„Az MSZP semmit sem tanult és semmit sem felejtett”

Létre kell jönnie egy olyan politikusi garnitúrának az ellenzéki oldalon, amely hitelessé tud válni a vidék Magyarországán és meg tudja szólítani az ott élőket – mondta lapunknak Szili Katalin

Szalai Laura – 2018.04.27. 04:18 –

Szükség lenne egy olyan valódi baloldali pártra, amely nemzetben gondolkodik, és keresztényi elveket vall, de a harmadik kétharmad után némi malíciával lassan azt kell hinnem, hogy itt csak akkor lesz ilyen politikai erő, ha azt Orbán Viktor megszervezi – mondta lapunknak Szili Katalin, az MSZP korábbi házelnöke. A jelenleg miniszterelnöki megbízottként dolgozó politikus szerint a mostani választás arról is szólt, hogy a nép leváltotta az ellenzéket.

sziliSzili Katalin: A választók számára az ország gazdasági eredményei ugyanolyan megyőzőek voltak, mint a kormány migrációs politikája (Fotó: MH)
– Mit szólt a Fidesz–KDNP kétharmados győzelméhez?

– Őszintén szólva nem lepett meg. Korábban a környezetemben többször beszéltem arról, hogy szerintem a vidék Magyarországa dönti majd el a választást, és ez így is történt. A társadalom bölcsen döntött, hiszen a biztonságra, a nemzeti érdekek szem előtt tartására szavazott a kozmopolita, a globális érdekeket kiszolgáló felfogás helyett. Ez a választás arról is szólt, hogy a nép amellett, hogy kétharmadot biztosított a Fidesz–KDNP-nek, leváltotta az ellenzéket, amely kizárólag önmagával, a saját pozicionálásával volt elfoglalva, tartalmi mondanivalója, saját víziója nem volt. Az ellenzéki pártok egyszerűen nem találtak olyan alternatív személyiséget a soraikban, akire bárki jó szívvel rábízta volna az országot.

– Vidéken sokak szerint azért tudott ilyen nagy arányban nyerni a Fidesz, mert kizárólag a migrációról beszélt, és ezzel ráijesztett az emberekre. Van ebben igazság?

– Ez egy tévedés, és aki ezt mondja, az lenézi a választókat, mert nem feltételezi róluk, hogy tudnak bölcsen dönteni. Úgy gondolom, hogy az emberek nem kizárólag a bevándorlásra vagy a globális beavatkozási politikára mondtak nemet. Az ellenzéki káosztól is féltek. Számukra az ország gazdasági eredményei ugyanolyan meggyőzőek voltak, és a biztonságot garantálták, mint a kormány migrációs politikája. A közelmúltban Londonban jártam egy rendezvényen, ahol volt alkalmam kint élő magyarokkal beszélgetni. Többen odajöttek hozzám és elmondták, hogy egyedül vagy a családjukkal visszaköltöznek Magyarországra, mivel Londonban sincs kolbászból a kerítés, és látva a magyar gazdasági fejlődést, úgy gondolják, hogy itthon lesz meg a létbiztonságuk. Biztos vagyok abban is, hogy a kormány nemzetpolitikája is döntő érv volt a Fidesz–KDNP mellett. Ezt igazolja, hogy amikor a választás előtt a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége beregszászi közgyűlésén jártam, valamennyi résztvevő azt mondta, hogy a kormány által 2010 óta folytatott nemzetpolitika számukra a biztonságot, a kiszámíthatóságot garantálja, és nem akarják, hogy ez megváltozzon.

– A választást megelőzően megint előkerült a határon túli magyarok szavazati jogának létjogosultsága, mondván, a Fidesz csak azért biztosította nekik, hogy saját szavazóinak számát növelje.

– Ezt azok mondják, akiknek nem tiszta a lelkiismeretük a saját nemzetpolitikájukat illetően, továbbá akik adott esetben képesek voltak olyan párttal kooperálni, amely a választójogot elvonná a határon túli magyaroktól. Az ellenzéki pártoknak is arra kellene törekedniük, hogy végre megteremtsék a versenyképes politikájukat a külhoni magyarság körében is.

– Sokan bírálják azt is, hogy ők levélszavazat formájában szavaznak, míg a külföldön élő magyarok külképviseleteken. Nem lenne igazságosabb az egységes szavazás?

– Ebben a kérdésben különbséget kell tenni,hiszen az, akinek van magyarországi lakcíme, egyéni jelöltre és listára szavazhat, míg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli magyarok csak listára. Az ellenzéki pártok ne emiatt siránkozzanak, hanem mondjanak alternatívát. Az ugyanis nem javaslat, hogy a jelenlegi eljárást, illetve szabályozást kritizálják.

– A mostani kampányt politikusok is az eddigi legszínvonaltalanabbnak nevezték. Egyet tud ezzel érteni?

– Valóban, a mostani kampány alulmúlhatatlan volt. Azt gondolom, hogy azzal, ha a pártok egymás politikáját támadják, nincs semmi baj, ugyanakkor egy ilyen mérhetetlen személyeskedésig fajuló, gyűlöletstruktúrát mélyítő kampány, mint amire most példa volt, nem tesz jót az egyébként is végletekig megosztott társadalomnak.

– Míg a kormánypártok szerint ez az ellenzék miatt alakult így, a másik oldal azt mondja, hogy a Fidesz kampánya volt gyűlöletkeltő. Ebben van igazság?

– Minden párt olyan tematikát választ, amely számára a leginkább célravezető. Ebben nincs semmi kivetnivaló egészen addig, amíg tartalmi kérdésekről van szó. Ugyanakkor míg az egyik oldal a Magyarország és Európa kultúráját megőrizni kívánó politikát mutatott fel, a másik oldalon nem láttunk tartalmi politikát. Az ellenzék politikája kizárólag a kormányzó pártok üzeneteinek negálásáról, Orbán Viktor diabolizálásáról szólt, illetve a saját belső vitáikról.

– A kampány alatt részt vett egy fideszes képviselő fórumán, ami miatt meg is kapta a sajtó egy részétől, hogy már ön is migránsozik. Miért ment el a fórumra?

– Az az online újság, amely ezt a „hírt” lehozta, egyértelműen hazudott, a jászfényszarui fórumon egyetlenegyszer sem hangzott el a migráns szó a számból. A résztvevők közül voltak is, akik felhívtak a cikk megjelenése után, mondván, nem értik, hogyan írhattak le ilyet. Pócs János képviselő úr azért hívott meg a rendezvényre, hogy nemzetpolitikáról beszéljek, amit meg is tettem, de arra direkt ügyeltem, hogy ennél a tematikánál maradjak.

– Mit szól korábbi pártja, az MSZP választáson elért eredményéhez?

– Az MSZP ismét bebizonyította, hogy olyan, mint a Bourbonok: semmit sem tanul és semmit sem felejt. Inkább „kipiszkálta” a saját Botka Lászlóját, és helyette egy idegenlégióst hozott Karácsony Gergely személyében, akinek a pártját aztán a saját kárára becipelte a Parlamentbe. Karácsony Gergely hiába mondta magáról, hogy virtigli baloldali ember, nem volt hiteles. Ő egy olyan politikai pártból érkezett, amely inkább fővárosi, balliberális politikai erőként jellemezhető, akárcsak a DK. A szocialista párt mindig baloldaliként kívánta magát meghatározni, ehhez képest most ismét liberális arculatú pártokkal kapaszkodott össze. Továbbra is azt gondolom, hogy szükség lenne egy olyan valódi baloldali pártra, amely nemzetben gondolkodik, és keresztényi elveket vall, azért is, mert a mai világban a nemzeteknek sokkal nagyobb szerepet kellene kapniuk. Igazság szerint a harmadik kétharmad után lassan azt kell hinnem, hogy itt csak akkor lesz ilyen politikai erő, ha azt Orbán Viktor megszervezi.

– Hogy látja, mi az ellenzék legfontosabb feladata a következő választásig?

– Elsőként végre fel kellene mutatniuk egy karakteres politikai attitűdöt, ma ugyanis egyedül a DK-nál látható jól az, hogy mit akar. Gyurcsány Ferenc pártjának még a se hús, se hal LMP-nél is nagyobb frakciója lett a Parlamentben. Az ellenzéknek be kellene látnia, hogy nem abból kell karaktert építeni, hogy folyamatosan ellentmond a kormánypártnak. Amikor Orbán Viktor bejelentette kerítésépítési szándékát, azt vártam, hogy lesz olyan politikai vezető, aki biztosítja a kormányfőt a támogatásáról, annak ellenére is, hogy sok más kérdésben nem ért egyet a Fidesszel. Végül egyik párt sem tudta, hogy mit képvisel ebben a kérdésben, hiába mondják utólag azt, hogy ők sem akarták a bevándorlókat beengedni az országba. A másik fő feladatuk a vidék Magyarországának megszólítása lenne, amihez meg kellene ismerniük az ott élők valós élethelyzetét és problémáit. Tévedés ugyanis, hogy ezt a feladatot az ötödik kerületből el lehet végezni. Még az a Jobbik sem volt képes az egyéni körzetekben voksokra váltani a politikáját, amely esetében azt gondoltuk, hogy a többi ellenzéki pártnál sokkal nagyobb támogatottságot élvez vidéken.

– Lát olyan politikust, aki alkalmas lenne erre a feladatra?

– Jelenleg nem látok olyan személyt az ellenzéki oldalon, aki hiteles lenne. Létre kell jönnie egy olyan politikusi garnitúrának, amely hitelessé tud válni a vidék Magyarországán, és meg tudja szólítani az ott élőket.

– Mi lesz a következő kormány legfőbb feladata?

– Fontos, hogy a harmadik kétharmad után olyan kormányzati struktúra jöjjön létre, amely hazánk demográfiai helyzetét javítja. Azt gondolom, az első, 2010–2014-es ciklusban a nemzetpolitikai kérdések már a helyükre kerültek, és az elmúlt nyolc évben a gazdaságot sikerült felfelé ívelő pályára állítani, aminek köszönhetően a munkanélküliség gyakorlatilag három százalékra csökkent. Most arra lesz szükség, hogy erre építve a kormány a családpolitikát még magasabb szintre emelje és megszilárdítsa, továbbá az egészségügybe, az oktatásba is úgy invesztáljon, hogy minőségi eredményeket lehessen felmutatni.

– Az új kormányban is folytatná a munkát?

– Amikor házelnökként leköszöntem, az utolsó mondatom az volt, hogy mindig a nemzetemet fogom szolgálni. Ennek jegyében végeztem a munkámat a fenntartható fejlődés és a nemzetpolitika területén is. Ha érkezik egy felkérés, szívesen vállalok feladatot.

– Ha már nemzetpolitika, több mint egymillió-háromszázezren írták alá a kisebbségvédelmi kezdeményezést. Ezek után mikor várható, hogy lép az unió?

– A Minority SafePack az elmúlt egy év egyik nagy kihívása volt, és bár óriási eredmény, hogy meglett a kellő számú, sőt annál jóval több aláírás, amelyet legalább hét országból kellett összegyűjteni, egyelőre csupán szakaszgyőzelmet arattunk. Az aláírásokat először hitelesítik, amelyek aztán elkerülnek az Európai Bizottsághoz. Csak ezután lehet benyújtani azt a tervezetet, amely az őshonos kisebbségek egyenjogúságát, nyelvgyakorlását, támogatáspolitikáját biztosítaná. Mindez november környékén várható, ezt követően kezdődhet meg a párbeszéd Brüsszellel. Minden európai kisebbségi közösség érdeke, hogy mihamarabb konkrét szabályozás szülessen, és elvárható, hogy Brüsszel legalább olyan méltányosan járjon el az európai őshonos kisebbségek ügyében, mint amilyen intenzitással azt a bevándorlók esetében teszi.