Ősszel dönthetnek a vörösiszapperben

Az elsőfokú felmentő ítélet hatályon kívül helyezésének okai közt szerepelt többek között felderítetlenség, indoklási kötelezettségek megsértése, részrehajló tárgyalásvezetés

Velkei Tamás – 2018.06.15. 04:39 –

Egyelőre tolódik, várhatóan az ősszel születik meg az ítélet a vörösiszapperben. A megismételt eljárásban eddig az ügy iratainak ismertetése zajlott, és ez várható a júliusi tárgyalási napokon is, ezután derül ki, mennyiben fog eltérni a tárgyalás vezetése a korábbitól.

VorosiszapKolontár a tragédia után (Fotó: Hegedüs Róbert)
A tíz ember életét követelő vörösiszap-katasztrófa ügyét tárgyaló Németh Miklós bíró az ítélkezési szünet előtt, július elején tart három tárgyalási napot, s e napokon, az eddigiekhez hasonlóan, iratismertetés lesz. Ítélet az idén, késő ősszel várható az ügyben – tájékoztatta lapunkat Havasiné Kulcsár Petra, a Győri Törvényszék sajtószóvivője.

A vörösiszapperben 2016. január végén, több mint háromévnyi tárgyalássorozat után hozott elsőfokú ítéletet a Veszprémi Törvényszék, s bűncselekmény hiányában felmentette mind a tizenöt vádlottat. Az ügy a Győri Ítélőtáblára került, amely hatályon kívül helyezte az első fokon meghozott ítéletet, és új eljárást rendelt el. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla ítéletében cafatokra szedte az első fokon eljáró bíró, Szabó Györgyi ítéletét. Felderítetlenség, tényállás hiánya, tényekből további tényekre való helytelen következtetések, indoklási kötelezettségek megsértése – csak néhány azok közül a megállapítások közül, amelyekkel az ítélőtábla illette az elsőfokú határozatot. Megállapították: a Veszprémi Törvényszék hibái helytelen bírói gyakorlathoz vezethetnek, a tanács elnökének tárgyalásvezetési stílusa nem lehet részrehajló, a törvényszék teljeskörűen nem teljesítette indokolási kötelezettségét sem. A jogi indoklás ugyanis hiányos volt, és általánosságokat tartalmazott. Az ítélőtábla szerint Szabó Györgyi döntését nem indokolta mindenre kiterjedően, nem volt követhető, hogy egyes következtetésekre milyen úton jutott el. Rámutattak, hogy az ítélet indoklásából kimaradt, mit vett számba a törvényszék, mit mérlegelt, és a döntési tevékenysége is ellenőrizhetetlen volt. Nem volt követhető, hogy egyes bizonyítékokat miért értékelt az elsőfokú bíró hitelt érdemlőnek, másokat miért nem, márpedig az indoklásból ennek ki kellett volna derülnie. A táblabíróság szerint mindezek a hiányosságok a másodfokú eljárásban már nem voltak kiküszöbölhetők. Az ítélőtábla rámutatott arra is: a tisztességes eljárás stílusa nem sértheti az ügyfélegyenlőséget, nem kelthet olyan benyomást, hogy a bíró előre eldönt magában bizonyos dolgokat, és nem sérthet senkit. Ez utóbbi megállapítás azért érdekes, mert az elsőfokú eljárás során és az ítélet indoklásában egymást érték az ügyész munkáját és személyét érintő, feltűnően sértő megjegyzések.

A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék jár el, mert bár a táblabíróság határozatával az elsőfokú ítéletet meghozó Veszprémi Törvényszékre utalta vissza az ügyet, a bíróság jelezte: nincs olyan bírája, aki ne lenne valamilyen oknál fogva érintett az ügyben. Ezért a táblabíróság a Győri Törvényszéket jelölte ki a tárgyalás lefolytatására. A vádhatóság részéről a megismételt eljárásban eddig nem történt módosítás a vádat illetően, ugyanakkor a bizonyításfelvételtől függően az ügyészségnek lehetősége nyílik arra, hogy az eljárás során módosítsa azt. Jogi szakértő forrásaink szerint ez leginkább abban az esetben fordulhatna elő, ha a szakvéleményekben jelentős változás következne be. Az eddigi tárgyalási napokon az előző elsőfokú eljárás iratainak ismertetése történt meg, valamint az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. vezérigazgatója tett vallomást a bíróságon.

A vörösiszap-katasztrófa 2010. október 4-én következett be, amikor a Mal Zrt. ajkai telephelyén átszakadt egy zagytározó gátja, és a kiömlő több millió köbméter lúgos lé elöntött több települést. Tíz ember életét veszítette, és több százmilliárd forintos kár keletkezett magán- és közvagyonban.