„Nemzeti érdek, hogy erős, honvédő hadseregünk legyen”

Németh Szilárd: Azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik szerint a válsághelyzet fenntartása felesleges, javaslom, hogy az otthonuk körül bontsák le a kerítést, és nézzék meg, mi történik

Szalai Laura – 2018.06.18. 04:32 –

„A cél, hogy a térség legerősebb hadseregével rendelkezzünk erkölcsi, szellemi, fizikai felkészültséget tekintve egyaránt” – mondta a lapunknak adott interjúban Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. Szerinte ha szükséges, ennek érdekében a kormány akár a GDP három százalékát is védelmi kiadásokra fordítja a jövőben.

Németh-Szilárd„A migrációs és határvédelmi ügyeknek nemzeti hatáskörben kell maradniuk” (Fotó: Hegedüs Róbert)
–   Tavaly szeptemberben erdélyi csorbalevest, most júniusban pincepörköltet főzött a kötcsei pikniken. Ősszel mi lesz a menü, velős pacal?

–   Azon már túl vagyunk, korábban rittyentettünk pacalt, igaz nem velőset, hanem füstölt nyúljásat. Egyelőre nem tudom, mit készítünk, de az biztos, hogy nem vega-paleo-fitnesz kaja lesz. Most, hogy belegondolok, a paprikás krumpli nem lenne rossz választás, csettegős nokedlivel, füstölt nyelvvel, kolbásszal és almapaprikával.

–   Ez azért nem valami katonás étrend.

–   Dehogynem! Mindegyik étel, amelyet eddig főztem, gulyáságyúban is elkészíthető, úgyhogy a katonák gyakorlaton is tudják fogyasztani. Nem beszélve a tápértékéről!

–   Ha már katonák, egy új típusú haderő megszervezését várja el a miniszterelnök Benkő Tibor honvédelmi minisztertől. Milyen átszervezésre lesz szükség?

–   A 2016-ban elindított fejlesztés kiteljesítése a cél, vagyis az, hogy a Magyar Honvédség az ország biztonságát és szuverenitását az új időkben is garantálni tudja. Mindezt és a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program tartalmazza. Két területre fókuszál, egyrészt a humánpolitikai kérdésekre, vagyis arra, hogy legyen elég és kiválóan képzett, hazaszerető katonánk, másrészt a haderőfejlesztésre, a katonai műszaki-technikai feltételek fejlesztésére. Az ehhez szükséges pénzek már megjelentek az elmúlt két év költségvetésében is. Így például – csak hogy a két legnagyobb büszkeségünket említsem – be tudtunk szerezni két A319-est a szállítási feladatokra, továbbá lehetőséget kaptunk arra, hogy újraindítsuk a fegyvergyártást. A 2019-es költségvetésben pedig hetvennyolcmilliárd forinttal több, összesen ötszáztizenhárommilliárd forint jut a honvédelemre. Ez példaértékű, ennyit még soha nem fordítottunk a katonáinkra.

–   Mi mindenre jut majd a pluszforrásból?

–   Folytatjuk a légierő fejlesztését, a helikopterek és repülőgépek beszerzésére harmincmilliárd forint áll rendelkezésre.

A fegyver- és lőszergyártás szintén kiemelten fontos lesz. Korábban Gyurcsány Ferenc és Vadai Ágnes államtitkár azt képviselte, hogy mivel NATO-tagok vagyunk, nincs szükség arra, hogy ütőképes honvédségünk legyen. Ez azonban az ország védelmi képességének legyengítését jelentette, mint a mostani hozzáállásukból is látjuk, nem véletlenül. Egyébként maga a NATO is megköveteli, hogy minden országnak kötelessége megvédenie saját magát. A szövetség azt is elvárja a tagállamoktól, hogy a GDP két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, ami helyes is. Ugyanakkor a mi célunk nem csupán ennyi, hanem az, hogy a térség legerősebb hadseregével rendelkezzünk erkölcsi, szellemi, fizikai felkészültséget tekintve egyaránt. Ehhez viszont, ha kell, akár a GDP három százalékát is biztosítjuk. Nemzeti érdek, hogy erős, honvédő hadseregünk legyen, hazaszerető, fiatal tisztekkel, tábornokokkal. Ez a garanciája Magyarország függetlenségének és a magyar nemzet biztonságának.

–   Korábban fideszes politikusok részéről felvetődött, hogy szükség lehet a kötelező sorkatonaság visszaállítására. Támogatná?

–   Magyarországon biztosan nem lesz kötelező sorkatonaság. A honvédség társadalmi elfogadottságának fontos mutatója, hogy hányan akarnak katonának állni. A mi álláspontunk az, hogy ha valaki fegyveresen szeretné a hazáját szolgálni, akkor arra legyen lehetősége. Ezért indult el az önkéntes tartalékos haderő megszervezése, ami a járásokon keresztül, területvédelmi elven történt meg Simicskó István miniszter úr hathatós munkájának köszönhetően. Mostanra eljutottunk oda, hogy a 2010-es siralmas, tizenhét fős tartalékos haderő létszáma hatezer-hétszázra nőtt. Ennek további erősítése nagyon fontos, és bár sokan nem is gondolnák, óriási az érdeklődés a katonai pálya iránt. Számos civil kezdeményezésű, a hadi kultúrát népszerűsítő programon lehet részt venni országszerte, és egy-egy ilyen rendezvényen akár száznál is többen jelentkeznek katonának.

–   Hogyan kívánja tovább népszerűsíteni a katonai pályát a kormány?

–   A Zrínyi 2026 programnak több erre irányuló eleme van. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megújítottuk a tisztképzést, folyamatosan erősödnek a nemzetvédelmi szakok. Elindítottuk a honvédelmi középiskolai képzést a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumban, ahol akkora volt a túljelentkezés, hogy egyelőre nem tudjuk megoldani valamennyi gyermek felvételét. Hódmezővásárhelyen szintén létrejön egy ilyen iskola, és az új Nemzeti alaptantervben a honvédelmi nevelés nagyon hangsúlyos lesz. Fontos szerepük van a Hadtörténeti Intézet és Múzeum programjainak is, amelyek mind hozzájárulnak hagyomá­nyaink erősítéséhez, a honvéd hősökre való méltó emlékezéshez. Ne feledkezzünk meg a Honvédkórházról sem, amely mintaértékűen működik az egészségügy területén. Mindez – az életpályamodellben rögzített, garantált illetményemelés mellett – azt a célt szolgálja, hogy vonzó legyen a katonai pálya, és növekedjen a honvédség iránti bizalom.

–   Többször hangsúlyozták a kibertámadások elleni fellépés fontosságát. Milyen konkrét lépések várhatók?

–   Manapság nem kell harckocsikat vezényelni egy ország határára egy esetleges támadáshoz, hanem elég megbénítani pél­dául az áramszolgáltatást vagy a kormányzati irányítást, hiszen ma már az energiaellátás, a közigazgatás is informatikai rendszereken keresztül történik. Ez teljesen új biztonsági kockázatokat jelent, s így új feladatokat ír elő a honvédség számára is.

–   Rátérve a migrációra, legutóbb fél évre hosszabbította meg a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, és szeptemberben kívánja felülvizsgálni az intézkedést. Szükség lesz az állapot fenntartására?

–   Mindenféleképpen. Ugyan a magyar álláspont, miszerint elsődlegesen a határokat kell megvédeni, a nemzetállamokban kezd igazodási ponttá válni, de a Soros Györgyöt kiszolgáló brüsszeli bürokraták továbbra is az illegális migránsok Európába özönlését és felső korlát nélküli, állandó szétosztását erőltetik. Jövőre európai parlamenti választás lesz, addig biztosan nem fognak a bőrükbe férni, Brüsszel nem mond le erről az agyrémről. Junckerék már az EU költségvetését is az európai polgárok helyett a bevándorlókra fordítanák. Nem tanultak ezek a közelmúlt általuk okozott kudarcaiból: se a berlini falból, se a Brexitből, se a 2008-as pénzügyi válságból. Még a migrációs hátterű terrortámadások több száz áldozata se érintette meg őket. Ezért részünkről nagy hiba lenne nem meghosszabbítani a válsághelyzet kezelését.

–   A 2015-ben módosított menedékjogi törvényben ugyanakkor az szerepel, hogy válsághelyzet rendelhető el, ha a menedékkérelemért folyamodók száma meghaladja egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt. Május közepéig kevesebb mint négyszázan nyújtottak be kérelmet. Akkor mégis, mi indokolja a válsághelyzet fenntartását?

–   Azért nincsenek többen a migránsok, mert megépítettük a kerítést. Azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik szerint mostanra a válsághelyzet fenntartása felesleges, javaslom, hogy az otthonuk körül bontsák le a kerítést, hagyják nyitva az ajtót, kapcsolják ki a riasztót, és nézzék meg, mi fog történni. Figyelmen kívül hagyják, hogy két hónappal ezelőtt a magyar választók arra adtak világos utasítást a politikusoknak, hogy védjük meg az országot, a szuverenitásunkat, a biztonságunkat. Az már biztos, hogy ez az ellenzék soha nem fogja meghallani a magyar emberek hangját, ugyanott folytatja, ahol április 7-én abbahagyta. Szégyen, hogy idegen érdekeket szolgálnak a Magyar Országgyűlésben.

–   Mire számít, a június végi uniós csúcson születhet döntés kvótaügyben?

–   Az Európai Bizottság részéről minden maradt a régiben: teljesíteni akarják a Soros-tervet. Az olaszok viszont átrendezték az erőviszonyokat. Az újonnan megalakult kormány jól döntött, amikor végre kimondta: az olaszok akarják megmondani, kikkel akarnak együtt élni, s kikkel nem. Majd ők is bebizonyították, amit mi már két évvel ezelőtt, hogy a migráció megállítható, mind a szárazföldi, mind a tengeri határoknál. Brüsszel tehát nem tett le arról, hogy lenyomja az európai nemzetek torkán a kötelező, felső korlát nélküli, állandó kvótát, de most már egyre többen kiállunk amellett, hogy mi viszont ebből nem kérünk.

–   Hosszú távon működőképes, hogy nem fogadnak be az országok bevándorlókat?

–   Csak ez az állapot tartható fenn, mi nem fogadunk be egyetlen illegális bevándorlót sem. Mivel az EU a szabad nemzetek szövetsége, így nem venném a bátorságot arra, hogy beleszóljak, a francia vagy a német politikusok hogyan teszik tönkre az országukat, de tény, hogy rossz döntéseik minket is érintenek. Éppen ezért nemcsak a kötelező kvótát ellenzem, az önkéntességgel kapcsolatban is borúlátó vagyok. A Nyugaton befogadott bevándorlók – éppen az EU lényegéből fakadóan – elkezdhetnek felénk is jönni. Ha uniós
állampolgárok lesznek, már nagyon nehéz lenne ezt megakadályozni. A migrációs, határvédelmi ügyeket nemzeti hatáskörben kell tartani, de azt közösen kellene elfogadnunk, hogy egy kevert etnikumú, kevert vallású Európa keresztény kultúránk végét jelenti.

–   Korábban szó volt arról, hogy az ENSZ migrációs tervezetéről szóló tárgyalásokból mi is kiléphetünk. Szükség lenne erre?

–   Nem gondolom, hogy ki kellene hátrálnunk, hiszen hangunkat a továbbiakban is hallatnunk kell. Ugyanakkor tény, hogy semmilyen záródokumentumot sem szabad aláírni, amely nem tükrözi Magyarország álláspontját. Én úgy ismerem Szijjártó Pétert, hogy ezt nem is fogja megtenni, az általa vezetett külügy szilárdan kiáll a magyar érdekek, hazánk szuverenitása mellett.

–   Úgy tűnhet azonban, hogy Magyarország semmilyen kompromisszumra nem hajlandó. Hogyan várható el, hogy uniós szinten előrelépés legyen a migráció kezelésében, ha semmit nem támogatunk?

–   Kompromisszum ebben a kérdésben nincs, nem is lehet. Nem áldozhatjuk fel a magyar és az európai emberek jólétét, biztonságát, nem tehetjük tönkre több ezer éves keresztény kultúránkat. Európa gazdag kontinens, segítenie kell a rászorulókat, de ott, ahol a problémájuk keletkezett: Líbiában, Irakban, Szíriában, Afganisztánban. Mi ezt hangsúlyozzuk a kezdetektől.

–   Egyre több ország vezetője foglal úgy állást, Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést Európára. Egyetért ezzel?

–   Minden nemzet a saját érdekeit képviseli, mi magyarok is, ez a legfontosabb elv a külpolitikánkban. Méretünkből adódóan is alapvető érdekünk, hogy a nagyhatalmakkal, legyen az Oroszország, Kína vagy a szövetséges Egyesült Államok, kiegyensúlyozott, a kölcsönös tiszteleten alapuló partneri viszonyt folytassunk.