„Az idő Orbánt igazolta”

Nógrádi György: Tavaly Svédországban háromszáz fegyveres konfliktus robbant ki a bevándorlók csoportjai között, és mára a skandinávoknál is nemzetbiztonsági kérdés lett a migráció

Bán Károly – 2018.03.20. 04:26 –

Svédországban a bevándorlók többsége dolgozni nem akar, integrálódni képtelen. A kertvárosokban élő őslakosság kerítéssel próbálja védeni javait és életét. A parlamenti választás fő kérdésévé vált a svédeknél is a nemzetbiztonság – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

„A magyar miniszterelnök Európában elsőként kapcsolt, milyen jövő vár arra az országra, amely teret enged a tömeges bevándorlásnak. Az idő őt igazolta. Éppen Stockholmban vagyok, azt tanulmányozom, hogy a kontinens talán legerősebb államában milyen katasztrófát idézett elő a migráció” – reagált megkeresésünkre Nógrádi György, akit arról kérdeztünk, miként értékeli nemzetbiztonsági szempontból Orbán Viktor március 15-i, ünnepi beszédét. A biztonságpolitikai szakértő leszögezte, okulnunk kell a svéd példából, a nemzetbiztonsági kérdések a következő svéd parlamenti választáson már minden mást felülírnak. Első helyen azt említette, hogy tavaly Svédországban háromszáz fegyveres konfliktus történt a bevándorlók egyes csoportjai között, az év majd minden napjára jutott egy. Azonban a bevándorlók által a lakosság sérelmére elkövetett bűncselekményeket még a közösségi médiában sem szabad megpanaszolni, mert a migrációt támogató NGO-k feljelentéssel fenyegetik a magukat ilyen „rasszista cselekményekre ragadó” polgárokat.

Nógrádi kitért arra is, hogy a nagyvárosokban tömegesen zárnak be a kisboltok. Ha az épület ablakait legalább három alkalommal beverték, és az üzletet kirabolták, a biztosítók is csak horrorisztikus díjtételen vállalják a kockázatviselést. A biztonságpolitikai szakértő szerint a bevándorlók óriási többsége dolgozni nem akar, integrálódni képtelen. Ugyanakkor a feketemunka a migránsok kö­rében soha nem tapasztalt mértéket ölt, mivel így a segélyt is igénybe tudják venni. Azokban az iskolákban, ahova tömegesen járnak muzulmán gyermekek, az oktatás színvonala látványosan lezüllött – jegyezte meg Nógrádi. Hangsúlyozta: a migráció hatalmas pénzeket emészt fel az állam költségvetésében, emiatt a nyugdíjkorhatárt hatvanötről hatvanhét évre kellett felemelni. A bevándorlók részére napi három órában összesen 525 óra nyelvtanulást biztosít az állam, ezt követően a gyerekek a hetedik osztályba kerülhetnek, a felnőttek pedig a munka világába, ám nagy többségük egyáltalán nem akar dolgozni. Malmőben például, ahol a kertvárosi részeken ismeretlen volt a kerítés, most mindenki azt épít, mert a bűnözés megállíthatatlanul terjed –
figyelmeztetett a szakértő.