Kézikönyv a megértéshez

A visegrádi négyek elmúlt három évtizedének társadalom- és politikatörténetét összegzi egy új kiadvány – A szakértő szerzők célja az előítéletek megszüntetése

Zsiray-Rummer Zoltán – 2018.05.18. 02:44 –

Lengyelország, Csehország, Szlovákia és hazánk 1989 utáni társadalom- és politikatörténetét összegzi a Visegrádi kézikönyv című, nemrég megjelent kötet. A három szakértő által jegyzett munka az előítéletek lebontását, a kölcsönös megértést kívánja elősegíteni.

A budapesti Szlovák Intézetben szerda este mutatták be a Visegrádi kézikönyv című kötetet: a Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország 1989 utáni társadalom- és politikatörténetét összegző kiadványt Mészáros Andor, az ELTE adjunktusa, Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és Illés Pál Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója írta. A bemutatón Surján László, volt európai parlamenti képviselő és alelnök, a közép-európai népek megbékélését célzó Charta XXI mozgalom alapítója hangsúlyozta, fontos ügy a visegrádi országok együttműködése, de dolgozni kell még azon, hogy jobban megismerje egymást a négy állam. Hiszen, mint arra Surján rámutatott, a közkeletű mondás szerint „semmi sem változik olyan gyorsan, mint a változatlan történelem”, ez pedig javarészt napi politikai érdekből történik. Felidézte Kiss Gy. Csaba művelődéstörténésznek, a Varsói Egyetem tanárának a kötethez írt bevezetőjét, amely szerint a visegrádi országok „egységre vannak ítélve”, ám ennek vannak még akadályai: Surján szavai szerint be kell gyógyítani az egymásnak okozott sebeket, meg kell ismerni egymást. Ez a kötet ebben, illetve az előítéletek lebontásában segít, nem pedig a sérelmeket erősíti – tette hozzá. Elmondta, hogy nem polcon porosodó enciklopédiáról van szó, hanem gyakran kézbe vehető, olvasmányos kiadványról, amely három témakör: a történelem, a politika és a társadalom mentén bontja ki az elmúlt csaknem harminc év folyamatait. Ezek közül – kereszténydemokrata politikusként – Surján kiemelte a vallási életről szóló részeket: hogy az utóbbi harminc évben drámaian csökkent a magukat hívőnek vallók száma a visegrádi országokban, bár a lengyeleknél még mindig jelentős a templomba járók aránya, és biztató jel, hogy a cseheknél például elismeri az állam az egyházi esküvői papírokat.

A bemutatón Kiss Gy. Csaba hangsúlyozta: gazdasági kérdésekkel nem foglalkozik a kötet, minden mással igen. Szerinte a politikusoknak és a médiában dolgozóknak is nagy segítség lehet a kiadvány, mert úgy tapasztalja, hogy a visegrádi országokról szóló megnyilatkozásokban számos pontatlanság van. Tájékoztatása szerint a szerzők szándékosan az 1989 utáni időszakot foglalják össze, kitekintést adva a régebbi eseményekre is, hiszen a rendszerváltások utáni történelemben sok hasonlóság van az országok között, noha ugyanennyi különbség is, például a nemzeti kisebbségek helyzetében. A szerzők közül Halász Iván arról szólt, hogy sajátos „hibridként”, kislexikon és kézikönyv ötvözeteként mutatják be a visegrádi országokat, párhuzamba állítva őket, mégsem összehasonlító jelenkortörténetet írva. Mészáros Andor munkájuk céljával kapcsolatban kiemelte: a kötettel átfogó képet szerettek volna nyújtani az 1990 óta lezajlott folyamatokról, mert sok szó esik ugyan a V4-ekről, de hiányzik az összegzés. Ugyanis az eltelt harminc év már egy egész történelmi korszak. A kötet szerkesztése kapcsán Mészáros elmondta, minden fejezetnél van egy bevezető az adott téma régióbeli vonatkozásairól a közös folyamatok bemutatásával, majd az objektivitást szem előtt tartva, ábécésorrendben tárgyalják az egyes országok helyzetét.