ellátórendszert kell biztosítani. A hajléktalanellátó rendszer működését a kormány eddig is biztosította és ezután is biztosítani fogja, ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy 8-9,5 milliárd forintot költ évente a rendszerre. Magyarországon csaknem tízezer éjjeli menedékhely, átmeneti szállás, és minden télen plusz ezerötszáz férőhely áll a fedél nélküliek rendelkezésére.

– Erre a felvetésre gyakran érkezik az a válasz, hogy háromszor annyi hajléktalan él Magyarországon, mint amennyi férőhely van.

– Azt tapasztaltuk, hogy a leghidegebb téli napokon sem volt száz százalékig telített a rendszer. Tehát ez nem igaz.

– A felzárkózási területen folytatódik az antiszegregációs kerek- asztal?

– Kifejezetten szeretnénk folytatni, hiszen fontos szerepet tölt be számos kérdésben.

– Meghívják rá azokat a civil szervezeteket is, amelyek korábban felálltak az asztal mellől?

– Korábban is kaptak az egyeztetésekre meghívót, lehetett volna párbeszédet folytatni, és most is kész vagyok a vitára. Ahogy a különböző fogyatékosügyekben, úgy e téren is azokkal a szervezetekkel dolgozunk együtt, amelyek valóban tenni szeretnének e területen.

– Milyen keretek közt folytatódik a tanodaprogram?

– A program rendkívül fontos, hiszen pont abban a korosztályban segíti a hátrányos helyzetű gyerekeket, ahol a legtöbbet számít a tudás, amit megkaphatnak. Eddig uniós forrásból zajlott a program, 2019-től viszont a magyar költségvetésből szeretnénk továbbvinni.

– A romák felzárkóztatásáért mit kíván tenni az államtitkárság?

– A romák felzárkóztatása nemcsak azoknak fontos, akik részt vesznek benne, hanem az egész nemzetnek. Ha nem fordítunk elég energiát arra, hogy azokért a csoportokért is felelősséget vállaljunk, amelyek erre rászorulnak, annak a teljes társadalom láthatja a kárát. Ezért a Biztos Kezdet Gyerekházak ezután is megkapják azt a támogatást, amelyet korábban, ahogy a roma szakkollégiumi hálózat is, sőt, utóbbié a tervek szerint még emelkedni is fog. Csak így lehet mind többeket elvezetni a szakmaszerzésig vagy a felsőfokú tanulmányokig, ami bizonyítja, hogy van más út.

– A szociális ellátások körében várható-e változás a kormányhivatalok, önkormányzatok jelzései, észrevételei alapján?

– Alapvető változásokat a segélyezésben nem tervezünk, továbbra is azt az elvet valljuk, hogy segélyezés helyett munkát kínálunk.