Faggyas SándorBrüsszelre figyelve

Álláspont. Lehet, hogy a véletlen műve, mindenesetre magyar szempontból a mai nap két legfontosabb eseményének helyszíne Brüsszel

Faggyas Sándor – 2018.05.02. 01:16 –

Lehet, hogy a véletlen műve, mindenesetre magyar szempontból a mai nap két legfontosabb eseményének helyszíne Brüsszel, ahol a magyar miniszterelnök az új nemzeti kormány céljairól, a következő évek feladatai­ról tájékoztatja a Fidesz európai pártcsaládjának vezetőit. Az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról, köztük a migrációs politikáról, valamint az unió 2020 utáni költségvetéséről is tárgyal Orbán Viktor az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal és EP-frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel. Mindketten a magyar kormányfő régi barátai.

A bajor keresztényszociális politikus például az április 8-i országgyűlési választás előtt néhány héttel Budapesten kampányolt a CSU-szövetséges Fidesz mellett, majd egy német lapinterjúban kijelentette: elismerés övezi Orbánt amiatt, hogy a magyar társadalom döntő többsége őt támogatja, és hogy védelmezi az uniós határokat, s „ő az, aki a bevándorlás kérdésének kulcsát a kezében tartja”. Így a makkal álmodók badarságai közé tartozik az az internetes felületeken keringő álhír, hogy a Néppárt vezetősége tisztázó beszélgetésre „rendelte” Brüsszelbe Orbán Viktort, hogy elmondják neki, miszerint az „illiberális demokrácia” építésében nem lesznek a partnerei. Meg hogy „aggódnak” amiatt, hogy a néppárti Fidesz nagy győzelme bebetonozza Orbán „autoriter kormányzását”, amely az európai parlamenti választások előtt a Néppártra is veszélyes lehet. Miért is?!

A mai nap másik fontos brüsszeli eseménye, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a 2021 és 2027 közötti uniós források elosztási mechanizmusának tervét. Az utóbbi napokban arról szivárogtak hírek, hogy – először az EU történetében – politikai (azaz szubjektív) feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós támogatások kifizetését. A Financial Times hétfői írása szerint olyan javaslatot készül benyújtani az EB, hogy az uniós tagországok minősített többségi szavazással felfüggeszthetnék a közösségi támogatások kifizetését az igaz­ságszolgáltatás függetlenségét állítólag veszélyeztető tagállamok, például Magyarország vagy Lengyelország esetében. A brit üzleti lap szerint az uniós alapszerződés 322. cikkére hivatkoznának az új jogszabály megalkotásakor, így nem lenne szükség egyhangú döntésre, és a pénzügyi támogatások felfüggesztését célzó eljárást csak az EU-tagok minősített többsége tudná megakadályozni azon társállamokkal szemben, amelyekben „a jogállamisági problémák veszélyeztetik az eredményes pénzgazdálkodást”.

Hogy valóban ezt tervezik-e Brüsszelben, az ma kiderül, de bárhogy ügyeskednek, az uniós kifizetések rendeleti szabályozásának hiányoznak a jogi alapjai, ugyanis az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő legfőbb döntéshozó testület, az Európai Tanács a hétéves költségvetési keretről egyhangúlag, teljes konszenzussal határoz. De nemcsak jogilag, gazdaságilag is alaptalan és értelmetlen volna Magyar- vagy Lengyelország „megbüntetése”, hiszen több nyugati közgazdász kimutatta és korábban Günther Oettinger uniós biztos is elismerte, hogy (másokkal együtt) Németország nettó haszonélvezője az uniós támogatási rendszernek, mert a német cégek rengeteg megrendeléshez – és profithoz – jutnak az EU-támogatást elnyerő lengyel és magyar gazdasági szereplőktől. Vagyis a vissza nem térítendő uniós pénz nem önzetlen ajándék, amit meg kéne hálálni, hanem egyfelől a közép-európai országok, szegény régiók felzárkóztatásának eszköze – ami az egész unió közös érdeke! –, másfelől a nyugatiak részéről nagyon jó befektetés. Ennek tükrében kíváncsian várjuk az Európai Bizottság új költségvetési javaslatát.